Kétszáz helyet javított egy év alatt a Corvinus – a rektor elárulta, mi áll a nemzetközi áttörés hátterében

• A Corvinus Egyetem egyetlen év alatt 200 helyet javított a ShanghaiRanking közgazdaságtudományi rangsorában, amivel a világ felsőoktatási intézményeinek legjobb két százalékába került.
• Az előrelépés mögött a Híd-stratégia végrehajtása áll: hat év alatt megnégyszereződött a magas tudományos besorolású publikációk száma, miközben az egyetem megszerezte az EQUIS akkreditációt, ezzel bekerülve a világ üzleti egyetemeinek szűk elitjébe.
• A Corvinus következő célja, hogy tovább erősítse nemzetközi versenyképességét, zászlóshajó-képzéseivel előkelőbb helyezéseket érjen el a nemzetközi rangsorokban, és a kutatási eredményeket szorosabban összekapcsolja a vállalati és gazdasági élet igényeivel.

Mi áll a ShanghaiRanking rangsorban elért kiugró előrelépés hátterében? A Corvinus egyetlen év alatt 200 helyet javított: milyen konkrét intézkedések, esetleg változások járultak hozzá ehhez a jelentős javuláshoz?

A 200 helyes javítás és a 201–300. sávba kerülés a Híd-stratégiánk tudatos végrehajtásának eredménye. Az elmúlt hat évben megnégyszereződött a magas tudományos besorolású publikációk száma a Corvinuson. A ShanghaiRanking szakterületi listája objektív mutatókat, a tudományos publikációk hatását, a nemzetközi együttműködéseket és a kutatási eredményeket méri. Globális összevetésben ez azt jelenti, hogy közgazdaságtanból a világ felsőoktatási intézményeinek legjobb két százalékába kerültünk. Mivel a világon nagyjából nyolcszor annyi gazdasági képzést nyújtó intézmény működik, mint például gyógyszertudományi, ez a teljesítmény nagyságrendileg annak felel meg, mintha egy egyetem orvos-gyógyszerészeti területen a világ top 50 intézménye közé kerülne.

Mennyire tekinthető ez az eredmény a magyar közgazdászképzés és politikatudományi képzés nemzetközi elismerésének? Miben nyújtanak mást vagy többet a nemzetközi élmezőnyhöz közelítő intézményekhez képest, és milyen területeken kell még fejlődni ahhoz, hogy tovább javítsák a Corvinus pozícióját?

Ez az eredmény egyértelmű nemzetközi szintlépést igazol, ráadásul politikatudományból is a 201–300. sávba léptünk elő. Ugyanakkor a Corvinus nemzetközi pozícióját nem egyetlen rangsor, hanem az intézményi működés egésze határozza meg. Októberben megszereztük a három évre szóló EQUIS akkreditációt is, ezzel Magyarországon elsőként került be a világ üzleti egyetemeinek kevesebb mint egy százalékát alkotó Triple Crown körbe, a közép-kelet-európai régióban nyolcadikként.

Az üzleti felsőoktatásban Triple Crownnak, azaz hármas koronának nevezik, ha egy intézmény egyszerre rendelkezik az AACSB, az AMBA és az EQUIS üzleti felsőoktatási akkreditációval.

Ez világszerte szűk kör, jelenleg mindössze 153 intézmény birtokolja ezt a címet. Az EQUIS akkreditáció megszerzése igazi összegyetemi kollegiális erőfeszítés és hatalmas közös munka volt. Ahol az EQUIS akkreditációs bizottság ajánlásai alapján még fejlődnünk kell a következő három évben, az a bevételi forrásaink diverzifikálása, a kutatási stratégiánk új irányokba terelése, és az executive képzéseink – például a januártól új intézményi formában működő Corvinus-SEED – további integrálása.

Hogyan fordíthatóak le a nemzetközi rangsorokban elért sikerek a hallgatók számára kézzelfogható előnyökre? Javíthatják-e az egyetem nemzetközi eredményei a diplomák külföldi elismertségét, a végzettek elhelyezkedési esélyeit és kereseti lehetőségeit?

A nemzetközi akkreditációk olyanok az üzleti képzésben, mint a Michelin-csillag az éttermeknél: globálisan elismert sztenderdeket igazolnak. A Triple Crown minősítés kivételesen erős bizalmat épít a vállalati partnerekben. A minősítések ráadásul sokszor előfeltételei annak, hogy a legfontosabb, hallgatói kereseteket is mérő rangsorok egyáltalán értékeljék az intézményt. Ezt az értéket igazolja a QS friss, októberi nemzetközi kereskedelmi rangsora is, ahol az Executive MBA programunk

Kelet-Közép-Európa egyetlen szereplőjeként globálisan a 32., míg a mesterszakunk a 99. helyen végzett. A végzettek elhelyezkedését és karriertámogatását mérő kategóriában az MBA képzésünk a világon a 15. helyen áll, ami közvetlen bizonyítéka annak, hogy hallgatóink a világpiacon is kiválóan konvertálható karrierelőnyre váltják a diplomájukat.

