A terroristák miért pont az oroszokra csaptak le? Tényleg Ukrajna állhat a háttérben? A szakértő válaszol

Az egész világot meglepte a Moszkvában elkövetett terrortámadás, amelynek kapcsán rengeteg kérdés merül fel. Kire terelődik a gyanú, és mi lehetett a támadás előzménye és célja?

A hivatalos és általánosan elfogadott változat szerint az ISIS, tehát az Iszlám Állam Khorasan/Horászán Köztársasága vállalta magára a felelősséget az elkövetett terrorcselekményért.

Ez az Iszlám Államnak az egyik legaktívabb és legkegyetlenebb ága, amelynek jelenleg Afganisztánban van a székhelye. Elvileg másfél-kétezer aktív tagot számlál. Tevékenysége átnyúlik a tádzsik afgán határvidékre is, Tádzsikisztán Afganisztánnal határos területeire.

A szervezet a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján aktívan toboroz Tádzsikisztánban, Kirgizisztánban, valamint Üzbegisztánban is, legalábbis érkeznek arról szóló információk, hogy ezeken a területeken is megjelennek a térítőik.

A legnagyobb kérdés azonban, hogy mi a céljuk ezekkel a merényletekkel. Amennyiben megnézzük ennek a terrorszervezetnek a kommunikációját, akkor azt láthatjuk, hogy az Egyesült Államok Afganisztánból való kivonulása óta számos alkalommal keltek Oroszország ellen, rendszeresek részükről az oroszellenes megnyilatkozások. Ezt maga az ISIS-K arra alapozza propagandájában, hogy az orosz vezetés kezéhez muszlim vér tapad, ugyanis

még a szovjet érában az afganisztáni beavatkozás során, majd az 1990-es években Csecsenföldön, később Szíriában gyilkoltak muzulmánokat.

Ez utóbbi különösen érdekes lehet, hiszen azokon a területeken, Szíriában, ahol orosz beavatkozás történt sikerrel derékba törték az Iszlám Állam fegyveres erőit.

Épp ezért Oroszország valójában régebb óta az ISIS célkeresztjében van és a mostani tragikus eseményeket megelőzően is történt kísérlet terrorcselekményre Oroszország kalugai területén egy zsinagóga ellen, amelyek azonban szerencsére sikertelenek voltak.

Mindemellett a mostani támadás kapcsán sok furcsaság felmerül. Számos szakértő kifogásolja, hogy a támadók nem elkötelezett terroristák, öngyilkosmerénylők voltak, csupán egyszerű tádzsik vendégmunkások akiket felbéreltek egy merényletre. A támadók a pénzért hajtották végre a támadást, és utána menekülni próbáltak.

Nem látszott rajtuk, hogy ideológiával mélyebben átitatott, elszánt öntudatos öngyilkos merénylők lennének, amelyek általában az ISIS akciókat végrehajtják.

Az Egyesült Államok mennyit tudhatott a készülődő merényletről, ha igen, Moszkvát is értesíthette? 

A sajtóban elérhető nyilatkozatok alapján John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője tett nyilatkozatot azzal kapcsolatban, hogy eleget téve az értesítési kötelezettségeiknek az Egyesült Államok jelezte az orosz fél felé a terrorfenyegetettség veszélyét. Ezzel szemben az orosz médiában lehet olvasni olyan híreket is, amelyekben azt állítják, hogy Kirby pont azt mondja, hogy az Egyesült Államoknak nem volt tudomása arról, ilyen merénylet készül.

Félárbócon lengő orosz (b) és moszkvai zászló (j) a Moszkva melletti Krasznogorszk Crocus City Hall kulturális és üzletközpontjánál 2024. március 28-án. A felirat jelentése: egységben az erő. MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Az angol nyelvű sajtóban utóbbinak nincs nyoma. Utóbbi csak arról ír, hogy a rendelkezésre álló információt az amerikaiak átadták az oroszoknak.

