BÉT50 - A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. története
PénzügyA Budapesti Értéktőzsde 2016 óta minden évben elkészíti BÉT50 kiadványát, amelyben mindig 50 sikeres, példaértékű, magyar tulajdonú vállalatot mutat be. A 2020-as BÉT50 ősszel ismét megjelenik, benne új vállalatokkal, új sikersztorikal. Addig a már megismert, sikeres vállalkozásokból szemezgettünk.
Az 1826-ban alapított Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. a kezdetektől fogva a nemzetközi piacra szánta a termékeit. Már akkor az egyediségre nyitott luxusporcelán-készítőként határozták meg a társaság jövőképét. Manufaktúra és nem gyár, ahol mind a mai napig kézzel készítik a kiváló minőségű porcelánt.
Deklaráltan a 35 év feletti, visszatérő hölgy vásárlók táborát tekinti a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. a legfontosabb célcsoportjának, nekik köszönhető a társaság árbevételének meghatározó része. Aki viszont ellátogat a vállalat herendi központjába, emellett megtekinti a szomszédos épületben lévő, a kézzel készített és festett porcelántermékek előállítását bemutató látogatóközpontot, könnyen érezhet késztetést azonnali vásárlásra, tartozzon bármelyik nemhez vagy korosztályhoz.
A cég számos jellemzőjében mond ellent a mai kor jól teljesítő vállalatainak. Szembetűnő eltérés, hogy a Herendi Manufaktúra a nyugodtság szigete. A kézzel végzett alkotómunka érthetően nem folytatható más körülmények között, de a napi operatív működésben részt vevőkre sem jellemző a kapkodás. A nyereség tekintetében viszont nincs különbség,
a 2005-ben kinevezett vezérigazgató, dr. Simon Attila regnálása óta a társaság minden évét profittal zárta.
A jelenleg a világ legnagyobb porcelánmanufaktúrájának az első igazi áttörést az 1851-es londoni világkiállítás hozta meg, Viktória királynő akkor találkozott először a herendi porcelánnal.
A találkozót egy jelentős megrendelés követte, azóta pedig az uralkodóról elnevezett, virágokat és pillangókat ábrázoló díszítés a cég egyik leghíresebb mintája lett. Hamarosan nemzetközi branddé nőtte ki magát a herendi, a márkaépítés fontossága pedig azóta sem került háttérbe. A vállalat története tele van meghatározó állomásokkal. A legutóbbi időszak talán legfontosabb történése volt, hogy egyedüli magyarországi cégként a francia luxusipari szövetség, a Comité Colbert tagjává vált 2011-ben.
A manufaktúra exportkitettsége nagy, az árbevétel 70 százaléka közvetlen külpiaci értékesítés eredménye.
A magyarországi márkaboltokban eladott porcelántárgyak kétharmadát is a külföldről érkezők vásárolják, így összességében tíz Herenden készülő porcelánból kilenc elhagyja az országot. Nincs egyébként kontinens, ahol ne lenne a Herendinek viszonteladói márkabolt partnere, összesen mintegy hatvan országgal van kereskedelmi kapcsolata a cégnek. A fő külpiac az Egyesült Államok és Japán mellett az egységes piacként tekintett Európa, az öreg kontinens valamennyi államában van kereskedelmi képviseletük. Unikális a budapesti József nádor téri, újonnan megnyitott Herendi Porcelán Palota, ahol már nem egy híresség megfordult.
Simon Attila a siker hátteréttöbb más szempont mellett abban látja, hogy a manufaktúra termékei egyediséget tükröznek. Tulajdonképpen bármilyen egyedi igényt – forma- és színvilág tekintetében – képesek kielégíteni, s teszik mindezt kiváló minőségben, szigorú minőségbiztosítási követelmények betartásával.
A formák, az alapanyagok, a minták és a színek variálásával összességében 64 millió különböző terméket tud megalkotni a cég, nyitottak az innovációra, éves szinten mintegy 300 új produktummal bővül a palettájuk.
A vállalat különleges alapanyagokkal dolgozik. Az alapösszetevők és a festékelemek (egy adott szín mögött akár tíznél több szín kombinációja is állhat) egyaránt titkos receptúrái a társaságnak.
