Széchenyi-díjas tudós: A brit gazdaság sokkal lassabban növekedett volna az EU-n kívül
HírekA brit gazdasági növekedés egyértelmű hasznot húzott az uniós tagságból. Az európai integráció egyik legnagyobb nyertesei a kis, nyitott gazdaságok, mint Magyarország. Az európai növekedési modell azonban reformra szorul, a termelékenységet kell emelni – mondta Halmai Péter akadémikus.
A kereskedelmi nyitottságra épülő európai növekedési modell kezd kifulladni, az "aranykor" növekedése már a 90-es évek közepétől lassul - fogalmazott a Magyar Közgazdasági Társaság 59. Közgazdász Vándorgyűlésén tartott előadásában Halmai Péter akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.
A Széchenyi-díjas tudós kiemelte:
fokozatos erózió következett be az európai növekedésben, ezt követte a versenyképesség csökkenése, melyet súlyosbított a 2008-as válság, majd a járvány okozta krízis.
Az európai potenciális növekedés és a termelékenység dinamikája már korábban lelassult, a 90-es évek második felétől pedig az amerikai termelékenység végig túlszárnyalta az európait.
Ez a termelékenységi rés viszonylag kevés szektorban látható, de az amerikai előny olyan nagy, hogy a többi ágazatban is érvényesül a túlcsorduló (spillover) hatás miatt.
Néhány európai ország - például Svédország, Finnország - versenyképessége és termelékenysége felveszi a versenyt az amerikai mutatókkal, sőt még meg is haladja azokat, de összességében az európai növekedési ütem lassabb az amerikainál.
Ennek hátterében többek között az áll, hogy a mediterrán növekedési modell megrendült, és ilyen alacsony potenciális növekedés mellett gyakorlatilag nincs konvergencia az esetükben.
A termelékenységben óriási a különbség az európai országok között: a mediterrán államok 2008 után drámai módon leszakadtak, és növekedtek a regionális különbségek.
A Brexit tanulsága
- Ha nem lett volna az EU tagja Nagy-Britannia, akkor lassabb lett volna a növekedése, ugyanakkor az is elmondható, hogy drámai mértékben torpant meg a brit termellékenység 2007 után - mondta a britek kilépéséről szólva a professzor.
Az EU tagságnak egyértelműen növekedési haszna volt Nagy-Britanniának, de a brit termelékenységben újabb reformokra lett volna szükség, 2007 után ugyanis nagy törés volt ezen a területen.
Ehelyett azonban a versengő politikai erők inkább az igazságon túli politizálást választottak.
- Az egész folyamat vége így egy dezintegrációs veszteség lett - mondta el Halmai Péter.
A nyitott kis gazdaságok előnyei
Írország után Magyarország a legnyitottabb állam, márpedig az európai integráció egyértelmű nyertesei a kisebb, nyitott államok, így hazánk is. Az integráció legnagyobb előnye bizonyíthatóan a kis, nyitott országok esetében áll fenn - fogalmazott az egyetemi tanár.
A Covid gazdasági tanulságai között említette
- a kínálati láncok tartós zavarait
- a külső sokkat, melyekből permanens pandémiás sokkok is lehetnek
- a divergenciák további növekedését,
- valamint veszélyforrás lehet a távoktatás is, ha hosszabb időszakon át tarthat.
Mit kellene javítani az európai növekedési modellen?
Az előrelépést a strukturális reformok jelentenék, amelyek a tudást és az innovációt helyezik a központba.
Az új európai modellben
- növekedési fordulatra van szükség,
- a termelékenységi rés csökkentése alapvető fontosságú,
- az integrációs előnyöket nem szabad lebecsülni,
- a konvergencia mechanizus helyreállítása pedig alapvető érdek.
Tanulságként levonható, hogy a növekedésorientált gazdaságpolitika csak úgy tud működni, ha rendelkezésre áll hosszú távú vízió, mert
összességében a potenciális növekedés emelése az egyik fő cél – mondta az akadémikus.
A reformokban és a változtatás szükségességének hangsúlyozásában a tudománynak a felelőssége van. - Ha a hosszútávfutáshoz hasonlítható a gazdasági növekedés, akkor fontos felelősség hárul a tudósokra, és az együttgondolkodás elősegítésére – zárta előadását Halmai professzor.