Ehhez kapcsolódóan érdemes megjegyezni, hogy az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége közleményt tett közzé, amelyben az állampolgárait figyelmeztette arra, hogy kerüljék a koncerteket és az egyéb tömegrendezvényeket, mert az elkövetkezendő 48 órában terrorcselekmények várhatók.Mindebből egyelőre az látszik, hogy az ügyben történhetett kommunikáció, de a felek legalábbis Oroszország még elég bizalmatlan a nyugattal szemben.

Ukrajnának lehetett bármilyen szinten köze ehhez a merénylethez?

Az orosz álláspont szerint Ukrajnának benne lehetett a keze a merényletben. Mindezt arra alapozzák, hogy a terroristák az ukrán határ felé menekültek, az ukrán oldalon pedig állítólag azt ígérték nekik, hogy egy ablakot nyitnak számukra a határon.

A kérdés azonban, hogy mennyire igaz az ablak megnyitására vonatkozó információ. Erre pedig egyelőre nem tudjuk a választ.

Hajtottak már végre műveleteket Oroszország területén az ukránok, amelyek keretében akár robbantásokat, dróntámadásokat is véghez visznek, illetve előfordult már egyes bloggerek, haditudósítók kiiktatása Oroszországban annak ellenére, hogy ezeket hivatalosan nem vállalják az ukrán szolgálatok. Egy ilyen méretű akció azonban egészen más szintet képviselne.

Egyrészt azért, mert minden orosz ellenességük ellenére egy ilyen civilek ellen elkövetett terrortámadás valószínűleg az ukrán társadalomban is felvetne kérdéseket, nem beszélve arról, hogy a nyugati partnerek felé is nagyon nehéz lenne eladni, ha kiderülne, hogy Ukrajnának köze volt a terrortámadáshoz

Mindemellett vannak, akik szerint elképzelhető, hogy valamilyen formában valakik részt vehettek ebben ukrán oldalról, de az elég valószínűtlen, hogy az egész folyamatot Ukrajna szervezte volna meg, majd teljes mértékben titokban levezényelte az elejétől végéig.

Mi lehet most az események a tanulsága Oroszországban?

Oroszországban a közbiztonság viszonylag jónak mondható, a rendfenntartó szervek többnyire hatékonyan működnek. Ezt talán az is igazolja, hogy ezeket az elkövetőket nagyon hamar elkapták. Észlelték őket a térfigyelő rendszerek, majd hamar lekövették őket és megtalálták, hogy merre mozognak. Azért most is vannak biztos biztonsági intézkedések érvényben többek közt a vonatállomásokon, metróállomásokon.

Egyébként sajnos mindig lesznek olyan egymással nem összekötött, büntetlen előéletű emberek, akiket nem lehet feltétlenül kiszűrni.  Azonban úgy vélem az orosz hatóságok le fogják vonni a tanulságokat, hogy hol történtek a mulasztások. Biztosan megpróbálnak valamilyen további szigorításokat eszközölni a közbiztonság fenntartása érdekében.

Előfordulhat, hogy Moszkvában felülvizsgálják a bevándorlási politikát, de ez megint csak egy összetett kérdés, ez befolyásolhatja Oroszország és a közép-ázsiai országok kapcsolatát, amelyekkel egyébként igyekszik jó viszonyt fenntartani. Épp ezért kérdéses, hogy ez mennyire vezetne jóra.

Bárhogy is, ha most visszanézünk erre a négy emberre, akkor négy büntetetlen előéletű, különböző városokból származó, átlagos polgári foglalkozást űző személyt látunk, akik csendes, átlagos életvitelt folytattak.

Azt pedig lehetetlen kiszűrni, hogy ki mit hallgat az interneten, milyen csatornákra van feliratkozva a különböző platformokon, kikkel kommunikál a Telegramon. Nincs az az emberi erőforrás, ami képes lenne erre. Ezt alátámasztandó felhozhatnánk akár Izraelt is, ahol a talán a legszigorúbban állnak a biztonsághoz a világon. Ennek ellenére mégis történnek ott is súlyos incidensek. Teljesen terrorbiztos rendszerek ma sajnos nem léteznek.