A múlt és a hagyomány tisztelete mellett igyekeznek rátalálni a jövő vevőjének az igényeire. A XXI. századi elvárásoknak megfelelő porcelántárgyakat szeretnének készíteni és alkotnak meg már most is. Olyan luxustermékeket, amelyek között bármelyik korosztály megtalálja a hozzá és a lakásbelsőhöz illőt. Innováció alatt nemcsak a termékkör rendszeres megújítását érti a Herendi Porcelánmanufaktúra, hanem a technológiai és vállalatvezetési módszertani előrelépést is.
A társaság a szorosan vett riválisok közül csupán egy németországi céggel hasonlítja magát össze, bár a vezérigazgató elmondása szerint utóbbi állami támogatás nélkül nem tudna talpon maradni. Ezzel szemben a Herendi a saját maga által megtermelt forrásokból tudja finanszírozni működését és beruházásait. Távolabbra tekintve úgy vélik, rosszul gondolkodik az a vállalat, amely csak a saját üzletágán belül ismeri fel a konkurenciát. Így a manufaktúra minden olyan társaságra versenytársként tekint, amely luxusterméket állít elő.
Egyedinek tekinthető a cég tulajdonosi struktúrája. A több mint hétszáz alkalmazott birtokolja a részvények 75 százalékát, 25 százalék pedig nem értékesíthető részvénycsomag, amelynek a tulajdonosa a magyar állam, így kifejezve a Herendi porcelán nemzeti kincs jellegét.
Az alkalmazottak klasszikus MRP (munkavállalói résztulajdonosi program) formájában részesednek a Herendi Zrt. részvényeiből, tehát nem javadalmazási célú MRP-programban vesznek részt. A struktúra nagy kihívást jelent a menedzsment számára, minden döntés másképp értelmezhető (rész)tulajdonosi és munkavállalói szemmel. Mondhatni folyamatos az egyensúlykeresés a hosszú távú tulajdonosi és a rövid távú dolgozói érdekek között. A működési modellt hosszú távon is életképesnek tartják; ezt a 2008. évi válság is alátámasztja, amikor a társaság változatlanul nyereségesen tudott működni.
A vállalat egyébként a banki betéti kamatok összegét jelentősen meghaladó osztalékot fizet a részvényeseinek, így a 2018. év után 12 százalékot.
„A gazdasági környezet olyan, hogy mindig krízis előtt és után vagyunk. A menedzsment dolga, hogy a cég mindig a leghatékonyabban működjön, és rugalmasan tudjon reagálni a gazdasági környezet adta kihívásokra”
– véli a vezérigazgató.
A Herendi Zrt.-nél a tudatos márkaépítésben hisznek. A 35 év feletti, visszatérő hölgyek mellett a fiatal nemzedék tagjaira is fókuszálnak. Egy a tradíciókra építő cégtől meglepően hangsúlyosan évek óta jelen vannak a fő social media platformokon, emellett – a saját bevallásuk szerint – még ők is tanulják a Z generációval való sikeres kommunikáció fortélyait.
Az üzletág sajátosságának tekintik, hogy időről időre felbukkannak a Herendi áruit utánzó hamisítványok a piacon. Az általában silány minőségű produktumok megjelenését rendre monitorozzák. Legutóbb – meglepetésre – egy itthon is ismert spanyol, ruházat mellett lakberendezési termékekkel is foglalkozó üzletláncot tiltott el a bíróság az egyik herendi termék (teáskészlet) másolatának a forgalmazásától. Szívesen hangsúlyozza a manufaktúra vezetése, hogy a kitűzött üzleti célok teljesítése mellett hasonlóan nagy energiát fektetnek a kulturális missziójuk megvalósításába (szakmai képzés, értékmegőrzés, országimázs-építés, szolidaritás). A társaság 2005 óta különféle címeken 22 milliárd forint adót fizetett be a költségvetésbe. A társadalmi felelősségvállalás terén is aktívak. Számos köztéri alkotást adományoztak már több magyarországi város részére, és örömmel vesznek részt az országimázs építésében, gyakran megfordulnak náluk diplomáciai vendégek.
