Egy dologban nagyon eltér a hazai ingatlan-drágulás az összes európai országtól

Az Eurostat adatai szerint 2010 és 2024 harmadik negyedéve között az Európai Unióban átlagosan 54%-kal emelkedtek az ingatlanárak, míg a bérleti díjak ugyanebben az időszakban 26%-kal lettek magasabbak.Magyarország mindkét mutatóban az élmezőnyben van, a lakásár-emelkedés 230% volt, ami Észtországgal holtversenyben a legmagasabb, míg a lakásbérleti díjak 109%-kal emelkedtek, aminél csak az észt, a litván és az ír adat volt magasabb a vizsgált időszakban.Általános európai tendenciának mondható, hogy a lakásárak nagyobb mértékben nőttek, mint az albérletárak, bár van néhány kivétel. Ilyen volt az ír, a román, a litván és a finn piac, ahol a lakbérek drágulása meghaladta a lakásárak emelkedését, de Szlovéniában is csekély volt a különbség az elmúlt közel 15 évben.

Olaszország pedig az egyetlen, ahol a lakásárak csökkentek, miközben az albérlők költségei nőttek.Egyetlen európai piacon sem nyíltak azonban annyira szét a lakásárak és az albérleti árak, mint Magyarországon. Ennek oka pedig elsősorban az, hogy a magyar kormány az elmúlt másfél évtizedben jelentős intézkedésekkel támogatta az ingatlanpiacot, ide sorolható a CSOK, a Babaváró hitel, a felújítási támogatások.

Emellett a száguldó lakáspiac sok befektetőt is vonzott. Ezek hatása mind a lakásárakban csapódott le, miközben az albérletárak nem növekedtek hasonló ütemben.

A fenti piaci folyamatok eredményeként az utóbbi években jelentősen csökkent a lakáskiadásból realizálható hozam, ma már nem lehet kétszámjegyű éves megtérüléssel kalkulálni, mint akár bő tíz éve

– mutatott rá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

2024-ben is folytatódott az albérletárak emelkedése

A napokban jelent meg a KSH és az Ingatlan.com decemberi lakbérindexe, amely szerint 2024 végén országos átlagban 9,3%-kal voltak magasabbak az albérletárak, mint egy évvel korábban. Ez ugyan az áremelkedés lassulását jelzi, hiszen 2023-ban 12,8%-os, míg 2022-ben 20,2%-os volt az átlagos áremelkedés, de még mindig majdnem kétszámjegyű lakbérnövekedés volt tapasztalható tavaly a magyar piacon.

Az országos átlaghoz képest Budapesten 9,6%-kal emelkedtek 2024-ben az albérletárak, vidéken ennél erőteljesebb növekedésre is volt példa, hiszen az Észak-Alföldön 13,5%-kal, Észak-Magyarországon 11,5%-kal, míg a Dél-Dunántúlon 10,2%-kal emelkedtek egy év alatt az árak. A vidéki áremelkedés részben a jelentős helyi beruházásokhoz kapcsolódhat. A várakozások szerint például felértékelődhet Debrecen és Szeged albérletpiaca a CATL és a BYD készülő gyárai miatt. Debrecen esetében ez a hatás már megmutatkozott tavaly az észak-alföldi régió kiemelkedő drágulásában, míg Szegeden egyelőre kisebb volt az áremelkedés, de 2025-ben akár az egyik sláger lehet az albérletpiacon a dél-alföldi város.

Ha hosszabb távon vizsgáljuk a magyar albérletárak emelkedését, akkor 2015-höz képest nominálisan 112,6%-os volt a növekedés, vagyis több mint megduplázódtak az árak országosan, míg reálértéken, vagyis az inflációval korrigálva 26,2%-os drágulást mértek. Budapesten ettől valamivel elmaradt az áremelkedés, nominálisan 102,6%-os drágulás volt tapasztalható, míg az inflációval korrigálva 21,1%-os volt az albérletárak emelkedése a fővárosban.

Az albérletárakban még mindig jelentős az eltérés az országon belül, 2024 második felében az átlagos budapesti kínálati ár már meghaladta a 250 ezer forintot, szemben például az Észak-Magyarországon mért 136 ezer forinttal. Ezen a téren is látszik az észak-alföldi régió felértékelődése, hiszen az év végén itt már meghaladta a 210 ezer forintot az átlagos albérletár, vélhetően elsősorban a debreceni piac élénkülésének köszönhetően.

2025-ben sem lehet az albérletárak esésére számítani

2025-ben számos intézkedés támogatja majd az ingatlanárak további emelkedését, ezért az év elején a szakértők szinte egyöntetűen további kétszámjegyű mértékű drágulásra számítanak. A lakossági állampapírok kamatkifizetése kapcsán jelentős, több százmilliárd forintos összeg kerülhet az ingatlanpiacra, ami élénkítheti a befektetési célú ingatlanvásárlást is. Emellett az Airbnb szigorítása miatt a korábban rövid távra bérbe adott lakások egy része is megjelenhet az albérleti piacon hosszú távú bérletként.

A fentiek alapján a kínálat növekedésére lehet számítani, ez azonban valószínűleg nem jár majd együtt az albérletárak csökkenésével. A fenti hatásokat ugyanis részben vagy teljesen ellensúlyozhatja az, hogy januártól a munkaadók akár havi 150 ezer forintot is adhatnak adómentesen a munkavállalóiknak lakbértámogatásként. Bár egyelőre nem látszik, hogy ezzel hányan tudnak majd élni, de a nagyobb vállalatoknál a képzett munkaerő megtartásának és megszerzésének egyik fontos új eszköze is lehet az intézkedés, ami növelheti a keresletet a lakásbérleti piacon. Emellett, ahogy eddig is láttuk, a lakásárak változása nagyban meghatározza a bérleti díjak alakulását.

Valkó Dávid úgy vélekedik, hogy 2025-ben sem lehet arra számítani, hogy csökkennek majd az albérletárak, ugyanakkor a növekvő kínálat miatt felértékelődhetnek a jó elhelyezkedésű, kedvező energetikai besorolású lakások.

Az OTP Ingatlanpont

A 2011-ben alapított OTP Ingatlanpont Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő ingatlanközvetítő hálózata, az OTP Csoport tagja. Országszerte közel 90 irodában, több mint 800 felkészült tanácsadó segíti az ingatlanok értékesítését. A társaság egyedülállóan, egy kézben ötvözi az ingatlan- és a hitelintézeti szakértelmet, így az otthonteremtéshez és felújításhoz szükséges pénzügyi termékek és szolgáltatások is elérhetőek minden Ingatlanpont irodában. A hálózat, mint a hazai piac meghatározó szereplője, széleskörű üzleti, partneri kapcsolatokkal is rendelkezik, kínálatában az újépítésű ingatlanok gazdag választéka is elérhető. Az OTP Ingatlanpont mindemellett rendszeresen publikál szakértői elemzéseket a hazai ingatlanpiac helyzetéről, folyamatairól.

[1] https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Housing_price_statistics_-_house_price_index

[2] https://www.ksh.hu/s/kiserleti-statisztika/kiadvanyok/kshingatlancom-lakberindex-2024-december/