Szijjártó: Magyarországon kedvező a környezet a pénzügyi technológiai cégek növekedéséhez

A tárcavezető a Fintech üzleti delegációval és a spanyol vállalati partnerek képviselőivel találkozott, akiknek bemutatta, hogy több kormányzati intézkedés is segíti a szektor fejlődését Magyarországon. A rendezvényen öt magyar és öt spanyol fintech cég együttműködési megállapodást írt alá.

Szijjártó Péter egyebek mellett arról számolt be, hogy bevezették az azonnali fizetési rendszert, amelynek értelmében a pénzintézeteknek öt másodpercen belül teljesíteniük kell a 30 ezer euró alatti tranzakciós megbízásokat, hétköznap és hétvégén egyaránt.

Példaként említette azt is, hogy a koronavírus-járvány alatt háromszorosára, 5000-ről 15 000 forintra emelték a PIN-kód nélkül is engedélyezett, érintéses fizetési kártyás vásárlások összeghatárát.

Továbbá közölte, hogy kötelezővé tették az online pénztárgép használatát alapvetően minden üzlet számára, s a hatályos törvények alapján így nagyjából 50-60 ezer boltban biztosítani kell az elektronikus fizetés lehetőségét is. Ez máris jelentősen csökkentette a készpénzes fizetések volumenét, és a módszer hatékony eszköz az adócsalás, a fekete gazdaság elleni fellépésben is.

A Magyar Nemzeti Bank felmérése szerint 2021 második negyedévében a megelőző év azonos időszakához képest 9 százalékkal nőtt a bankkártyát elfogadó helyek száma Magyarországon - tudatta.

Majd hozzátette: most először meghaladta az országban a bankkártyás fizetések értéke az ATM-ből való készpénzfelvételekét.

A miniszter ezután ismertette az OTP Bank felmérésének eredményét is, miszerint a magyar felnőtt lakosság 80 százaléka rendelkezik bankkártyával. Közülük 57 százalék az elektronikus fizetést részesíti előnyben, amennyiben ez lehetséges, 16 százalék a készpénzt, 26 százaléknak pedig nincs preferenciája.

Végezetül pedig arról beszélt, hogy Magyarországon ideálisak a feltételek a fintech cégek növekedéséhez, például itt a legalacsonyabbak a munkát és a vállalatok működését terhelő adók Európában.

Ez szerinte rendkívül fontos az olyan szektorok számára, amelyek esetében magas a hozzáadott érték, a magasan képzett munkavállalók aránya.

Megemlítette azt is, hogy a 25 év alatti fiataloknak január 1-től nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, illetve 2022. július 1-től újabb 2 százalékkal mérséklik a munkát terhelő adókat, miután megszűnik önálló adónemként a szakképzési hozzájárulás.