Ursula Von der Leyen: Az új uniós költségvetés stratégiaibb, rugalmasabb és átláthatóbb lesz

Hírek2025. júl. 16.MTI

Az Európai Bizottság a 2028-2034 közötti időszakra 2000 milliárd eurós hosszú távú uniós költségvetést (MFF) javasol, amely megfelel a kontinens ambícióinak, szembenéz Európa kihívásaival és erősíti a függetlenségét - jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke kedden Brüsszelben.

Az új uniós költségvetés stratégiaibb, rugalmasabb és átláthatóbb lesz, miközben erősíti az EU válaszképességét és függetlenségét. Fontos, hogy a tagállami hozzájárulások nem növekednek, mivel új saját forrásokat vezetnek be, hogy visszafizethessék a koronavírus-járvány utáni helyreállítást célzó hiteleket - közölte. Felhívta ugyanakkor a figyelmet: az MFF szigorú jogállamisági feltételekhez köti az uniós források felhasználását.

A jogállamiság tiszteletben tartása feltétlen elvárás az EU-költségvetés minden egyes eurójánál

- fogalmazott Ursula von der Leyen. Kiemelte, hogy a nemzeti és regionális partnerségi tervekben a jogállamiság és az alapvető jogok nemcsak előfeltételei lesznek a beruházásoknak, hanem a reformok kiemelt célterületei is.

Az elnök szerint a következő költségvetés "okos feltételrendszert" alkalmaz majd, amely felelős forrásfelhasználást, teljes elszámoltathatóságot, szigorú biztosítékokat és világos ösztönzőket garantál. "Ez végső soron a polgárokat szolgálja" - tette hozzá.

Mint mondta, az első kiemelt terület az emberekbe, a tagállamokba és a régiókba történő befektetés, amelynek alapját a nemzeti és regionális partnerségi tervek képezik 865 milliárd eurós kerettel. Ezek célja, hogy a jelenleg széttagolt forrásokat összehangolják és integráltabbá tegyék a hatékonyabb működés érdekében. A cél egy átláthatóbb és hatékonyabb elosztási rendszer, amely figyelembe veszi a regionális eltéréseket, szegénységi kockázatokat, mezőgazdasági szükségleteket és határtérségi feszültségeket - fejtette ki. A bizottság elnöke szerint az új rendszer egy "egyedi tervet" kínál minden régiónak, ugyanakkor az egész EU közös prioritásaihoz igazodik. A struktúra először teszi lehetővé, hogy egyetlen terv alatt integrálják az uniós célokat a régiók helyi igényeivel. A partnerségi tervek keretében egy egységes terven belül lehet kezelni az olyan átfogó témákat, mint a lakhatás, a régiók sajátos igényeihez igazítva.

Az EB elnöke kiemelte: az új költségvetés "történelmi újdonságokat" tartalmaz a szociális kiadások és a válságkezelés terén is. Közölte: az Európai Bizottság megháromszorozza a migrációra és határigazgatásra fordított beruházásokat, valamint a szolidaritási alapok méretét is, hogy gyorsabban tudjon reagálni természeti katasztrófák és válságok esetén.

Bejelentette: a bizottság először tesz javaslatot arra, hogy a tagállamok akár 150 milliárd euró értékű, uniós garanciával ellátott hitelből valósíthassanak meg beruházásokat uniós célok - például védelmi ipar, energia-infrastruktúra vagy stratégiai technológiák - mentén. Az új pénzügyi eszköz a Catalyst Europe nevet kapta. Közölte, hogy az új költségvetési javaslat 50 százalékkal emeli az Erasmus+ program forrásait, így még több fiatalnak nyílik lehetősége nemzetközi tanulmányi és szakmai tapasztalatszerzésre. Az elnök hangsúlyozta, hogy a bizottság a civil társadalom megerősítését is prioritásként kezeli: több uniós program - köztük a nemzeti és regionális partnerségi tervek, valamint a versenyképességi alap - támogat majd környezetvédelmi, biodiverzitási és körforgásos gazdasággal kapcsolatos kezdeményezéseket.

