Kevesebb új lakás épült, de meghosszabbították az ötszázalékos áfa határidejét

Vegyes kép rajzolódott ki új lakások piacán az idén, részben a gazdasági bizonytalanságok, az év közepén életbe lépő új energetikai előírások, szabályok miatt - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely a hivatalos lakásépítési adatok mellett bemutatja a kínálat és a kereslet alakulását, valamint a fővárost és a megyeszékhelyeken jellemző átlagos négyzetméterárakat.

Kevesebb új lakás, de tovább tart a kedvezményes áfakorszak

Az első félévben 9133 lakóingatlant adtak át az országban. Ez 6,8 százalékos csökkenést takar az előző év azonos időszakához képest.

2021 első félévében ugyanis 9795 lakást adtak át. Országszerte összesen 17715 darab lakásépítési engedélyt adtak ki a hatóságok az idei év első hat hónapjában, szemben az egy évvel korábbi több mint 15 ezerrel. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy

vélhetőleg 20 ezer új lakást adhatnak át az idei év teljes egészében, ami akár a 2021-es szintnél is magasabb lehet.

A legfrissebb kormányzati bejelentések szerint két évvel meghosszabbították azt a 2022 év végén lejáró határidőt, ami alapján az eddig építési engedélyt szerzett ingatlanokat 2026 végéig lehet ötszázalékos áfakulccsal értékesíteni.

A beruházók, az építkezés álló családok és vásárlók számára a meghosszabbított határidő azt is jelentheti, hogy 2025-2026-ban még több lakás épülhet kedvezményes áfakulccsal.

Felszívhatja a kínálatot a kereslet a piacról

Az ingatlan.com szakértője az új lakások piacát jellemző trendekről azt mondta:

2022 első hét hónapjában harmadával csökkent a kereslet éves összevetésben. Ennek egyik fő oka, hogy csökkent a kínálat, különösen Budapesten, ahol 30 százalékkal esett vissza.

Balogh László szerint bár az árak magasak, részben az alapanyagok árának emelkedése miatt, de a piacon elérhető új lakások minden bizonnyal gyorsan elkelnek.

Részben azért, mert július 1-e után már csak közel nulla energiaigényű lakóingatlanokat lehet átadni. Ezeknek a rezsije is alacsonyabb, ami a várható energiaárak mellett különösen vonzóvá teszi az új lakásokat. Sőt, könnyen előfordulhat, hogy a mérsékeltebb fenntartási költségek miatt még magasabb árakon is kifizetődő lesz az újlakás-vásárlás

- tette hozzá. A következő időszakban várhatóan kevesebb újlakás-projekt indul elsősorban a gazdasági bizonytalanságok, a megugró infláció, az alapanyag-ellátásban jelentkező problémák miatt.

Mennyiben kerül egy négyzetméter?

Az ingatlan.com adatai szerint július közepén országszerte összesen közel 8400 eladó új lakás és ház szerepelt a kínálatban. Ezeknek a 32 százaléka található Budapesten, 16 százalékuk pedig a megyeszékhelyeken.

Budapesten az új lakások átlagos négyzetméterára meghaladta az 1,2 millió forintot július közepén, ami több mint 30 százalékos áremelkedésnek felel meg éves összevetésben.

A különböző városrészeket nézve pedig kiderül, hogy az I., az V. és a XII. kerületben 2 millió forint feletti, pontosabban 2,1-,2,4 milliós átlagárak a jellemzőek és viszonylag szűk a kínálat, ezekben a kerületekben alig pár tucat új lakást vár eladásra. A legjelentősebb, több száz eladó új lakást felvonultató XI. és XIII. kerületben 1,4 és 1,2 millió forint az átlagos négyzetméterár. Előbbi kerületben ez 44, utóbbiban pedig 29 százalékos drágulásnak felel meg éves szinten.

A megyeszékhelyeken az átlagos négyzetméterárak az egy évvel korábbihoz képest 29 százalékkal 790 ezer forintra nőttek, az országon belül azonban továbbra is jelentősek az eltérések.

A legjelentősebb kínálattal rendelkező nagyvárosok közül Debrecenben az új építésű lakóingatlanok 40 százalékkal drágultak, ez 974 ezer forintos átlagos négyzetméterárat eredményez. Győrben 48 százalékos drágulás történt, így 822 ezer forintra ugrott ez az összeg.

Szegeden a július végén jellemző 823 ezer forintos ár 32 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőtti szintet. A székesfehérvári 807 ezer forintos ár pedig 21 százalékos drágulásnak felel meg.