Kína bejelentkezett Ukrajna újjáépítésére, ezt az üzletet is bukni fogja Európa? 

Kína négy humanitárius segélyszállítmányt juttatott el Ukrajnába Oroszország teljes körű háborújának kezdete óta — közölte Li Ming, a Kínai Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Ügynökség szóvivője, akit az ukrán The Kyiv Independent idézett. 

Kína továbbra is elkötelezett amellett, hogy a „világbéke és stabilitás pozitív ereje, valamint a globális igazságosság és méltányosság előmozdítója” legyen — mondta Li reagálva Volodimir Zelenszkij elnök azon kijelentésére, hogy reméli, Kína is részt vesz a béke helyreállításában és Ukrajna újjáépítésének támogatásában.

„Készek vagyunk a továbbiakban is támogatást nyújtani lehetőségeinkhez mérten, az érintett felek kívánságai szerint, ami természetesen magában foglalja a háború utáni újjáépítést is” — tette hozzá a szóvivő.

Bár a lap felrója, hogy Peking igyekszik semleges félként pozicionálni magát a háborúban, diplomáciai megoldásokat sürgetve, miközben fenntartja kapcsolatait Moszkvával.

Kína a háború kezdete óta elmélyítette kapcsolatait Oroszországgal, és Moszkva első számú forrásává vált a kettős felhasználású termékek tekintetében, amelyek az orosz védelmi ipart látják el.

A nyugati tisztviselők továbbra is óvatosak Kína és Moszkva egyre szorosabb kapcsolata miatt, a NATO pedig „döntő fontosságú támogatóként” jellemezte Kínát Oroszország háborújában. Ugyanakkor egyáltalán nem kizárt, hogy Kína sikeresen hasít majd ki magának egy szeletet abból a hatalmas tortából, amit Ukrajna újjáépítése jelent majd a közeljövőben.

Hatalmas biznisz lesz a romeltakarítás

Már évek óta világos, hogy Ukrajna újjáépítése az évszázad egyik legnagyobb gazdasági projektje lesz, nem véletlen, hogy egyes nyugat-európai nagyvállalatok már most gyárakat építenek keleti szomszédunkban, hogy pozícióba kerüljenek a háború utáni beruházásokra, de a magyar cégek is a startvonalnál állnak. 

A vállalati világban már 2022 nyarán jól látszott, hogy zajlik a „lapok leosztása” – ki és hogyan szeretne beszállni az ukrán újjáépítésbe. Varga Mihály, akkor még pénzügyminiszterként, 2022 októberében Washingtonban, a Világbank közgyűlésén világossá tette: „Magyarország készen áll arra, hogy az ukrajnai újjáépítést a régióban aktív, jó kapcsolatokkal és tapasztalattal rendelkező magyar cégek is segítsék, és a kárpátaljai régió fejlesztése is elengedhetetlen.”

A politikai szándék tehát adott. És logikus is, hogy a magyar építőipar ott akar lenni – hiszen közeli piacról van szó, ahol a magyar vállalkozók jártasak, Kárpátalján pedig nyelvi-kulturális előnyük is lehet.

Az érdeklődés érthető: a várakozások szerint hatalmas pénzek forognak majd. Lengyel becslések szerint például csak a lengyel cégek 46 milliárd dollárnyi munkát szerezhetnek, ami 3,8 százalékponttal dobhatja meg az ország GDP-jét. Nem véletlen, hogy a Lengyel Befektetési és Kereskedelmi Ügynökséghez eddig 2300 vállalat jelentkezett, többségük építőipari és építőanyag-gyártó cég. 

Közben a nyugati versenytársak is sorban állnak: német és osztrák vállalatok infrastrukturális beruházásokat terveznek, a német Rheinmetall már bejelentette, hogy 155 mm-es lőszergyárat épít Ukrajnában, a svájci Fixit pedig új építőanyag-üzemet húz fel Nyugat-Ukrajnában.

Ezek a korai lépések arról szólnak, hogy az újjáépítés startvonalánál már kedvezőbb pozícióból indulhassanak. Ebben a versengésben pedig aligha hiányzik egy új szereplő az európai cégeknek, főleg annak tükrében, hogy az amerikai-orosz tárgyalások azt vetítik előre, hogy az EU könnyen hoppon maradhat.

Innen nézve viszont akár még jól is elsülhet Kína megjelenése, mivel Peking az eddigi tapasztalatok alapján jobban törekszik kölcsönösen előnyös megoldásokat találni, mint zéró összegű játszmákba belemenni. 

A kínaiak már a spájzban vannak

Az ázsiai nagyhatalom ukrajnai jelenléte nem újsütetű, Kínai befektetők érdeklődése az ukrajnai mezőgazdasági földek iránt évek óta ismert jelenség. Az elmúlt évtizedben több jelentés is napvilágot látott arról, hogy kínai vállalatok földterületeket vásároltak vagy béreltek Ukrajnában mezőgazdasági célokra.

Ezek a befektetések általában a kínai élelmiszer-biztonság és mezőgazdasági termelés növelését célozzák, miközben Ukrajnának tőkét és technológiát biztosítanak a mezőgazdasági szektor fejlesztéséhez. Például a Financial Times 2013-ban arról számolt be, hogy egy kínai állami vállalat 3 millió hektár ukrán mezőgazdasági földterület bérléséről tárgyalt.

Ezenkívül a Reuters 2013-ban arról írt, hogy a kínai Xinjiang Production and Construction Corps (XPCC) megállapodást kötött az ukrán KSG Agro vállalattal, amelynek keretében több százezer hektár földet béreltek volna mezőgazdasági célokra. A South China Morning Post szintén 3 millió hektár termőföld megszerzéséről írt akkoriban.