Érik a korrekció, de továbbra is megéri bizonyos részvényeket tartani

Milyen régiós befektetésekben hisz jelenleg?

Év eleje óta a részvénypiacok kirobbanó teljesítményt tudhatnak maguk mögött, azonban őszre sokasodtak a kockázatok, melyek az év hátralévő részében óvatosságra inthetnek, a lendület alábbhagyhat. Ilyen kockázat az Evergrande fizetésképtelensége és a kínai ingatlanszektor globális fellendülésre gyakorolt negatív hatása, illetve Európában a koronavírus-járvány esetleges negyedik hulláma. Emellett a tavalyi vírushatások, valamint az ehhez kapcsolódó monetáris és fiskális élénkítések miatt megugró infláció is aggasztja a piacokat.

A régióban ugyanakkor továbbra is lehet kifejezetten jó befektetési célpontokat találni. Az egyik ilyen papír a Richter Gedeon. A kínai ingatlanszektor okozta esetleges turbulencia a hitelezési kondíciók romlásán keresztül hathat a pénzügyi piacokra, azonban a magyar gyógyszergyártót ez közvetlenül aligha érintené, miután nincsen jelentős adóssága, sőt, a cég jelentős szabad készpénzállománnyal rendelkezik.

Az utolsó negyedévben jöhet pozitív indikáció a Richter húzótermékével, a Vraylarral kapcsolatban. A termék egyelőre a súlyos depressziós zavar klinikai kísérletek harmadik fázisában van, ami ha elfogadásra kerül, akár 600 forintot is hozzáadhat a jelenlegi 10.000 forintos célárunkhoz.

Ezenfelül a román Romgazt is preferáljuk, ami a megugró energia és gázárakból profitálhat, még akkor is, ha az idén elszálló gázárak akár tartósan, 20-30 százalékkal is lejjebb kerülnek. A magas energiaárak láttán kockázat lehet, hogy a helyi szabályozók, kormányok fixálják a fogyasztók felé az árakat, aminek a költségét az energiatermelő vállalatok állhatják, ám ennek megoldásával kapcsolatban egyelőre inkább pozitív hírek jöttek.

A román kormány, aki általában tulajdonos ezekben a cégekben magasabb osztalék kifizetésre kötelezheti ezen vállalatokat, a magasabb eredményből pedig kompenzálhatja a fogyasztókat. Ebben az esetben a tőzsdei vállalatok, így a Romgaz kisrészvényesei is magasabb osztalékkal számolhatnak.

Mennyire tartja most vonzónak a román részvénypiacot?

A román piac P/E (részvényárfolyam/egy részvényre jutó nyereség) mutatója 9 körül van, míg a német piacon 12 körüli ez az érték. Egyértelműen van tehát egy diszkont a román piac javára.

Ez részben magyarázható a szektorbeli összetétel-különbséggel. A régióban magasabb ugyanis a klasszikus szektorok, így a bank-energia aránya az indexekben, de fundamentálisan is látunk fantáziát az ittlévő cégekben.

A makrogazdasági környezet alapvetően támogató, a román gazdaság idén 7 százalékkal bővülhet. Az EU segélyprogramjának (Next Generation EU) román lába pedig nemrég került elfogadásra, így a növekedést ez is támogatja.

A román jegybank a korábban gondoltnál gyorsabb növekedés és infláció miatt az év vége előtt kamatot emelhet, ami pedig jót tenne a helyi indexben nagy súllyal szereplő bankpapíroknak.

Kockázatként a kormánykoalíció felbomlását lehetne megemlíteni. Nemrég ugyanis a koalícióból meglepetésszerűen kilépett a USR, Románia harmadik legnagyobb pártja. Komoly gazdaságpolitikai irányváltásra azonban nem számítunk a jövőben, így a helyzet inkább ideiglenes zaj lehet, a tőkepiacra nagy hatással nem számolunk.

Milyen irányba tart a hazai és nemzetközi monetáris politika?

A szigorítás útjára minden jegybank rá fog lépni, a kérdés egyedül az, hogy mikor és milyen ütemben.

Első körben a világ központi bankjainál a kötvényvásárlási programok fokozatos szűkítése van terítéken, a kamatemelésről inkább a jövő év szólhat, bár az Európai Központi Bank esetében sokáig nem számítunk ilyen lépésre.

Mindeközben az MNB továbbra is a szigorítás útján halad, idén még két vagy három 15 bázispontos kamatemeléssel számol a piac.

