Gyenge maradhat a forint az OTP szerint

A 2023-as 1 százalékos GDP-visszaesés után az idei első negyedévben érezhetően élénkülni kezdett a magyar gazdaság. A növekedés a negyedik negyedévhez képest elérte a 0,8 százalékot, a múlt év hasonló időszakával összevetve pedig 1,1 százalékos volt. Ennek elsődleges mozgatórugója a fogyasztás volt, a többi adat felemás képet mutat. 

A pozitív évkezdet után 2024-ben 2,5 százalék körül alakulhat a magyar gazdaság növekedése a fogyasztás és a reálbér-növekedés eredményeként – állapítja meg harmadik negyedéves befektetési stratégiájában az OTP Bank.

A kiskereskedelem már bővülésnek indult, miközben a lakossági megtakarítások ismét gyarapodnak az utóbbi évek eredményeként. Ugyanakkor a beruházások továbbra is alacsony szinten vannak, mivel a fő hajtóerők – a növekedési kilátások bizonytalansága, a gyenge kapacitáskihasználtság, a magas finanszírozási költségek, illetve az uniós források körüli bizonytalanságok – kedvezőtlenek.

A gyenge európai konjunktúra és a lassuló elektromosautó-eladások következtében az export továbbra is gyengélkedhet. Kevesebb nehézség és több gazdaságpolitikai támogatás esetén 2025-ben akár 3,5 százalékig gyorsulhat a növekedés további felfelé mutató kockázatokkal.

Szükség van a további költségvetési hiánycsökkentő intézkedésekre 

Tavaly a GDP 7 százalékát közelítette a költségvetés hiánya, ami jelentős eltérés a tervezett hiánypályához képest.

Idén a rezsitámogatások csökkenése mellett a nemzeti össztermék 0,7 százalékának megfelelő beruházási volumen elhalasztásáról döntött a kormány, így változatlan feltételek mellett a hiány a GDP 5 százaléka körül alakulhatott volna.

A hitelintézet harmadik negyedéves befektetési stratégiájának lezárása óta a kormányzat további hiánycsökkentő intézkedéseket jelentett be, amelyek a tranzakciós illeték növelésén, valamint a különadó-szabályok módosításán alapulnak, és amelyek nagyban növelték az idei hiánycél elérésének valószínűségét. 

Az igazi kihívás azonban 2025 lehet. Egyrészt változatlan gazdaságpolitika mellett a várható deficit érdemben, a GDP több mint 1 százalékával haladná meg a 3,7 százalékos, GDP arányos hiánycélt. Emellett 2026-ban parlamenti választások lesznek Magyarországon, márpedig az a tapasztalat, hogy a korábbi választások előtti évben érdemben nőttek a kormányzati kiadások.

Kockázatosnak tűnik olyan költségvetéssel 2025 második feléhez érkezni, amelynek a várható hiánya már a költekezés előtt a GDP 5%-ára rúg, mivel így benne van a kalapban a további kiigazítás

– véli Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központjának vezetője.

Elakadhat az infláció csökkenése

Jelentősen javult a magyar gazdaság külső finanszírozási pozíciója is, tavaly már a 2017-20-as évek enyhe többlete tért vissza a fizetési mérlegben az energiaválság sokkját követően. Az idei első negyedévben a fizetési mérleg többlete már elérte a GDP 1,6 százalékát. A fő kockázat a következő években a magasnyomású gazdaság, amely a vártnál erősebb romlást okozhat a finanszírozási pozícióban. 

Az infláció az elmúlt évben folyamatosan és meredeken esett, mostanra azonban kifulladni látszanak a dezinfláció fő hajtóerői. Ez nem magyar sajátosság, az egész világon véget ért az infláció gyorsütemű esése. Itthon erre rátett még egy-egy lapáttal a forint gyengülése, a költségvetés lazulása és az erős visszatekintő árazás a szolgáltató szektorban. Emellett a kétszámjegyű bérnövekedés keresleti és költség oldalról is nyomást gyakorol az árakra. 

Az infláció szempontjából három fő kockázat látszik: egy esetleges geopolitikai fejlemény, például kereskedelmi sokk, a magasnyomású gazdaság erősödése, illetve az MNB új elnökének személye 2025 tavaszától. A dezinfláció kifulladása azt is jelenti, hogy a jegybank kamatcsökkentési ciklusa a végéhez közeledik, az elemzők szerint az év végére az alapkamat 6,5 százalék környékére csökkenhet. 

A fent említett kockázatokon túl a 6 milliárd eurós jegybanki mennyiségi szigorítás, az inflációkövető lakossági állampapírok alacsonyabb kamata, az EU-val való kapcsolat feszültségei és a 2026-os parlamenti választásokra való felkészülés állíthatja kihívások elé a monetáris politikát 2025-ben. 

Fokozatosan gyengülhet tovább a forint

A forint a második negyedévben gyenge szinten ragadt a 370 körüli valós értékéhez képest.

A fent említett kockázati tényezők azonban további fokozatos leértékelődésre utalnak, míg az esetleges forinterősödés csak mérsékelt lehet. Az OTP Bank szakértői aláhúzták, hogy érdemes diverzifikálni a devizák között, különösen azért, mert előre tekintve fokozatosan mérséklődhet az eszközök tartásából származó hozam. A kötvényhozamokban rövid távon elképzelhető lefelé korrekció a nemzetközi környezettel összhangban, ugyanakkor nem várhatóak 6 százalék alatti hosszú hozamok. A forint körüli kockázatok viszont középtávon az állampapírpiacra is negatív hatással lehetnek. 

Hosszú lejáratú kötvényektől az aranyig

Az amerikai gazdaság lehűlésével és a kamatcsökkentési várakozások erősödésével az OTP Bank elemzői immár a kiválasztott hosszú államkötvényekben látnak potenciált, amelyek rövid távon jobban teljesíthetnek a harmadik és negyedik negyedévben. A devizapiacon az euró-dollár továbbra is semleges tartományban marad, az elemzők döntő kimozdulásra számítanak a sávból. Összességében továbbra is a kiegyensúlyozott EUR/USD kitettség fenntartását javasolják.

A nyersanyagpiacon lehet még befektetői szempontból fantázia a következő időszakban, például az aranyban és az aranybányászati cégekben

– mutatott rá Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi Asset Elemzési Osztályának vezetője, aki szerint az uránra is érdemes figyelni. Hozzátette: bár a kínálati oldalon javulás jelei mutatkoznak az urán árának emelkedésével, ez nem biztos, hogy elegendő a piac egyensúlyának helyreállításához. A hiány szűkülhet, de marad, így elméletileg még mindig feljebb mehet az ár.