Az adatok időállapota: késleltetett. | Jogi nyilatkozat

Történelmet írt Brazília: megfordította az eredményt, negyedszerre is elnök lett Lula da Silva

Hírekegy órájaNövekedés.hu

Az elnökválasztás első fordulóját még ellenfele, Flávio Bolsonao nyerte.

A 80 éves, baloldali Luiz Inácio Lula da Silva nyerte a brazíliai elnökválasztás második fordulóját a szavazatok több mint 51%-ával, kb. 4,4 millió szavazatos előnnyel, ezzel megszerezve történelmi negyedik elnöki mandátumát - számolt be a CNN.A közvetlen elnökválasztás 1989-es visszatérése ez az első alkalom, hogy egy jelölt az első fordulós második helyezése után meg tudta nyerni az elnökséget a második fordulóban.A kampányt elsősorban a megélhetési költségek, a bűnözés és a korrupció miatti aggodalmak dominálták. Lula győzelme ráadásul szembegyerek a Latin-Amerikában tapasztalható általános jobboldali politikai eltolódással.

Alulmaradt riválisa, a Donald Trump szövetségeseként ismert Flávio Bolsonaro szenátor kijelentette, hogy nem fogadja el az eredményt, és az választások megsemmisítését fogja kérni a bíróságtól. Tiltakozásának fő oka, hogy a Legfelsőbb Bíróság az utolsó pillanatban két órával meghosszabbította a szavazást.

Lula győzelme komoly visszalépést jelent a Bolsonaro-féle politikai mozgalom számára. Fláviónak ugyanis nem sikerült az, amit apja, a börtönbüntetését töltő korábbi elnök, Jair Bolsonaro sem tudott elérni 2022-ben: legyőzni Lulát az urnáknál.

A brazil legfelsőbb bíróság bírája, Cristiano Zanin ugyanis helyt adott Lula kampánycsapata kérésének, akik arra hivatkozva kérték a hosszabbítást, hogy több államban is „incidensek” nehezítették a szavazóhelyiségekhez szállító buszok közlekedését.Flávio Bolsonaro kijelentette, hogy a történtek fényében lehetetlen elismerni az eredményt, és jogi úton fogják megtámadni azt.

Lula da Silva köszönetet mondott a brazil népnek és különösen a fiataloknak a demokrácia védelméért, valamint ígéretet tett arra, hogy megváltoztatják a kormányzás módját, és nagyobb beleszólást biztosítanak az embereknek a döntésekbe.

Az október 4-i első fordulóban a Képviselőházban a jobboldali Liberális Párt (PL) szerezte meg a legtöbb mandátumot (121 mandátum) , míg a Lula mögött álló baloldali szövetség 88 helyet kap.A Szenátusban is a Liberális Párt (PL) érte el a legnagyobb győzelmet, 29-re növelve mandátumai számát, míg a Munkáspárt (PT) 9 hellyel rendelkezik.

Korrupciós botrány és a börtönbüntetés

Lula da Silva munkáscsaládból származik, fémipari munkásként és szakszervezeti vezetőként lett ismert az 1970-es években, a brazíliai katonai diktatúra idején. 1980-ban társalapítója volt a baloldali Munkáspártnak. 

Lula életének legsúlyosabb válsága az úgynevezett Autómosó-hadművelet elnevezésű, az állami Petrobras olajvállalatot érintő óriási korrupciós és pénzmosási vizsgálatsorozathoz kapcsolódott. 2017-ben Sergio Moro szövetségi bíró bűnösnek találta Lulát passzív korrupcióban és pénzmosásban. A vád szerint kenőpénzként fogadott el egy luxus-tengerparti lakást (Guarujá triplex) egy építőipari cégtől az állami megrendelésekért cserébe.

Először 9,5 év börtönbüntetésre ítélték, amelyet a fellebbviteli bíróság később több mint 12 évre emelt. 2018 áprilisában vonult börtönbe Curitiba városában. Összesen 580 napot töltött rács mögött, és mivel börtönben ült, nem indulhatott a 2018-as elnökválasztáson, amelyet így Jair Bolsonaro nyert meg.A brazil Legfelsőbb Bíróság 2019-ben megváltoztatta azt a szabályt, amely szerint az első fellebbvitel után azonnal börtönbe kell vonulni. Mivel Lula fellebbezési eljárásai még nem zárultak le teljesen, 2019. november 8-án szabadlábra helyezték.A Legfelsőbb Bíróság 2021-ben érvénytelenítette a Lula elleni összes elmarasztaló ítéletet. Az ítéletek megsemmisítésével Lula visszakapta politikai jogait, így újra indulhatott választásokon.

Lula a 2022-es elnökválasztáson győzelmet aratott Jair Bolsonaro felett, így 2023. január 1-jén harmadszor is Brazília elnöke lett.

Leszámolás Bolsonaróval

Jair Bolsonaro ellen a 2022-es elnökválasztási vereségét követően indulatos jogi eljárások sora kezdődött, amely végül letöltendő börtönbüntetéshez vezetett.A brazil Legfelsőbb Bíróság 27 év börtönbüntetésre ítélte Jair Bolsonarót a 2022-es választások utáni államcsípkísérlet megszervezése, a demokratikus intézmények elleni támadás és összeesküvés miatt.

Az elmarasztaló ítéletek mellett a brazil Választási Bíróság eltiltotta a nyilvános tisztségek viselésétől és a választásokon való indulástól.

Egészségügyi problémáira tekintettel a bíróság engedélyezte számára, hogy büntetését házi őrizetben töltse le.

Fia, Flávio Bolsonaro a 2026-os elnökválasztási kampányában kiemelt ígéretként fogalmazta meg, hogy megválasztása esetén elnöki kegyelemben részesíti apját.