Visszaestek a beruházások, de látszik az alagút vége

A beruházások általános visszaeséséhez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult - írja a KSH.

A meghatározó súlyú feldolgozóipar és ingatlanügyletek visszafogták, míg a közigazgatás és az energiaipar beruházásai növelték a nemzetgazdasági teljesítményt.

2023-ban összességében 8,5%-kal csökkent a beruházások volumene az egy évvel korábbihoz képest.

• A nemzetgazdasági beruházások szezonálisan kiigazított volumene a III. negyedévihez képest 1,5%-kal nőtt. Ezen belül az építési beruházások volumene 3,1%-kal volt több a III. negyedévi szintnél, míg a gép- és berendezésberuházásoké 1,3%-kal maradt el attól.

2023 IV. negyedévében a megelőző év azonos időszakához képest:

• A beruházási tevékenység volumene 3,0%-kal mérséklődött. Ezen belül a teljesítményérték mintegy 60%-át képviselő építési beruházásoké 4,1%-kal, a 40%-át kitevő gép- és berendezésberuházásoké 1,1%-kal lett kisebb.
• A fejlesztések volumene a beruházási teljesítmény 53%-át megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,8%-kal csökkent, a beruházások 18%-át realizáló költségvetési szerveknél 43%-kal volt több az egy évvel korábbi szintnél, ami elsősorban technikai ok következménye^[1].  
• Az egyéb (50 fő alatti vállalkozások, egyéni vállalkozások, nonprofit vállalatok, valamint háztartások) kategóriába tartozók beruházási volumene 18%-kal maradt el az egy évvel korábbi azonos időszakitól.
• A tárgyidőszakban tizenkilenc nemzetgazdasági ágból tizenkettőben csökkent a beruházási teljesítményérték. A nemzetgazdasági beruházások csaknem harmadát jelentő, ezzel a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar bővülésének dinamikája az elmúlt negyedévekben lassult; a negyedik negyedévben 3,1%-kal volt alacsonyabb a bázisidőszaki szintnél.
• Ez elsősorban a legnagyobb részarányú villamosberendezés-gyártás beruházási volumenének egy számjegyű csökkenésével magyarázható, amit a hosszabb ideje folyamatban lévő nagyszabású projektek fokozatos kifutása okozott.
• A második legnagyobb súlyt képviselő járműgyártás beruházási volumene ugyanakkor dinamikusan nőtt, amihez több hazai járműipari gyár fejlesztése is hozzájárult.
• Növekedés jellemezte továbbá a fémfeldolgozás, kohászat, a gép, gépi berendezés gyártása, valamint az elektronikai ipar alágak fejlesztéseit is, ezzel szemben több más alágban különböző mértékű csökkenés volt tapasztalható.

[1] A 362/2022. (IX. 19.) Korm. rendelet értelmében 2023. január 1-jétől korábban néhány 100%-os állami tulajdonban lévő gazdasági társaság által ellátott feladatot központi költségvetési szerv vett át.

Ennek következtében egyes gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti besorolása is megváltozott, korábban vállalkozásokhoz sorolt szervezetek kerültek át a költségvetési szervek kategóriába.

Az átsorolás a vállalkozások beruházási teljesítményére jellemzően csökkentőleg, míg a költségvetési szervek beruházásaira növelőleg hatott.