Az adatok időállapota: késleltetett. | Jogi nyilatkozat

GKI: a hatékony követeléskezelés a gazdasági növekedést is segítheti

Pénzügy18 perceTóth Loretta

A követeléskezelés gazdasági jelentősége jóval túlmutat az ágazat közvetlen teljesítményén: a problémás követelések rendezése javíthatja a hitelezés feltételeit és a tőke hatékony felhasználását. Erre hívta fel a figyelmet Kolozsi Pál Péter, a GKI szakmai igazgatója a MAKISZ 2026-os konferenciáján, ahol bemutatta a szövetség megbízásából készült kutatás főbb megállapításait.

A követeléskezelés és a gazdasági fejlődés kapcsolatát vizsgálta a GKI Gazdaságkutató Zrt. a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (MAKISZ) megbízásából készített tanulmányában. A kutatás eredményeit Dr. Kolozsi Pál Péter, a GKI szakmai igazgatója ismertette a szövetség 2026-os konferenciáján.

Az előadó Széchenyi István Hitel című művéből kiindulva hangsúlyozta a hitelezés és a gazdasági felzárkózás kapcsolatát.

A GKI kutatásának egyik központi gondolata, hogy a megfelelően működő követeléskezelési piac a hitelezési rendszer hatékonyságának is fontos feltétele.

A problémás követelések rendezése tőkét szabadíthat fel

A tanulmány három fő területet vizsgált: a magyar követeléskezelési piac működését és nehézségeit, a nemzetközi tapasztalatokat, valamint az ágazat makrogazdasági hatásait. Kolozsi Pál Péter különbséget tett a követeléskezelés és a követelésvásárlás között.

Utóbbi gazdasági jelentőségét különösen fontosnak nevezte, mivel a problémás követelések mérlegekből történő kivezetése likviditást teremthet és javíthatja a tőke felhasználását. A bankok esetében ez lehetővé teheti, hogy a nem teljesítő hitelekhez lekötött kapacitások felszabaduljanak, és a pénzintézetek nagyobb figyelmet fordíthassanak a megfelelően hitelezhető vállalkozások finanszírozására.

Az elemző szerint a követeléskezelési piac gazdasági funkciói közé tartozik a specializáció, a mérlegtisztítás, a likviditásteremtés és a hitelbiztosítéki szerep is.

Jelentősen csökkent a nem teljesítő hitelek aránya

A GKI által ismertetett adatok szerint a nem teljesítő hitelek aránya a magyar bankrendszerben jelenleg lényegesen alacsonyabb, mint a 2008-as pénzügyi válságot követő időszakban. 

Míg mintegy 15 évvel ezelőtt az arány megközelítette a 20 százalékot, a bemutatott háztartási és vállalati adatokban már 1,6–3,2 százalék közötti értékek szerepeltek.

A problémás hitelállomány jelentős csökkenése 2015–2016 körül kezdődött. Kolozsi Pál Péter szerint ebben a követelésportfóliók értékesítése is szerepet játszhatott, bár ennek pontos hozzájárulása nehezen számszerűsíthető.

A piaci környezet ezzel párhuzamosan megváltozott: a megvásárolható problémás követelések kínálata szűkült, miközben a vételárak összességében inkább emelkedtek.

A peren kívüli megállapodás a legolcsóbb megoldás

Az elemző a követeléskezelés hatékonyságának egyik fontos tényezőjeként emelte ki a peren kívüli megállapodásokat. Felidézte a konferencia megnyitóbeszédében elhangzott adatot, amely szerint a MAKISZ tagvállalatai 2025-ben mintegy 450 ezer fizetési megállapodást kötöttek.

Kolozsi Pál Péter szerint a peren kívüli rendezés a legkisebb költséggel járó megoldás, ezért ennek erősítése jelentős hozzáadott értéket teremthet az ágazatban. A kutatás kitért a követelések kezelésének nehézségeire is, köztük az előfinanszírozási igényre, amely különösen a kisebb értékű követeléseknél jelenthet problémát.

A követeléskezelés a hitelkínálatra is hatással van

A GKI egy dinamikus sztochasztikus általános egyensúlyi, úgynevezett DSGE-modell segítségével vizsgálta az ágazat makrogazdasági szerepét. Az elemzés több hatásmechanizmust azonosított, köztük a tőkefelszabadítást, a hitelezési kapacitások változását és az adósságrendezés gazdasági következményeit.

Kolozsi Pál Péter hangsúlyozta, hogy a követeléskezelés közvetlen GDP-hozzájárulása a szektor méretéből adódóan viszonylag korlátozott. A jelentősebb gazdasági hatások közvetett módon, elsősorban a hitelezésen és a tőkeallokáción keresztül jelentkezhetnek.

A követelések érvényesítésének feltételei ugyanis már a hitelnyújtási döntéseket is befolyásolják. Ha a hitelezők nehezebb megtérülésre számítanak, az hatással lehet a hitelkínálatra, a kamatokra és a díjakra is.

Az előadó szerint ezért a követeléskezelési rendszer működése nem csupán ágazati kérdés, hanem a gazdaság egészét érintő tényező.

A kutatás nemzetközi példákat és szabályozási megoldásokat is áttekintett, különös figyelemmel a végrehajtás digitalizációjára és a peren kívüli rendezési lehetőségekre.

Kolozsi Pál Péter ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a modell eredményeit nem pontos előrejelzésként, hanem elsősorban a gazdasági hatások irányát, nagyságrendjét és működési mechanizmusait bemutató becslésként érdemes értelmezni.