Unger Anna: első körben négy ügyet kér át az NVVH más hatóságoktól

Unger Anna a HVG mai  rendezvényén elmondta, érzése szerint a társadalomban jóval nagyobb igény van a büntetőjogi szankciókra, mint a vagyon visszaszerzésére, ezzel együtt - emelte ki - nekik nem csak az a dolguk, hogy "leültessék" a felelősöket. Egyelőre nem árulta el, melyik "négy, nagyon jó" üggyel, témával fognak indítani, hiszen a hivatal most még nem is nyomozhat. Az NVVH büntetőeljárásban való jogosultságai szeptember 27-én élesednek, ezért másnap történik meg a bejelentés - tette hozzá.

Azt mondta, olyan ügyeket tudnak átvenni, amelyekben legalább egy feljelentés történt már, arról pedig, hogy milyen ügyekkel foglalkozzanak, Tasnády Katalin nyomozati elnökhelyettes dönt. A tiltott állami támogatásokkal, vagyonvesztésekkel járó ügyekkel kapcsolatban ezzel együtt bizonyosan várhatóak vizsgálatok - jelezte.

Úgy fogalmazott, az ő számára "kedves" ügyek azok, amelyek révén az "elsíbolt közvagyon" gyűlöletkeltésre, a választás manipulálására ment el. Ezzel együtt nem az ő személyes kívánságai mentén kezdődnek el a nyomozások - hangsúlyozta. A három, egyelőre betöltetlen elnökhelyettesi poszt - közpénzügyi, vádemelési és fellebbviteli - kapcsán közölte: a pályázatokat kiírták, várhatóan október elején meg tudja őket választani az Országgyűlés.

A vezető az Orbán-kormányok idején történt korrupciós ügyletekkel kapcsolatban azt mondta: a rendszer az első négy évben jogi úton teremtette meg a lehetőséget a piacba történő belenyúlásra. Az utalványokkal, a dohányboltokkal, a bankadóval, a plázatörvénnyel, a földtörvénnyel eltorzították és saját kedvezményezetti körük érdekében alakították a piacot. 2014 és 2018 között a közbeszerzésekkel és az uniós forrásokkal "játszadoztak", míg 2018 és 2022 között a válsághelyzetre hivatkozva megszüntették a parlamenti jogalkotást, így könnyebben hívhatták életre a kaszinókoncessziókat, alakíthatták a tao-rendszert, építhettek saját köreiknek kedvezve stadionokat, utakat, vasutakat - tette hozzá.

A közbeszerzésekkel, a magántőkealapokkal, a koncessziókkal, a kekvákkal vagy akár a kiadott rádiófrekvenciákkal kapcsolatban közölte: teljes feltárásra készülnek,ahol kell, nyomozni is fognak, majd szükség esetén vádemelésre is sor kerül; a visszaszerezhető vagyonelemek visszaszerzése érdekében mindent megtesznek. A magántőkealapokra kitérve közölte: ha a kormány nem szünteti meg a tulajdonosokkal kapcsolatos titkosításokat, akkor az NVVH fog lépni ez ügyben.

Unger Anna közölte: nem biztos abban, hogy minden ügyben eljutnak majd büntetőjogilag bizonyítható módon a "boss-ig",de az elmúlt években napvilágra került ügyek kapcsán el fognak indulni a vizsgálatok, s igyekeznek a nyomozásig, vádemelésig eljutni a lehető legtöbb esetben. Kijelentette: az NVVH minden ezzel kapcsolatos elvárással ellentétben "nem lesz abszolút filmszínház", hanem egy dolgozó hivatal lesz, amely kommunikálja az eredményeit, de amint meg tudnak szólalni tényekkel, meg fognak szólalni, de csakis akkor.

Azt mondta, bizonyosan sok olyan korrupciógyanús ügyre derül fény, amelyről eddig fogalma sem volt senkinek az érintetteken kívül, sőt elképzelhetetlennek is tartották. Ilyen volt például az "aranykonvojügy", amelyben vélekedése szerint a magyar kormány gyakorlatilag "útonálló szerepét játszotta".

Fontosnak nevezte, hogy a magánvállalatokhoz, magánszemélyekhez vándorolt közvagyon minél jelentősebb hányadát szerezzék vissza,ne használhassák ezt a pénzt például védekezésre, ugyanis szerinte csak ezzel garantálható a konszolidációs folyamat, a demokratikus átmenet. A hivatalra nehezedő nyomás kapcsán azt mondta: a társadalmi elvárás nagy, s sokkal nagyobb igény van természetes személyekkel szembeni szankciókra, mint a vagyonvisszaszerzésre. A hivatalnak viszont mindkettő a feladata, s nem lesz egyszerű elfogadtatni a társadalommal, ha nem kattannak elég gyorsan azok a bizonyos bilincsek - jegyezte meg, hangsúlyozva: "rabosítani csak alapos gyanú alapján lehet".

Arra a felvetésre, hogy a régi rendszer "emberei" hátráltathatják-e az NVVH munkáját, azt mondta: a bíróságok a "legintaktabb" módon élték túl a NER-t, viszont szeretné, ha az eljárásokkal kapcsolatos hatékonyság és az időbeliség javulna a jövőben.

A vagyonvisszaszerzési hivatal működésére 2 milliárd 481 millió forintot csoportosítottak át a központi maradványelszámolási alapból. Szuperhatóságként az elmúlt két évtizedben eltűnt, mintegy 30 ezer milliárd forintos közvagyon visszaszerzésére jött létre az NVVH. Az intézmény a közigazgatási és nyomozati jogkörök ötvözésével, kiemelt fegyveres védelem mellett kutatja fel a korrupciós úton magánkézbe került vagyont, beleértve az oligarchák és strómanok hálózatát is.