Megbosszulják a piacok, ha a kormány elengedi a költségvetést

Mekkora kockázatot rejt, hogy a kormány 4,9 százalékra vinné le jövőre az államháztartási hiányt? Ez, a GDP arányában 2,6 százalékpontos államháztartási hiánycsökkentés feltételez.

A terv ambiciózus, de igen, azt gondolom el lehet érni. Kockázatok persze vannak, de nem lehetetlen. Látni kell, hogy idén bőven vannak egyszeri tételek, kifizetések, amiknek nincs jövőre deficitnövelő hatása.

A tavaszi fegyverpénz-kifizetés 450-500 milliárd forinttal, a GDP 0,5 százalékával terhelte a büdzsét. Emellett Magyarországnak egyszeri alkalommal vissza kell fizetnie az előző kormány által kivetett széndioxid kvóta-adót az érintett vállalatoknak, ez a GDP 0,3 százalékát meghaladó összeg. Ehhez jön még az új kormány által elkülönített 500 milliárd forintos Havária Alap, ami szintén a GDP 0,5 százalékával egyenlő.

Ezek a tételek tehát jövőre már nem terhelik a költségvetést, azaz az idei 7,5 százalékos hiány ezen (illetve egyéb) tételek miatt csaknem 1,5 százalékot csökken, azaz lényegében egy 6-6,5 százalékos deficitet terveznek 4,9 százalékra csökkenteni, tehát inkább csak 1-1,5 százalékpontról van szó összességében.

Magán is spórol az állam, 1500 milliárdos kiadáscsökkentést irányoztak elő az állami szférában, és egyfajta létszámstopot is hirdettek. Elérhető az állami szférában az 1500 milliárdos megtakarítás?

Nem kicsi vállalás, de a piacok már beárazták az euróbevezetést, amit a 2030-as évek elejére várnak. Mint tudjuk, teljesíteni kell a maastrichti kritériumokat, aminek fő eleme a 3 százalékos államháztartási hiány elérése - ezen kell dolgoznia a kormánynak, ugyanis élvezi a piacok bizalmát: kedvező finanszírozási környezet alakult ki, mennek lefelé a hozamok, megnyílik a tér a kamatcsökkentésre, és a forint is erősödött.

A helyzet azonban kizárólag annak köszönhető, hogy a befektetők beárazták az évek múlva lévő eurobevezetést és emiatt elvárják a költségvetés rendbetételét. Másképpen mondva: a kormánynak „kutya kötelessége” a hiánycsökkentés, és a gazdaság versenyképességének javítása.

Mindez azt jelenti, hogyha az év közben majd esetleg azt látja a kormány, hogy a tervezettnél rosszabbul alakulnak a folyamatok, akkor a jó piaci hangulat megőrzése érdekében mindenképpen be kellene avatkoznia. A 4,9 százalékos hiányt „nem engedheti meg magának”, hogy jelentős mértékben elengedje.

A kormány átlagosan 364 forintos euróárfolyammal számol. Ez reális lehet, valóban ekörül mozog majd a közös pénz árfolyama?

Igen, szerintem reális. Úgy gondolom, hogy a forint kicsit „túlerősödött” idén, de a következő 1-2 évre a jelenlegi árfolyamszint– ha lesz érdemi reálgazdasági felzárkózás – nominálisan fenntartható lehet. Ma már látjuk: sajnos nem állja meg a helyét az az állítás, amely szerint saját devizával jobban lehet elősegíteni a GDP növekedést. Visszautalnék az előző válaszomra: a kormánynak elemi érdeke, hogy fenntartsa a piacok bizalmát, aminek a jele a 364 forintos euró is.

Belenyúlnak a támogatott lakáshitelek rendszerébe is. Használt lakás vásárlásához 5 százalékos, míg új ingatlan vásárlásához 3 százalékos hitelt nyújtanak majd. A kormányfő szerint azonban nem a támogatott, hanem a piaci konstrukcióknak kellene 3 százalékot kamatozniuk. Mikorra lehet ezt elérni, mekkora tér nyílik kamatcsökkentésre?

Rövid távon, egy éven belül nem reális, nagyon pozitív forgatókönyv kellene hozzá. Reálisan 3-5 éven belül várom a 3 százalékos kamatszintet. Ezt persze a nemzetközi folyamatok is befolyásolják, az Egyesült Államokban épp emelkednek a  piaci kamatok. Ugyanakkor az Európai Központi Bank betéti kamata 2,5 százalék, ebből adódóan idehaza 3-4 százalék közötti piaci hitelkamatok kialakulhatnak, de ehhez folyamatos hiánycsökkentésre, és alacsony inflációra van szükség.

Sok kisebb tétel van az új büdzsében (leginkább a különböző adóemelések), amik jövőre emelik az inflációt, de remélhetőleg csak egy évig. Az alacsony jövedelműek támogatása, béremelése pörgeti a fogyasztást, így az árindexet is. Megemelik a a kiskereskedelmi különadó egyik sávját, és a tranzakciós illetéket – ezek is gerjesztik az inflációt.

Bizonyára tehát magasabb általános árszinttel találkozunk majd 2027-ben. Mennyire erodálhatja ez az alacsony jövedelműek kedvezőbb SZJA-szintjét, és a béremeléseket?

Kismértékben erodálhatja, de nem ez a fő veszély. A legfőbb kockázat, hogy ne ragadjon tartósan magas szinten az infláció – ez a legfontosabb. Én nagyobb árindexet várok jövőre, mint a kormány. Szerintem – átlépve a 3 százalékot – legalább 3,5 százalék lesz a fogyasztói árindex jövőre. Ez az eurobevezetés szempontjából is rendkívül fontos. Az adócsökkentés, családi pótlék emelése és az ágazati béremelések 600 ezer ember helyzetét könnyítik meg, az inflációs többlet ennek előnyeit nem fogja elvinni, csak minimális mértékben.