Az év vége felé a globális folyamatok fényében dönthet az MNB a monetáris politika jövőbeli sorsáról. Véleményünk szerint a kamatemelések tempója az infláció célsáv fölé ugrásának átmeneti jellege miatt lassulhat, vagy stagnálhat is, de az irány nagy valószínűséggel a szigorodás marad hosszú távon.

Meglátása szerint melyek lehetnek a legjobban teljesítő régiós devizák?

Leginkább a román lej és a lengyel zloty esetében beszélhetünk most felértékelődési potenciálról.

Mindkét gazdaságban lazább monetáris politika volt jellemző az év első felében, azonban a gyorsuló infláció és a gazdasági folyamatok kamatemelésre késztethetik a döntéshozókat. Hamarabb, mint ahogy azt a piac eddig várta, vagy, ahogy azt előzetesen a jegybankok kommunikálták.

Milyen szinteken alakulhat az euró/forint árfolyam?

Az euró/forint árfolyam 355-360 forint között oldalazhat, illetve esetleges kilengések után ezen középértékekhez térhet vissza az árfolyam.

Pozitívum, hogy Magyarország esetében nincsenek finanszírozási nehézségek, a nemrég bejelentett devizakötvény kibocsátások fedezik a finanszírozási igényeket. Az euró/forint árfolyamát a globális gazdasági folyamatokon kívül leginkább az EU-val való vita fogja meghatározni az elkövetkezendő hetekben.

Milyen termékek, eszközosztályok iránt tapasztalnak nagyobb érdeklődést? Nőtt-e az ügyfelek kockázatvállalási hajlandósága az elmúlt két évben?

Nem tudnék egy-egy eszközosztályt kiemelni, mert nagyon heterogén az ügyfélkörünk kockázatvállalás és termékpreferencia szempontjából. Az ügyfelek egyaránt tartanak részvényeket, kötvényeket és egyéb alternatív eszközöket a portfóliójukban, a mi feladatunk, hogy megtaláljuk az optimális eszközallokációt.

Az elmúlt években általánosságban nőtt a kockázatvállalási hajlandóság, ami leginkább az alacsony, sok helyen akár negatív kamatkörnyezetnek köszönhető.

Ez csúcsosodott ki a 2020-as évben, ami kifejezetten kedvezett a kezdeti pandémiás ijedtség után a részvényeknek és az aktívabban kereskedő ügyfeleknek.

Melyek most a legfontosabb kockázatok a piacon?

A koronavírus delta variánsa több kérdőjelet is felvet. Nem tudni, hogy lesznek-e újabb lezárások, bár az esetleges új járványügyi intézkedések a magasabb átoltottság miatt jó eséllyel már nem lesznek annyira szigorúak, mint 2020 márciusa után.

Az infláció tartóssága továbbra is Schrödinger macskájaként izgatja a befektetőket. Az elmúlt évtizedben minden nagy jegybank küzdött az inflációért, most pedig a kérdés az, hogy kell-e ellene harcolni, mennyire beszélhetünk ideiglenes hatásról.

A várakozások menedzselése most kulcskérdés lehet, hogy az ár-bér spirált elkerüljék a gazdaságok.

Véleményünk szerint erre egyelőre látszik esély, de vannak ebben az irányban kockázatok.

Egy újabb, más értelemben vett vírus kezdete lehet az Evergrande, aminél kérdés, hogy mennyire lesz globális fertőzés, vagy a kínai kormány sikeresen tudja menedzselni és helyi, mikroszinten tartani a problémát.

A kínai gazdaság átmeneti, kordában tartott lassulása akár pozitívan is hathat a világ többi részére. Lassabb kínai növekedés mellett a nyersanyagárak csökkenhetnek, illetőleg az infláció is mérséklődhet.

A kínai kockázatok elbizonytalaníthatják a nagyobb jegybankokat, melyek ezáltal tovább fenntarthatják a támogató monetáris politikát. Bár vékony a határ és sok múlik a kínai kormány válságkezelési képességén.

Összességében úgy látjuk, hogy vannak a láthatáron veszélyek, melyek aggodalomra adnak okot.

Leszámolni a részvénypiaccal, kockázatos eszközökkel hosszú távon még valószínűleg nem kell, de az év hátralévő részében azért nem lepne meg, ha lenne egy markánsabb korrekció a globális tőkepiacokon.