2032-ben elvileg már lehetne eurónk, megszólalt az MNB alelnöke
Magyar euróA folyamat egyik fontos mérföldköve lesz a 2028-as konvergenciajelentés, amely a kritériumok teljesítését ellenőrzi. A már emlegetett ERM II.-csatlakozás 2029-ben történhet meg, ami 2031-es döntést és 2032. január 1-ji euróbevezetést tenne lehetővé - mondta Kurali Zoltán MNB alelnök a POrtfolio konferenciáján.
Kurali Zoltán szerint ha a kormány középtávú makrogazdasági konvergenciaterve sikeres és hiteles lesz, akkor nincs értelme várni az ERM II.-csatlakozással.
Az MNB alelnöke szerint hogyha a tervek megvannak, akkor egyből bele kell vágni az ERM II.-csatlakozási tárgyalásokba.
Ha ez megtörténik, akkor az MNB mandátumából és gazdaságpolitikai megfontolásaiból fakadóan mindenben igyekszik támogatni az euróbevezetésre való jogi és gazdasági felkészülést
Monetáris politikai szempontból a spanyol, a portugál és a szlovák példa releváns az MNB számára (Horvátország és Bulgária teljesen más árfolyamrendszerrel csatlakozott az euróövezethez), míg költségvetési szempontból már a horvát és a bolgár példák is szános fontos tanulságokkal szolgálhatnak. Az euróbevezetés jegybanki felkészüléséhez kapcsolódóan Kurali Zoltán a jegybanki inflációs célról is beszélt.
Az MNB alelnöke a jegybank szeptemberi döntését (amely 2028. január 1-jével a korábbi 3 százalékról 2,5 százalékra mérsékelte az inflációs célt) úgy indokolta, hogy bár a piacok gyorsan hozzászoktak volna az új rendszerhez, a reálgazdasági oldalon még bőven vannak teendők.
Kurali Zoltán előadásában kiemelte, hogy a csatlakozási folyamat mérföldköveinek egy része a jegybanknak, másik része a kormánynak jelent feladatot, a sikerhez pedig hatékony koordináció és tárgyalások szükségesek az európai intézményekkel.
A folyamat 2026 őszén a kormányzati középtávú makrogazdasági terv publikálásával kezdődik, amelyet az előzetes vállalások megtétele követhet. A jogharmonizációs folyamat 2027-ben megkezdődhet.
A folyamat egyik fontos mérföldköve lesz a 2028-as konvergenciajelentés, amely a kritériumok teljesítését ellenőrzi.
A már emlegetett ERM II.-csatlakozás 2029-ben történhet meg, ami 2031-es döntést és 2032. január 1-ji euróbevezetést tenne lehetővé.
Az euróövezeti csatlakozás a belépési szándéknyilatkozat megtételével kezdődik, amelyet az ERM II. árfolyam-mechanizmusba való belépés. A korábbi csatlakozó országok tapasztalatai azt mutatják, hogy az ERM II.-ben a kötelező két évnél jellemzően hosszabb időt töltenek el az aspiránsok, a magyar deviza ráadásul szabadon lebegő mivolta miatt hajlamos a nagyobb kilengésekre.
A magas piaci forgalom és a szabadon lebegő rendszer miatt tehát az MNB-nek komolyabb feladat lehet az árfolyam-stabilitás biztosítása, mint például a horvát, vagy a bolgár jegybankok esetében
- véli Kurali Zoltán.
Kiemelte, hogy az euróövezeti csatlakozó országok gazdasági felzárkózása nem állt meg az euró átvételével, a bevezetési időszak mérsékelt inflációja után pedig az áremelkedési ütem jellemzően gyorsulni szokott.
Kurali Zoltán szemléletes ábrával mutatja, hogy az euróbevezetési folyamat a korábbi esetekben a szuverén kötvényhozamok mérséklődésével járt együtt,
a bevezetés pillanatára pedig a német kötvényekkel szembeni hozamfelár átlagosan 100 bázispontra mérséklődött.
A hozamcsökkenés első jelei Magyarországon is látszanak már, a folyamat pedig a következő hónapok-években a külső környezet függvényében folytatódhat.
Kurali Zoltán szintén kiemelte az euróbevezetési folyamat egyik kulcsfeltételeként emlegetett költségvetési konszolidációt is, azonban hozzátette, hogy az aktuális kutatások szerint ez jellemzően pozitívan hat az adott ország gazdaságára, így hosszú távon nem feltétlenül jelent hátrányt.
Egy rosszul megválasztott végső átváltási arány szintén tartós versenyképességi kockázatot jelenthet, de a magyar államadósság relatíve magas szintje miatt a forint sokkelnyelő-képessége a közelmúltban is korlátozott volt - tette hozzá.