Az új költségvetés részeként Agora EU néven egy átfogó, új program is indul, célja a médiaszabadság, a demokrácia, a polgári jogok, az európai értékek és a sokszínűség támogatása. Ursula von der Leyen a költségvetés második nagy pillérét, a versenyképességi alapot is bejelentette, amely 410 milliárd euróból támogatja a jövő stratégiai technológiáit.

Ez létfontosságú az európai innováció, szuverenitás és gazdasági versenyképesség szempontjából - hangsúlyozta. Az alapban megduplázzák a Horizon Europe programot, az EU zászlóshajójának számító kutatási és innovációs kezdeményezést.

A tiszta technológiák, a szén-dioxid-mentesítés és a körforgásos gazdaság szintén prioritást élvez: az elnök szerint az új MFF 35 százalékát klíma- és biodiverzitás célú kiadásokra fogják fordítani. Kiemelte: Ukrajna támogatására 100 milliárd eurót különítenek el az MFF-ben. Az Ukrajnát segítő alap korábban 50 milliárd euróval indult, ám ez fokozatosan kimerül. A frissített keret a helyreállítást, az ellenállóképesség erősítését és Ukrajna EU-tagsághoz vezető útját segíti.

A bővítéspolitikáról leszögezte: "a bővítés nem pusztán politikai cél, hanem stratégiai befektetés Európa stabilitásába és jólétébe".

Hangsúlyozta: minden csatlakozás esetén felülvizsgálják az MFF-et, hogy az új tagállam méretének megfelelően határozzák meg a kohéziós és agrártámogatási fokozatosságot, az új tag hozzájárulását. Ursula von der Leyen a közös agrárpolitika (KAP) jövőjével kapcsolatos kérdésekre reagálva elmondta: a mezőgazdaság erősödni fog, az alapvető, közvetlen kifizetések a gazdák számára - az összes mezőgazdasági támogatás 80 százaléka, azaz körülbelül 300 milliárd euró - biztosított és védett marad.

Ugyanakkor az új nemzeti és regionális partnerségi tervek révén a mezőgazdasági közösségek szélesebb körű támogatáshoz is hozzájuthatnak. Mint fogalmazott, az új rendszer átláthatóbb, célzottabb és gyorsabb lesz, és mivel a különböző alapok eddig eltérő jogosultsági kritériumokkal és időzítéssel működtek, az integrált megközelítés nagyobb támogatási lehetőségeket kínál a gazdáknak és a vidéki közösségeknek. Úgy vélte, "a mezőgazdaság ebből profitálni fog".

Ursula Von der Leyen: Az új uniós költségvetés stratégiaibb, rugalmasabb és átláthatóbb lesz

Népszerű

Hitelfordulat 2026: elzárja a pénzcsapot az állam

Vagyonvisszaszerzés: amikor a pénz gyorsabban fut, mint a jog

Kéthónapos a Tisza-kormány: íme a mérleg!

Uniós források: íme a teendők, amelyek a pénzek érkezéséhez még szükségesek

Minden idők legjövedelmezőbbje és legdrágábbja volt az amerikai foci vb - gyorsmérleg

Mi lett Alain Delon vagyonával? Adóhatósági csavar a sztoriban

Hegedüs Éva: az uniós források hazahozatala lehetővé teszi a gazdaság újraindítását

Vérrel és könnyekkel kísérve vezetjük be az eurót - interjú Becsey Zsolttal

A profit az első a hozzánk érkezőknél - Külföldi befektetések jellemzői a V4-ekben és Ausztriában

Mennyi adót fizetnek a magyarok? Mikor jöhet az újabb adócsökkentés?

Nem feltétlenül oda kerül a használt ruha, ahová gondolnánk - A second-hand ipar árnyoldala

Még nincs összeomlás, de már recseg a rendszer – Kerozinválságba süllyedhet Európa

Visszatér az állam? Így változott a gazdaságpolitika a válságok után

OECD: tíz éve nem volt ilyen magas az adószint