Mit okozna Trump 30 százalékos vámja?
ElemzésekAz amerikai elnök a július elején jelentette be, hogy augusztus 1-től 30 százalékos vámot fog az Egyesült Államok kivetni az Európai Unióból érkező importra. Bár a tárgyalások tovább folytatódnak, Trump szerint az általa meghatározott vámkulcs jelenti az egyezséget. Az Európai Bizottság kereskedelmi biztosa szerint a 30 százalékos vám bevezetése lényegében megszüntetné a kereskedelmet a két térség között. Ismerve az amerikai elnök tárgyalási technikáit, egyáltalán nem biztos, hogy valóban életbe lép a magas vám, azonban érdemes áttekinteni, hogy a negatív gazdasági hatások mennyire lennének súlyosak a magyar, illetve az egész uniós gazdaságra nézve.
Elsőként érdemes különválasztani a szektorvámokat az általános vámoktól. Trump március végén 25 százalékos vámot vetett ki minden autó- és autóalkatrészimportra, illetve jelenleg 50 százalékos vám van érvényben (kivéve az Egyesült Királyságból érkező importra) az acél- és alumíniumtermékekre.
Ezek már önmagukban is jelentősen rontják az uniós export versenyképességét,
de ezen felül 10 százalékos általános vámot is bevezetett minden egyéb termékre.
Az Európai Unióval szemben pedig 20 százalékos, úgynevezett reciprokvámot jelentett be április elején, de ezt július 9-ig, majd augusztus 1-ig felfüggesztette. Az Európai Bizottság részéről többször hangsúlyozták, hogy a céljuk a minél alacsonyabb vámkulcsok elérése, de minden eshetőségre fel kell készülni.
A magyar gazdaság közvetlenül és közvetve is kitett az Egyesült Államokba irányuló exportnak,
a teljes export 4-5 százaléka irányul közvetlenül az USA-ba,
ezzel a harmadik legfontosabb exportpiac.
Közvetve pedig elsősorban az autó- és gépgyártás érintett, többek között az Audi, a Mercedes és a BMW gyár is. A teljes hazai GDP (közvetlen és közvetett) amerikai exportkitettsége 3 százalék körüli.
A szektorvámok mellett a 30 százalékos általános amerikai vám bevezetése összességében a hazai potenciális GDP-növekedést akár 0,5-0,7 százalékkal is ronthatja a következő években,
így könnyen fennmaradhat a recesszióközeli állapot. A munkanélküliséget csak mérsékelten emelné a változás, hiszen a nagyobb autógyártók nem elsőként Magyarországon kezdik meg a leépítéseket, viszont az új munkahelyek létrehozása is jelentősen lelassulna.
A vállalati beruházások jelenleg is nagyon alacsony szinten vannak Magyarországon, többek között az uniós források korlátozott elérése miatt, de az amerikai vámok bevezetése körüli bizonytalanságok miatt is kivárnak a vállalatok. Korlátozott inflációs hatások is jelentkezhetnek, de ez inkább az Európai Unió ellenlépéseinek függvénye.
Az Európai Unión belül értelemszerűen a német gazdaságot érintik leginkább negatívan a vámok,
a 30 százalékos általános vám bevezetése akár 0,6 százalékkal is ronthatja a potenciális növekedést, de az egész Európai Unió gazdaságát is 0,3-0,5 százalékkal vetheti vissza hosszú távon.
A munkanélküliségi ráta jelentősen emelkedhet, mivel a kulcsiparágakban nagymértékű elbocsátásokat okozhatnak a vámok.
Erőteljes uniós ellenintézkedések esetén az infláció emelkedhet, azonban könnyen elképzelhető, hogy ezt némileg ellensúlyozhatja, hogy Kína az EU felé irányíthatja az Egyesült Államokba szánt termékei egy részét, lejjebb nyomva az árakat. Az ellátási láncokban jelentős változások kezdődhetnek, számos termelő vállalat az Egyesült Államokba helyezheti a termelése egy részét, mely szintén csökkentheti az EU GDP-jét, azonban ez hosszú, akár 5-10 éves folyamat is lehet.
A következő 2 hétben kiderülhet, hogy mekkora lesz a végleges vámkulcs, korábbi hírek szerint Trump már nem tervezi a türelmi idő meghosszabbítását. Ugyanakkor azt sem lehet teljesen kizárni, hogy amennyiben addig nem sikerül kereskedelmi megállapodást kötni, életbe lépnek a magas vámok, majd egy későbbi időpontban sikerül megegyezni, és akkor csökken a vámteher.