Milyen szerepet játszik az egyetem kutatási teljesítménye a nemzetközi versenyképességben, és hogyan mérik ennek gazdasági hasznosulását? Mennyire épülnek be az egyetemi kutatások a magyar vállalatok, a gazdaságpolitikai döntéshozók és a közszféra mindennapi munkájába?

A versenyképességünk alapja a mérhető tudományos teljesítmény. A Híd-stratégiánk első pillére épp a kutatás erősítése, mert nemcsak átadni, hanem gyarapítani is szeretnénk a tudást. A ShanghaiRanking megmutatta, hogy a publikációink nemzetközi hatása a közgazdaságtan és a politikatudomány területén is jelentősen nőtt. A gazdasági hasznosulást a QS és az EQUIS értékelései validálják: az EQUIS kiemelten vizsgálja a vállalati kapcsolatokat, a QS Executive MBA listáján pedig a kutatási teljesítményünk a 20. helyet érte el.

Célunk, hogy a kutatási eredményeink – különösen a multidiszciplináris, az üzleti, gazdasági és kormányzati szakértelmet összekötő területeken – közvetlenül becsatornázódjanak a tananyagba, így a hallgatóink naprakész tudással lépnek a munkaerőpiacra.

Mi a következő cél: bekerülni a világ 200 legjobb intézménye közé, vagy más tudományterületeken is hasonló áttörést elérni? Milyen konkrét fejlesztéseket, beruházásokat és kutatási programokat tervez az egyetem a következő három évben, és milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy a mostani eredmény tartósan javuló nemzetközi pozícióvá váljon?

Az akkreditációk megszerzése után a következő nagy stratégiai célunk, hogy zászlóshajó-képzéseinkkel – a menedzsment és pénzügy mesterképzésekkel, valamint a vezetői MBA és vállalatspecifikus programokkal egyre előkelőbb helyet érjünk el a különböző képzési területek rangsoraiban, illetve új rangsorokban is megjelenjünk. Hosszabb távon pedig célunk, hogy bekerüljünk az európai üzleti iskolákat összesítő rangsorba, amely több szakterületi rangsor eredményeit összegzi.

Ahhoz, hogy ez a pozíciójavulás tartós legyen, stabil irányítási és finanszírozási háttér kell. Bár a kekva-modell megszűnik, a szeptemberben felállt, jelentős nemzetközi és üzleti tapasztalattal rendelkező új kuratóriummal – Gauder Milán elnökletével – egy nagyon konstruktív kommunikáció kezdődött.

A feladatunk, hogy a szenátussal együttműködve jövő augusztusig kidolgozzunk egy olyan új irányítási modellt, amely várhatóan egy teljesítménymutatókra épülő állami finanszírozási rendszerben is biztosítja az egyetem töretlen fejlődését.

Milyen hatással lehet az Erasmus+ programhoz való újbóli hozzáférés a Corvinus nemzetközi versenyképességére és a hallgatók lehetőségeire? Mikorra állhat vissza a korábbi együttműködések teljes rendszere?

Hatalmas mérföldkő, hogy – amint azt Roxana Minzatu, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke a napokban Budapesten is megerősítette - az Erasmus+ program ismét teljes körűen elérhető a magyarországi szereplők számára. A magyar hallgatók és egyetemek ismét teljes körűen részesülhetnek az Erasmus+ támogatásaiból. Diákjaink már idén ősszel benyújthatják pályázataikat, a rendszeres hallgatói kiutazások pedig a 2026/2027-es tanév második félévében indulnak újra. Kiemelten fontos, hogy az érintett egyetemek – köztük a Corvinus is – már most rendelkeznek érvényes Erasmus mobilitási pályázattal a következő tanévre.

Hogyan tudja a Corvinus kihasználni az Erasmus+ program újbóli elérhetőségét a nemzetközi rangsorokban elért eredményeinek további javítására?

A nemzetközi rangsorok a kutatási hálózatokat, az oktatói és hallgatói mobilitást kifejezetten nagy súllyal értékelik. A Híd-stratégiánk negyedik pillére épp a nemzetköziesítést szolgálja. Idén már több mint 900 külföldi diák kezdte meg a tanulmányait nálunk, ami új rekordot jelent a Corvinus történetében, így a 9000 fős hallgatóságunk nagyjából negyede nemzetközi hallgató.

A programhoz való újbóli, teljes körű hozzáférés lehetőséget ad arra, hogy munkatársaink és diákjaink bekapcsolódjanak a nemzetközi csereprogramokba és együttműködésekbe. A szabad mobilitás tovább erősíti a Corvinus nemzetközi jelenlétét, ami elengedhetetlen feltétele annak, hogy elérjük kitűzött céljainkat.