Uniós biztos: Oroszország nem mutat valódi érdeklődést a béke iránt

Az Európai Parlament plenáris ülésének a tervezett budapesti békecsúccsal összefüggésben az Ukrajnának szánt uniós támogatásról tartott vitáján Jessika Roswall hangsúlyozta: az Európai Unió támogatja Donald Trump amerikai elnöknek a háború befejezése érdekében kifejtett erőfeszítéseit, de - mint kijelentette - legyen világos:

Vlagyimir Putyin orosz elnök csak akkor fog tárgyalni, ha megérti, hogy el fogja veszteni a háborút.

Nemcsak Ukrajna területei integritása és szabadsága, hanem az európai biztonság forog kockán - hangoztatta. Ukrajnának minden fronton szüksége van a további katonai támogatásra, hogy megvédje az állampolgárait és a területét, és pénzügyi támogatásra, hogy az ország működjön és az energiainfrastruktúra rendelkezésre álljon. Ukrajnát segíti az uniós tagság kilátása is - jegyezte meg.

Ukrajna érdekében még többet kell tenni. Fel kell gyorsítani a kollektív erőfeszítéseinket, hogy Ukrajna ne csak önmagát tudja megvédeni, de igazságos és tartós békét tudjon elérni, amikor az ellenségeskedés után tárgyalásokra kerül sor

- fogalmazott.

Szavai szerint Ukrajna jelentős reformfolyamatot valósít meg a rendkívüli kihívásokat jelentő körülmények ellenére. A csatlakozás alapjait jelentő reformokat már teljesítette - mondta Roswall. Az EU üzenete egyértelmű: Ukrajna mellett áll egészen addig, amíg arra szükség van - tette hozzá beszédében az uniós biztos.

Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője felszólalásában kijelentette: a vitára azért kerül sor, mert sokakat zavarna, ha Budapesten lenne Trump és Putyin elnök béketárgyalása. Néhányaknak a budapesti helyszínnel van baja, másoknak pedig azzal, hogy nem hívják meg a brüsszeli vezetőket - mondta.

Azt a két elnök dönti el, hogy kit szeretnének még meghívni, de egy biztos: ha éveken keresztül sértegették az amerikai elnököt, ha éveken keresztül mindenkit szégyenpadra ültettek, aki a békéért állt ki, akkor ne csodálkozzanak, ha nem kapnak meghívót egy béketárgyalásra

- fogalmazott a politikus.

Szavai szerint adódik egy ennél is fontosabb kérdés: "akarnak-e maguk egyáltalán békét? Mert nem úgy tűnik".

Közölte: Ursula von der Leyen az EP-ben elmondott beszédeit mindig a háborús politikának rendeli alá. Egy 800 milliárd eurós csomagot akarnak elfogadtatni katonai kiadásokra. Hogy erre legyen elég forrás, leépítenék a kohéziós forrásokat és az agrárkasszát - részletezte.

Évekkel ezelőtt az EP-ben, amikor a látogatóknak előadásokat tartottak, mindig elmondták, hogy az európai együttműködés legfontosabb vívmánya a béke. "Ez így is van. De miért felejtették el?" - tette hozzá Dömötör Csaba.

Ferenc Viktória, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában hangsúlyozta: Ukrajna lakossága, közöttük a kárpátaljai magyarok is békére, biztonságra és nyugalomra vágynak.

Mi magyarok következetesen és kitartóan állunk ki a béke ügye mellett, szembeszállva a háborúpárti erőkkel. A támadások ellenére sziklaszilárdan a mielőbbi tűzszünet és a béketárgyalások mellett foglalunk állást, mellyel emberi életeket menthetünk és megállíthatjuk a szenvedést

- fogalmazott.

Mielőbb meg kell teremteni legalább a béke esélyét - tette hozzá Ferenc Viktória.

László András, a Fidesz EP-képviselője beszédében megjegyezte: az európai hatalmak vezetői gyengébbek, mint valaha: Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság vezetői soha nem voltak ennyire népszerűtlenek.

"Van-e bárki, aki tényleg azt gondolja, hogy Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnök tartós békét tudna kitárgyalni Európában? Én nem gondolom" - fogalmazott.

Közölte: az EU már közel húsz szankciós csomagot fogadott el, a háború viszont továbbra is dúl. A háború kezdete óta több százezren haltak meg jelentős katonai áttörés nélkül - mondta László András, majd úgy fogalmazott: "de mit hallunk? Hogy több fegyverre, több pénzre és több szankcióra van szükség".

A brüsszeli elit szabotálja és gúnyolja a békét célzó erőfeszítéseket - hívta fel a figyelmet a fideszes politikus, majd közölte: "legfontosabb szövetségünk, az Egyesült Államok viszont végre tárgyalásokat kezdett, csakúgy, mint Orbán Viktor miniszterelnök". Az Európai Parlament többsége azonban visszautasítja a diplomáciát, súlyosan elárulva ezzel az európaiakat. "A végén a mi kontinensünk jövőjéről mások fognak dönteni" - fogalmazott.

Az európaiak, az ukránok és az oroszok mind vesztesei ennek a háborúnak. "Minél hamarabb véget vetünk neki, annál jobb. "Újra naggyá kell tennünk Európát, és ez a béke helyreállításával kezdődhet" - tette hozzá beszédében László András.

Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) EP-képviselője felszólalásában hangsúlyozta: az ukrajnai háborúban közel másfél millió ember halt meg, családok ezrei hullottak szét, városok váltak romhalmazzá, az Európai Unió mégis a háború folytatását kívánja.

A kérdés az, hogy végre elindulunk, el tudunk-e indulni a békéhez vezető úton

- fogalmazott Hölvényi, majd hozzátette: nemcsak a fegyveres harcokhoz, hanem a tárgyalások megkezdéséhez is bátorság kell.

Budapest esély a békére. Aki ezzel szembemegy, az nem Magyarországot, de nem is Donald Trump amerikai elnököt, vagy Vlagyimir Putyin orosz elnököt támadja, hanem az európai emberek békevágya ellen politizál - hangoztatta. Európa számára a béke a jövő záloga - hívta fel a figyelmet.

A békevágy nem egyenlő az orosz- vagy Putyin-barátsággal. Ki kell lépni a háborús logikából - tette hozzá beszédében Hölvényi György.