Emelkedő klímakockázatok mellett is új rekord a zöld hitelek állományánál

Tavaly 1,48 Celsius fokkal léptük át az iparosodás előtti globális átlaghőmérséklet szintjét, ezzel a feljegyzések óta a történelem legmelegebb évét éltük át. A 2023-as év hazánkban is rekordernek számított a hőmérséklet szempontjából, csúcsmennyiségű csapadékkal és viharokkal tarkítva.

Annak érdekében, hogy a kitűzött klímacéljaink teljesüljenek és letörjük az eddigi globális ÜHG-kibocsátási trendet a technológiák gyors fejlődése, s annak finanszírozása szükséges – olvasható az MNB 2024. évi Zöld pénzügyi jelentésében,
amelyet ma sajtóreggelin mutattak be.

A hitelintézetek klímakockázatai emelkedtek tavaly. Eddigi legmagasabb értékén áll az MNB Banki Karbonkockázati Indexe: a hitelkitettségek 16,26 százaléka tekinthető kockázatosnak, és a klímakockázati háló alapján is nőttek a hitelezési portfóliókban a klímakitettségek. Továbbra is az energiatermelést és az agráriumot finanszírozó hitelek számítanak a leginkább sérülékenynek átállási kockázati szempontból, amelyeknél a hitelkitettségek összvolumene is nőtt.

Az MNB továbbfejlesztette rövid távú banki klímastressztesztjét. Ennek révén megállapítható, hogy

a karbonár-emelkedési sokk jelentősebb hatást gyakorolt, mint a 2022-ben,

ugyanakkor a jegybank által ennek kapcsán vizsgált 8 pénzügyi intézmény tőkehelyzete stabil az elemzési időhorizonton.

Tavaly a zöld átállás támogatása érdekében a jegybank a Zöld vállalati tőkekövetelmény-kedvezmény program meghosszabbításáról döntött, így év végén már 880 milliárd forint bruttó kitettség után érvényesítették ezt a hitelintézetek.

A zöld kedvezmény alapjául szolgáló vállalati hitelek túlnyomórészt továbbra is a megújuló energiatermeléshez kapcsolódnak, így a program is hozzájárult ahhoz, hogy a hazai villamosenergia-termelésen belül tavaly 13,2 százalékról 18,4 százalékra nőtt a napelemekkel előállított áram részaránya. Jelentősen bővült a programban az elektromobilitási hitelezés is: e kitettség egy év alatt duplázódva elérte a 24 milliárd forintot.

A hazai zöld tőkepiac is erősödött 2023-ban.

A zöld vállalatikötvény-arány nemzetközi szinten is magasnak számított, mivel 24 százalékát tette ki a teljes kötvényállománynak. A zöld jelzáloglevelek aránya 11,3 százalékra emelkedett, és tavaly 5 sikeres zöldkötvény-kibocsátás is megvalósult.

Jóllehet a zöld állampapírok részaránya csökkent, azonban hazánk megújította az államadósságfinanszírozás kapcsán Zöld Kötvény Keretprogramját. Az alapkezelői piacon is jelentős tőke áramlott be a zöld befektetésekhez tavalyi évben: az ESG (környezeti, társadalmi, vállalatirányítási) alapon kezelt vagyon összege itt meghaladta a 328 milliárd forintot, ami a 2022. évihez képest közel 80 százalékos növekedés.

A fenntarthatósági kockázatok értékelését általánosságban hátráltató adathiány mérséklése érdekében a jegybank negyedévente zöld adatsorokat publikál honlapján. Emellett egy olyan, ESG kockázatokat lefedő minimum kérdéssor ajánlást készít elő, amely segítséget nyújt a bankoknak a klímakockázatok hitelezéskori számszerűsítéséhez. E szabályozást a jegybank várhatóan 2025. január 1-jétől fokozatosan vezeti be.

A friss jelentés bemutatja a jegybank 2023. évi

biztosítói Zöld Ajánlását is,

amely útmutatóként szolgál a hazai biztosítóknak a fenntartható működéshez vezető úton. Ebben az MNB elvárásokat fogalmaz meg a biztosítók üzleti modelljét, vállalatirányítását, kockázatkezelési és közzétételi kötelezettségeit illetően. Az MNB Zöld pénzügyi jelentése emellett ismerteti az ingatlanpiac energiahatékonyságának helyzetét, számot ad az elektromobilitás fellendüléséről, s összefoglalja a jegybank fenntarthatósági ismeretterjesztésért tett lépéseit, kutatási eredményeit. 

Az MNB a mai nappal élesítette új, modernizált zöld honlapját is. A weboldal átfogóan tartalmazza a jegybank fenntarthatósági vonatkozású programjait, kezdeményezéseit, továbbá egyesíti az eddig külön-külön aloldalakon található – fenntarthatósági fókuszú – információkat a nemzetközi és hazai, szakmai célcsoportok, valamint a lakosság részére.