Súlyos vereség előtt áll Trump a félidős választásokon: béna kacsa lesz az elnök?

Az amerikaiak körében jelenleg kedvezőbb a Demokrata Párt megítélése (43%), mint a Republikánus Párté (35%), melynek fő oka a gazdasági helyzet: a magas üzemanyagárak, a magas kamatok, valamint az iráni háború negatív következményei.

A demokraták esetében 6 százalékpontos növekedést jelent a tavalyi adatokhoz képest, míg a republikánusoknál 5 százalékpontos csökkenést mutat. Egyúttal fordulatot is jelez a republikánusok 2022 és 2025 közötti enyhe előnyéhez képest - a Gallup felmérése szerint.

A Gallup minden év szeptemberében frissíti az amerikaiak véleményét arról, hogy melyik politikai párt tudja jobban kezelni az általuk legfontosabbnak tartott problémát. Idén a megkérdezettek 44%-a a Demokrata Pártot, míg 33%-a a Republikánus Pártot választotta. Ez a demokraták számára a legkedvezőbb pozíció 2020 óta.

Kihez hűségesek a választók?

Sok előválasztáson ma már nem az az első kérdés, hogy egy jelölt mennyire konzervatív, hanem az, hogy mennyire lojális Trump iránt.A párt ennek következtében egyre inkább perszonalizált politikai szervezetté vált - írta lapunknak Dobozi István közgazdász.

A vezető iránti hűség önálló politikai tőkét jelent. Ez önmagát erősítő folyamatot hozott létre: minél kevesebb republikánus politikus hajlandó nyíltan szembeszállni Trumppal, annál erősebbnek látszik a pozíciója; és minél erősebbnek tűnik, annál nagyobb politikai veszélyt jelent vele szembefordulni.Trump legfontosabb politikai öröksége ezért nem feltétlenül egyetlen konkrét ideológiai program, hanem egy új pártszervezési modell.A republikánus politika középpontjába egyre inkább nem az intézmények vagy az ideológiai irányzatok közötti verseny, hanem a vezetőhöz fűződő személyes lojalitás került.

„Jó Trump” – „rossz Trump”

A Trump-jelenség megértéséhez nem elegendő a hagyományos népszerűségi mutatókat vizsgálni.Az amerikai politika egyik legfontosabb változása ugyanis az, hogy a választói identitás egyre kevésbé pusztán pozitív pártkötődésre, és egyre inkább a másik oldal elutasítására épül.Mindkét nagy amerikai pártban erősödött az úgynevezett negatív pártidentitás: sok választó nem azért támogatja saját politikai közösségét, mert minden kérdésben egyetért vele, hanem azért, mert meg akarja akadályozni az ellenfél győzelmét.

A politikai lojalitás így egyre gyakrabban nem egyszerűen egy program támogatását, hanem egy kulturális és identitásbeli hovatartozást jelent.

Trump mozgástere a tét

Mind a 435 képviselői helyről dönteni kell, mivel a képviselőket csak 2 évre választják meg.

A 100 szenátori hely nagyjából egyharmadáról szavaznak, mivel a szenátorok mandátuma 6 évre szól, de kétévente harmadolva megújul, és 39 kormányzói tisztség sorsa is eldől.

Ha az elnök pártja elveszíti a többséget a Képviselőházban vagy a Szenátusban, a törvényhozás megbénulhat, mivel a demokraták blokkolhatják a törvényjavaslatokat és a költségvetését. A 2018-as félidős választások után a Demokrata Párt többséget szerzett a Képviselőházban, amely kétszer is felelősségre vonási eljárást indított Trump ellen.

Joe Biden, Barack Obama és George W.Bush is éveken át ellenzéki Kongresszussal dolgoztak együtt, ami kompromisszumkötési kényszer. Kérdés, ez mennyire megy majd Trumpnak.

Ha a Képviselőház ellenzéki többségű, megvonhatja a forrásokat az elnök kiemelt projektjeire (például a határkerítés építésére, egyes szövetségi programokra vagy külföldi segélyekre).

Ha a Képviselőház megtagadja a költségvetés vagy az átmeneti finanszírozási törvények elfogadását, a szövetségi kormányzat működése leállhat, amíg az elnök nem köt kompromisszumot.

Ahhoz, hogy egy javaslatból szövetségi törvény legyen, a Képviselőháznak és a Szenátusnak is pontosan ugyanazt a szöveget kell megszavaznia.

Ezért bármilyen elnöki kezdeményezést - legyen az adócsökkentés, egészségügyi reform vagy szigorúbb migrációs törvény - a Képviselőház egyszerű többséggel leszavazhat vagy napirendre sem tűz.

Ha a Képviselőház és a Szenátus olyan törvényt fogad el, amit az elnök nem támogat, az elnök kénytelen vétót emelnia, mit a Kongresszus kétharmaddal felülírhat.

Beidézheti a kormányzat tisztségviselőit, kötelezheti az elnöki adminisztrációt bizalmas dokumentumok vagy adóbevallások átadására.

Kellemetlen vizsgálatokat indíthat az elnök vagy kormányának döntései, összeférhetetlenségei vagy politikai lépései ügyében, ami nagy politikai és média-nyomást gyakorol a Fehér Házra.

Az alkotmány alapján a Képviselőháznak kizárólagos joga van arra, hogy alkotmányos felelősségre vonási eljárást indítson az elnök ellen.Ha a Képviselőház egyszerű többséggel megszavazza az úgynevezett vádpontokat, az elnök ellen hivatalosan is megindul az eljárás.

Ugyan az elnök felmentéséről vagy elmozdításáról a Szenátus dönt 2/3-os többséggel, az impeachment önmagában is súlyos politikai csapás, ahogy az Trump első ciklusában kétszer is megtörtént: hatalommal való visszaélés, és lázadásra való felbujtás miatt, mindkét esetben a Szenátus mentette meg.

A Képviselőház hatásköre sem korlátlan, az alábbiakat önmagában nem blokkolhatja:

• Elnöki rendeletek: az elnök a meglévő törvények keretein belül rendeletekkel kormányozhat, bár ezeket a bíróságok felülbírálhatják, vagy a Képviselőház megvonhatja a végrehajtásukhoz szükséges pénzt.
• Bírói és miniszteri kinevezések: A szövetségi bírák (pl. Legfelsőbb Bíróság) és a kabinettagok jóváhagyása kizárólag a Szenátus hatásköre, ebben a Képviselőháznak nincs beleszólása.
• Nemzetközi egyezmények: A nemzetközi szerződések ratifikálása szintén a Szenátus feladata.