800 milliárd extra kiadása keletkezik az államnak a magasabb kamatok miatt
Elemzések800 milliárd forintos többlet kiadása keletkezik az államnak a kamatkörnyezet emelkedése miatt. Közel járhatunk ugyanakkor a kamatpálya csúcsához. A 10 éves kötvényhozamok 9-10 százalék körül tetőzhetnek. Az uniós megállapodás csökkentené az országkockázati felárunkat, illetve az infláció várható őszi tetőzése szintén lefelé segítheti a hazai kötvényhozamokat. A gyors ütemű fogyasztás miatt az idén a tervezettnél lényegesen magasabb, 6300 milliárd forint lehet az áfa-bevétel. Ez önmagában 800 milliárd forinttal nagyobb adóbevételt jelent a tervezettnél. Ezenfelül a dinamikusan emelkedő átlagbérek után is nagyobb befizetett személyi jövedelemadó tömeg keletkezik. Mindez segít egyensúlyban tartani a büdzsét. Németh Dáviddal, a K&H Bank vezető elemzőjével beszélgettünk.
Németh Dávid szerint a 4,9 százalékos idei hiánycélt tudja tartani a kormány. A K&H Bank vezető elemzője az idei évre 4,6 százalékos költségvetési hiányt vár. Jövőre 3 százalék, 2024-ben 2 százalék körül alakulhat a deficit.
Ezzel összhangban a 2021-ben mért 76,6 százalékos GDP arányos államadósság 2022 végére 72 százalékra mérséklődhet.
A reál GDP növekedés 5 százalékos lehet az idén, míg a nominális GDP bővülési üteme a pénzromlás ütemét tartalmazva elérheti a 15 százalékot. Ennek tükrében 2023-ra 70 százalék közelébe süllyedhet a GDP arányos bruttó államadósság.
Ez az előrejelzés ugyanakkor azzal az alapforgatókönyvvel számol, hogy 2023-ban nem lesz recesszió Magyarországon, hanem 1,5 százalékkal tud bővülni a gazdaság.
Németh azzal kalkulál, hogy lesz elegendő földgáz, de drágán jutunk majd hozzá. Emellett várhatóan létrejön a megállapodás Brüsszellel. Az uniós pénzek az idén és jövőre elkezdhetnek befolyni.
Amennyiben komolyabb gázellátási problémák alakulnának ki és hozzávetőlegesen 2,5 százalékos recesszióba süllyedne Magyarország, akkor 2023-ban nem tudna csökkenni az államadósság. Ezzel összhangban visszaemelkedne a GDP arányos államadósság mutató 74 százalék közelébe a 2022-es szintről.
Kamatok
Közel járhatunk a kamatok csúcsához – mutatott rá Németh Dávid. A 10 éves kötvényhozamok 9-10 százalék körül tetőzhetnek.
Az uniós megállapodás csökkentené az országkockázati felárunkat, illetve az infláció várható őszi tetőzése szintén lefelé segítheti a hazai kötvényhozamokat.
A rövid, vagyis az egyéves kötvényhozamok pedig az MNB kamatemeléseivel mozognak együtt. Az alapkamat várhatóan 12,5-13 százalék körül tetőzhet a K&H Bank vezető elemzője szerint.
Költségvetési hatás
Közel 800 milliárd forintos többlet kiadása keletkezik az államnak a kamatkörnyezet emelkedése miatt. A lakossági állampapírpiacon és a nagybani kötvénypiacon ugyanis jelentős hozamemelkedés zajlik. A fenti összeg a magyar GDP 1,2 százaléka – mondta el Németh Dávid.
A MÁP Plusz 6000 milliárd forint feletti állománya például visszaesett 5000 milliárdra, és további átcsoportosítások várhatók többek között a magasabb kamatozású, inflációkövető lakossági állampapírok irányába. Ez a folyamat nagyobb kamatkiadást eredményez az államnak.
A magas infláció miatt tehát növekednek a kamatkiadások és az állampapírhozamok.
A másik oldalról ugyanakkor a gyorsabb árdinamika nagyban megemeli az állam bevételeit, például a magasabb áfa bevételek formájában. Ezenfelül a dinamikusan emelkedő átlagbérek után is nagyobb befizetett személyi jövedelemadó tömeg keletkezik – mutatott rá a K&H Bank vezető elemzője.
Áfa
A 2023-as áfa-bevétel előirányzat 7100 milliárd forint. Az idei előirányzat még csak 5500 milliárd forint volt, azonban a 2022-es év meglehetősen alul volt tervezve. A fogyasztás és az infláció lényegesen nagyobb, mint amit korábban várni lehetett.
Ennek eredményeképpen idén inkább 6300 milliárd forint lehet az áfa-bevétel. Ez önmagában 800 milliárd forinttal nagyobb áfa bevételt jelent a tervezettnél.
Emellett az államnak számos egyéb többlet bevétele keletkezik. Mindez segít egyensúlyban tartani a büdzsét – hangsúlyozta Németh Dávid.
