Habár tovább csökkent a lakosságszám, mégis több településen kitették a megtelt táblát

• Budapesten 2023-ban még stagnáltak az ingatlanárak és az állandó lakosságszám is nőtt, tavaly azonban már ismét drágultak az ingatlanok, a népesség pedig 0,4 százalékkal csökkent.
• Négy fővárosi kerületben – az I.-ben, az V.-ben, a XIII.-ban és a XXIII.-ban – viszont bővült az állandó lakosok száma.Ezekben a városrészekben az átlagos négyzetméterár 816 ezer és közel 2 millió forint között mozog.
• A fővárosi agglomerációban Mogyoród és Őrbottyán ért el nagyobb lakosságszám-emelkedést, ezzel párhuzamosan a lakóingatlanok is drágultak.
• A Budapesten és Pest vármegyén kívül piacon a városi rangban lévő települések közül Herend, Velence és Balatonföldvár érte el a legnagyobb bővülést a lakosok számát tekintve. Az ottani lakóingatlanok átlagos négyzetméterára pedig 7,3-14 százalékkal nőtt.

2025 január elején 9 721 685 fő volt Magyarország állandó lakossága, ami 43 ezer fős csökkenést jelent az előző év elejéhez képest. Az egyes települések népességszám változása között jelentős különbségek figyelhetők meg. – áll az ingatlan.com friss elemzésében, amely ismerteti, hogy a lakosságszám alakulásával párhuzamosan hogyan alakultak az lakásárak a különböző településeken.

Kivételek Budapesten

Az állandó lakosok számának csökkenése nem újkeletű, az egyes települések népességét viszont a természetes folyamatokon kívül a lakásárak is befolyásolják. A hivatalos nyilvántartások szerint például 2023-ban a pangó lakáspiac mellett Budapest lakossága néhány ezer fővel bővülni tudott. Tavaly viszont már magára talált a lakáspiac, és a fővárosi lakosságszám ismét csökkenőbe fordult.

– mondta a szakértő.

A legfrissebb hivatalos adatokat értékelve elmondta, hogy a főváros állandó lakossága több mint 7 ezer fővel csökkent, így 1 616 241 fő élt Budapesten idén január elején. A budapesti kerületek közül csak az I.-ben, az V.-ben, a XIII.-ban és a XXIII.-ban nőtt a népesség. A két belvárosi kerületben 8-32 fővel lett több 2024-ben az állandó lakosok száma.

A legnagyobb bővülést a XIII. kerület érte el, ahol 954 fővel nőtt az állandó lakosok száma. A szakértő szerint ez a kerületben átadott új lakásoknak is köszönhető, ahova 2024-ben sokan tudtak beköltözni. A XXIII. kerület bővülése pedig részben a vonzó ingatlanárak miatt következett be. Az ingatlan.com adatai szerint a XXIII. kerületben idén márciusban az eladó lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 816 ezer forint volt, ami bőven elmarad a közel 1,3 millió forintos fővárosi átlagtól. Ugyanakkor 9 százalékos drágulást jelent éves összevetésben.

A XIII. kerületben a 1,5 millió forintot meghaladó átlagos négyzetméterár 20 százalékos emelkedésnek felel meg éves szinten. Az erőteljes drágulásban szerepet játszik a kerület népszerűsége, az eladó ingatlanok összetétele a több új lakás miatt, valamint a szűkülő kínálat is.

Az I. és az V. kerületben az átlagos négyzetméterár 1,88-1,96 millió forint, ami több mint 20 százalékos növekedést jelent tavalyhoz képest.

A részletes adatokból az is látszik, hogy a fővárosi agglomeráció felkapottabb településein nőtt a lakosok száma. Mogyoród például majdnem 3 százalékos, 236 fős növekedést könyvelhetett el, így már több mint 8400-an laknak a településen. A Pest vármegyei településen március közepén 882 ezer forintra rúgtak az átlagos négyzetméterárak, ami 12 százalékos drágulásnak felel meg éves szinten. Az agglomerációs településeket nézve Őrbottyán lakossága 2 százalékkal emelkedett, a lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 6 százalékkal 751 ezer forintra nőtt. A változások dinamikáját jól szemlélteti, hogy Magyarország 20 legnagyobb állandó lakosságszám-bővülést elérő települései közül 14 Pest vármegyében található.

Mi történt a nagyvárosokban?

A vármegyeszékhelyek összlakossága 0,4 százalékkal, azaz több mint 15 ezer fővel csökkent, így alig haladja meg ma már az 1,6 millió főt. Kivétel nélkül mindegyik nagyvárosban csökkenés következett be. A legkisebb mértékű csökkenés Szombathelyen történt, az állandó lakosok száma, 0,5 százalékkal 74 ezer alá mérséklődött. Ugyanakkor a lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 18 százalékkal 754 ezer forintra nőtt. Debrecenben és Szegeden is 1.437-1.770 fővel csökkent az állandó lakosok száma, Balogh László szerint ebben szerepet játszhat, hogy az ipari beruházások miatt bekövetkező lakásdrágulás miatt egyre többen költöznek a nagyvárosok agglomerációs övezetébe is. Debrecenben ugyanis az átlagos négyzetméterár idén március közepén 945 ezer forintot tett ki, ami 19 százalékos emelkedést jelent. Szegeden ezzel párhuzamosan 22 százalékkal 887 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár.

Vonzóvá váltak a tópartjaink is

A városi rangban lévő, Pest vármegyén kívüli települések közül a legjelentősebb 1,4-1,7 százalékos lakosságszám-növekedést a Veszprém vármegyei Herend, a Fejér vármegyei Velence és a Somogy vármegyei Balatonföldvár érte el.

A velencei bővülés nem csak a Velencei-tó közelségével magyarázható, hanem azzal is, hogy ez a környék egyszerre számít Székesfehérvár és Budapest agglomerációs övezetének is. Balatonföldvár pedig a déli part egyik legnépszerűbb települése, ezért vonzó célpontot jelent

– mondta a szakértő.

Az árak alakulását bemutatva közölte, hogy a herendi lakóingatlanok négyzetméterára egy év alatt 7,3 százalékkal 751 ezer forintra emelkedett. Velencén több mint 10 százalékos drágulás eredményeként 932 ezer forintért kínálják a lakóingatlanokat négyzetméterenként. Ennél jóval magasabb ár jellemzi a balatonföldvári piacot, a közel 1,2 millió forintos átlag több mint 14 százalékos emelkedésnek felel meg.