Varga Mihály: Magyarország nem összeszerelő üzem, a tíz legösszetettebb gazdaság között vagyunk

Előreléptünk a versenyképességi rangsorokban, évről évre több befektetés érkezik, a beruházási ráta 30 éves csúcsokat dönt. Ugyanakkor érzékeljük gazdaságunk méretéből adódó akadályokat, a nemzetközi piacoktól való függést, a szankciók hatásait.

Ezzel összefüggésben gyakran hangzik el az a vád, hogy a magyar gazdaság szerkezete nem megfelelő, és Magyarország ma nem egyéb, mint egy nagy összeszerelő üzem. A tények nem ezt mutatják: a nemzetközi felmérések a világ tíz legösszetettebb gazdasága közé sorolják Magyarországot - írja a Portfolio hasábjain megjelent véleménycikkében Varga Mihály pénzügyminiszter.

Kiemeli: az egészséges szerkezetű gazdaságok három pilléren nyugszanak: magas foglalkoztatottság, hatékony termelés, valamint a termékek eladhatósága. Ezek az alapkritériumok Magyarországon mind teljesülnek.

Ma egymillióval többen dolgoznak, mint 2010-ben, közelítjük a teljes foglalkoztatottságot. A GDP dollárban kifejezve is 60%-kal nőtt az elmúlt bő évtizedben, tehát van termelés, illetve értékteremtés a magyar gazdaságban.

Az export-versenyképességben pedig minden nemzetközi elemzés szerint az élmezőnyben vagyunk, azaz eladhatók a termékeink. A kérdés most leginkább az, hogy miként léphetünk a fejlettség következő fokára, azaz milyen szempontok szükségesek az eddig felépített struktúra finomhangolásához.

A GDP-hez viszonyított export alapján Magyarország ma a világ 15 legnyitottabb gazdasága közé tartozik, messze súlyán felül vesz részt a nemzetközi kereskedelemben.

A Harvard Egyetem által kifejlesztett Gazdasági Összetettségi Mutató (Economic Complexity Index) legfrissebb rangsorában pedig Magyarország a 9. helyen áll 133 ország közül. Magyarország itt 2010 óta folyamatosan a legjobb tíz ország között szerepel, miközben a visegrádi régió másik három országának átlaga a 15., az EU országok átlaga a 22. helyen állt 2020-ban - írja a pénzügyminiszter.

A magyar gazdaság szerkezete komplex, nemzetközi összehasonlításban is javult az elmúlt évtizedben, a további fejlődés érdekében azonban szintet kell lépni. A fenntarthatóbb gazdasági növekedés érdekében a beruházásokat területileg és minőségileg is célzottabbá kell tenni, a költség alapú versenyképesség helyett a minőség alapú versenyképességre kell fókuszálni.

Akkor kerülhető el a fejlettségi csapdába kerülés, ha javítjuk a termelés és az értékteremtő képesség közötti egyensúlyt, a termelési értékláncokat kiszélesítjük, azokon feljebb lépünk - fogalmazott Varga Mihály.