Eltűnő vizek nyomában – mi lesz a Balaton és a Velencei-tó jövője?
ElemzésekSzáraz lábbal gázolhatunk a Balaton medrében, a magyar tenger októberi vízállása a szabályozási szint felére esett, a Velencei-tó pedig 45 centiméterrel alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor. A természet magára maradt, mesterséges vízpótlásra nincs mód. Csak a tartós esők segíthetnének – de mikor jönnek végre?
2025 elején az év hűvösebb időszaka is kevés csapadékot hozott, majd a nyár rendkívül száraz és forró volt. A Balaton vízgyűjtő területeire alig hullott eső, ezért a tó átlagos vízállása 2025. október elején 66 cm volt, ami a szabályozási tartomány (zsilipnyitási szint ~120 cm) körülbelül fele. Siófoknál szeptember 21-én még 71 cm-t mértek, október 5‑ére 66 cm‑re csökkent a vízmagasság.
A vízhiány szemmel látható, a sekély déli parton a tómeder szárazra került, a Sió‑csatorna hajózhatósága megszűnt, de még a gyorsabban mélyülő északi parton is sétálgathatunk a felszínre került mederben.
A Velencei‑tóban a vízhiány még látványosabb. Az Időkép meteorológiai portál szerint 2025. október 7‑én az agárdi vízmérce 67 cm‑t mutatott, míg egy évvel korábban ugyanazon a napon 112 cm volt. A különbség tehát 45 cm, ami a tavalyi állapothoz viszonyítva 11,7 millió m³ vízveszteséget jelent. A 2022‑es rekordalacsony, 53 cm‑es szintnél ugyan (még) magasabb a mostani érték, de a tómeder több pontja szárazra került.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) hangsúlyozta, hogy a Balaton egy sekély tó, vízszintje erősen függ a csapadéktól; aszályos években a nyári párolgás nagy vizet von el, de télen‑tavasszal a szint újra emelkedik. A szakszolgálat szerint nincs ok pánikra – 2000 óta hétszer fordult elő ennél is alacsonyabb vízállás, a legalacsonyabb 23 cm volt 2003. október 4‑én.
A limnológiai intézet vezetője viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy a 70 cm alatti vízállások korábban is előfordultak; a 2002‑2003‑as aszály idején a vízszint 23 cm‑ig süllyedt, de a vízminőség kiváló maradt.
Szerinte a tó ökoszisztémája természetes módon igényli a vízszint ingadozását, s a tartósan magas vízszint károsíthatja a nádasokat és sekély parti élőhelyeket.
A mostani alacsony vízszint tehát nem a Balaton kiszáradásának előjele, de óvatosságot igényel a klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebb csapadékviszonyok.
Mi oldaná meg a problémát?
A Balaton vízháztartása a természetes csapadéktól függ. Az OVF közlése szerint a tóba érkező víz fele a Zala folyón át, fele kisebb vízfolyásokon érkezik; mesterséges vízpótlásra nincs lehetőség, ezért a Sió‑csatornán jelenleg nem vezetnek ki vizet.
A vízszint csak hosszan tartó, csapadékos időszakkal állhat helyre.
Márpedig az egyre szélsőségesebb időjárás nem sok jót ígér a magyar tengernek. A HungaroMet elemzése szerint 2025 nyara ismét forró és csapadékszegény volt, bár a 2022‑es „történelmi” aszály szintjét nem érte el.
A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a száraz, hőhullámos periódusok egyre gyakoribbak és intenzívebbek; a nyarak melegebbek, a telek enyhébbek, így a talaj nem tud feltöltődni.
Magyarország klímája egyre mediterránabbá válik, nyáron ritkábban érkeznek nagy területet érintő frontok.
A csapadék eloszlása is egyre szélsőségesebb. Az egyes hónapok és évek között egyre nagyobb a szakadék, míg 2023 kifejezetten csapadékos év volt (767 mm), 2024 viszont újra száraz (525 mm). 2025-ben a tavasz és különösen június volt csapadékszegény, ezért hiába érkeztek záporok július–augusztusban, a talaj már nem tudta pótolni a hiányt.
