A magyar-amerikai kapcsolatokban tényleg új aranykor jön? Az Amerikai Kereskedelmi Kamarát kérdeztük

Mióta a Trump-kormányzat hivatalba lépett, hogyan változtak az amerikai-magyar kereskedelmi kapcsolatok?

Bár Donald Trump második elnöksége alatt számos gazdaságpolitikai intézkedés született, például vámemelések és egyéb reformok, eddig nem tapasztalhatók jelentős változások a kétoldali kereskedelmi kapcsolatok terén. Ez aligha meglepő, hiszen hivatalba lépése óta mindössze néhány hónap telt el.Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a gazdasági és kereskedelmi együttműködés hosszú ideje szoros a két ország között: az Egyesült Államok évek óta a top 5 legnagyobb befektető között szerepel a Magyarországra irányuló külföldi működőtőke-befektetések (FDI) tekintetében és exportpartnereink közül is az USA a legjelentősebb EU-n kívüli partnerünk.

Az várhatóan jót tesz a kereskedelmi kapcsolatoknak, hogy a politikai színtéren láthatóan közelebb került egymáshoz a két ország. Emellett az is biztató jel, hogy egy amerikai nagyvállalat februárban jelentett be egy jelentős mértékű, új kutatás-fejlesztési beruházást Magyarországon, ugyanakkor, figyelembe véve egy ilyen döntés előkészítésének hosszadalmas voltát, ezt aligha lehet az új kormányzati együttműködés eredményének tekinteni.

Ez a politikai közeledés mennyiben tudja előmozdítani, hogy az amerikai cégek jobban nyissanak Magyarország felé?

Nem egyszerű a helyzet, mivel a nagy amerikai cégek jellemzően tőzsdén jegyzett vállalatok, amelyek elsősorban a részvényeseik elvárásainak akarnak megfelelni. Bár a kedvező viszony javíthatja az ország láthatóságát, megítélését, döntéshozatalkor a számok dominálnak, azt vizsgálják mi kínál számukra valós üzleti előnyt.

Magyarország számos szempontból vonzó célpont: a kedvező ár-érték arányú munkaerő, a központi elhelyezkedés és a befektetésösztönzési támogatások mind versenyelőnyt jelenthetnek. Ugyanakkor, globális és regionális szinten is egyre intenzívebb a befektetésekért folytatott verseny az országok között, ezért elengedhetetlenek olyan fejlesztések - különösképp az infrastruktúra, a képzés vagy a szabályozási környezet területén - amelyek révén Magyarország továbbra is versenyképes befektetési célpont maradhat.

Az AmCham elkötelezett Magyarország versenyképességének erősítése mellett. Az elmúlt években több stratégiai dokumentumot is kidolgoztunk és folyamatos egyeztetést folytatunk mind a tagvállalatainkkal, mind a kormányzati döntéshozókkal, hogy közösen előremutató megoldásokat találjunk a gazdasági környezet fejlesztésére.

Az Amerika és Magyarország közötti jó politikai viszony segíthet nekünk az éleződő kereskedelmi háborúban?

Amennyiben Washington valóban bevezeti a tervezett, magasabb vámokat az Európai Unióval szemben, az Magyarországot is egyértelműen negatívan érinti, részben a jelentős autóipari jelenlét és az ágazathoz kapcsolódó beszállítói láncok miatt.

Ennek ellenére a két ország közötti jó kapcsolat fenntartása továbbra is kiemelten fontos. Az amerikai vállalatok meghatározó szereplői a magyar gazdaságnak: közel százezer embernek adnak munkát, jelen vannak többek közt a gyártóiparban, az egészségiparban, valamint az üzleti szolgáltató szektorban, ahol sok esetben több száz, akár ezer fős központokat üzemeltetnek.

Ezen a területen azt látni, hogy részben az automatizáció és a mesterséges intelligencia megjelenése miatt, a vállalatok bővülése, legalábbis a foglalkoztatottak számát tekintve, az elmúlt pár évben visszafogottabbá vált. Az új technológiák új működési modelleket és készségeket igényelnek, ezért a továbblépéshez elengedhetetlen a meglévő kapacitások bővítése, különösen a munkaerő-fejlesztés és az innovációs képesség erősítése.A két ország közötti kapcsolatokon túl, a jelenlegi geopolitikai és gazdasági környezetben az is különösen fontos, hogy Magyarország megőrizze a Kelet és Nyugat közötti, „találkozási pontként” betöltött szerepét. Már csak a fent említett gazdasági szempontok miatt is elengedhetetlen, hogy kapcsolatunk a nyugati partnerekkel továbbra is erős maradjon.

Radnai Károly

Az USA még a Biden-kormányzat idején felmondta a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt Magyarországgal. Itt várható változás?

A tapasztalat azt mutatja, hogy az egyezmény visszaállítása az amerikaiak számára nem prioritás. Amikor jövedelmek hagyják el Magyarországot, azok teljes egészében kivihetők az Egyesült Államokba, míg sok más ország esetében ez nem így van.

A jelenlegi helyzet tehát megfelel az amerikai félnek, Magyarország számára azonban kedvezőtlen, hiszen az USA-ban 30 százalékos forrásadó terheli az onnan származó jövedelmeket. Azok a magyar vállalatok és magánszemélyek, akik az Egyesült Államokban jutnak jövedelemhez és azt haza szeretnék hozni, ezzel az adókulccsal számolhatnak.Ugyanakkor a jelenlegi konstrukció jelentős kitettséget jelent az amerikai vállalatok számára is: bár a magyar adórendszer jelenlegi működése számukra egyelőre kedvező, nincs garancia arra, hogy ezek a szabályok hosszú távon is változatlanok maradnak.

Sajnos az Európai Unióban mi vagyunk az egyetlenek, akiknek nincs az USA-val egyezménye a kettős adóztatásról. A magyar döntéshozók egyértelműen kifejezték nyitottságukat egy új megállapodás mielőbbi megtárgyalására.

Az AmCham részéről folyamatosan dolgozunk azon, hogy az ügyet napirenden tartsuk: rendszeresen hangsúlyozzuk az egyezmény fontosságát különböző fórumokon, és mind az amerikai, mind a magyar féllel folytatunk egyeztetéseket annak érdekében, hogy előrelépés történjen, azonban egy új egyezmény megtárgyalása még a legoptimálisabb forgatókönyv szerint is több évbe telhet.