Továbbra is negatív a külkereskedelm mérlegünk - Romlik a cserearány

Második becslésében a külkereskedelmi egyenleget 230 millió euróval rontotta a KSH az első becslésben közölthöz képest.

Legutóbb tavaly júniusban volt pozitív a külkereskedelmi mérleg.

Májusban a kivitel volumene 11,6 százalékkal, a behozatalé 6,4 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál, áprilishoz viszonyítva az export szezonálisan és munkanappal kiigazított volumene 1,1 százalékkal nőtt, az importé 2,7 százalékkal csökkent.

A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 24,3 százalékkal, a behozatalban 31,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az energiaimport árindexe több mint háromszorosára nőtt, 229,3 százalékkal emelkedett, a nyersanyagoké 39,3 százalékkal nőtt, az élelmiszerek importára 23,7 százalékkal lett magasabb a tavaly májusinál.

A cserearány 5,7 százalékkal romlott. A forint árfolyama az euróhoz mérten 8,6 százalékkal, a dollárral szemben 28,8 százalékkal gyengült.

Az év első öt hónapjában az euróban számolt export 16,9 százalékkal, az import 28,2 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához mérve, az importtöbblet 1,687 milliárd eurót tett ki az egy évvel korábbi 2,990 milliárd euró exporttöbblettel szemben.

Január-májusban a gépek, szállítóeszközök kivitele 7,1 százalékkal, behozatala 6,1 százalékkal nőtt és 6,081 milliárd euró aktívumot mutatott, amiből a közúti járművek 3,182 milliárd eurót hoztak annak ellenére, hogy az export 6,7 százalékkal elmaradt a tavalyitól, míg az import 1,7 százalékkal nőtt. A híradástechnikai termékek exporttöbblete 1,840 milliárd eurót, az energiafejlesztő gépek és berendezéseké 1,744 milliárd euró aktívumot eredményezett.

Élelmiszerexport 16,8 százalékkal, az import 24,9 százalékkal nőtt és 1,127 milliárd euró aktívummal zárta az első öt hónapot, aminek nagyobbik fele 659 millió euró a gabonakereskedelemből származott. 

A feldolgozott termékek kivitele 20,4, a behozatala 28,8 százalékkal haladta meg a tavaly január-májusit és 3,747 milliárd euró deficitet hozott, amiből a vas, acél, színesfém és egyéb fémek importtöbblete 2,738 milliárd euró volt, miközben a gyógyszerek külkereskedelmi forgalmából 635 milliárd euró exporttöbblet keletkezett. Az energiahordozók exportja változatlan áron számolva 9,7 százalékkal nőtt, az import viszont 17 százalékkal csökkent, míg euróban számolva 226,1 százalékos export- és 188,2 százalékos importnövekedést mért a KSH, miközben az egyenleg 5,370 milliárd euró deficitet mutatott.

Az európai országokkal lebonyolított forgalomban a kivitel 16,8, a behozatal 30,2 százalékkal nőtt, ám így is 2,908 milliárd euró aktívum keletkezett. Az Oroszországból származó import euróban számolva 149,7 százalékkal, két és félszeresére nőtt, míg az export 34,5 százalékkal elmaradt a tavaly január-májusitól, így az áruforgalmi deficit 2,603 milliárd euróra nőtt. A Németországgal lebonyolított kereskedelemből 2,164 milliárd euró többlet származott az export 8,3, az import 8,0 százalékos növekedése révén. Az ázsiai országokkal lebonyolított kereskedelemből 6,499 milliárd euró deficit keletkezett a kivitel 8,8, a behozatal 20,8 százalékos növekedésének következtében. Kínával szemben 3,008 milliárd euró deficit halmozódott fel a 2,1 százalékkal nagyobb export és a 22,4 százalékkal nagyobb import eredőjeként, Dél-Koreával szemben 1,614 milliárd euróra nőtt a deficit mivel az import 34,2 százalékos növekedésével a 11,2 százalékkal nagyobb export nem tudott lépést tartani.