Gyorsulva drágultak a hazai lakások - Megduplázódó árak, értékesebb ingatlanok
Ingatlan
Szinte mindenfajta hazai településen gyorsult a hazai lakásárak emelkedése a tavalyi év utolsó negyedévében – derül ki a Magyar Nemzeti Bank friss lakásárindexéből. A hosszútávú adatokból az is kiderül, hogy az otthonokért ma átlagosan kétszer annyit kell fizetnünk, mint öt évvel ezelőtt, ha pedig tíz esztendőre tekintünk vissza, nagyjából három és félszeres a drágulás.
Szakmai vélekedések szerint a különböző gazdaságpolitikai élénkítő lépések és az állampapírokból kiszabaduló szabad tőke miatt az idén különösen megugorhat a hazai lakások ára. Ha valóban így lesz, ahhoz megfelelő bevezetőnek bizonyulhatnak a tavalyi utolsó negyedéves adatok. Szeptember és év vége között országos átlagban 3,4 százalékos áremelkedést mutatott ki – az előző negyedévhez képest – a jegybanki statisztika, ami 2023 utolsó negyedévéhez képest 15,1 százalékos drágulást jelentett. Ez az adat az infláció beszámítása után azt is jelenti, hogy reálértéken – és természetesen átlagban – közel 11 százalékkal növekedett a hazai lakások értéke.
Még érdekesebb a kép, ha a részletesebb adatokat vesszük sorra. A jegybank elemzése megállapítja: a Dél-Dunántúl kivételével minden régióban kimutatható, hogy a városi lakások árainak emelkedése volt erőteljesebb a vizsgált tavalyi utolsó negyedévben. Különösen így volt ez a Dél-Alföldön, ahol a régió városaiban a negyedik negyedév alatt 6,2 százalékos drágulást mértek, ami közelített az országos átlag kétszereséhez. Az éves összehasonlítás ugyanakkor 19,8 százalékot hozott ebben a régióban a majd öt százalékkal kisebb országos mércéhez képest. Az éves hazai átlaghoz egyébként Budapest állt a legközelebb a 14,3 százalékos áremelkedéssel. Ezt követte 13,7 százalékkal a Nyugat-Dunántúl, 13,2 százalékkal a közép-magyarországi régió, 12-12,5 százalék közötti adatokkal az Észak-Dunántúl, az Észak-Alföld és Észak-Magyarország, a sor végén pedig a Dél-Dunántúl, ahol 10,2 százalékos volt a lakásárak éves emelkedésének átlaga 2023 és 2024 utolsó negyedéve között.
Az MNB adatai szerint lényegében 2018 eleje óta kitapintható trend, hogy a községek és a városok lakásárai között nyílik az olló, tehát az utóbbi településeken nagyobb az átlagos drágulás. Ha az utolsó tíz esztendőt nézzük, a városokban lévő lakások ára valamivel több mint három és félszeresére nőtt – egy hajszálnyival az országos átlag felett –, a községekben ugyanakkor csak háromszoros áremelkedésről beszélhetünk.
