MAKISZ: EU-s direktíva értékelheti fel a követeléskezelői tevékenységet

Miközben a nemteljesítő hitelek kezelése elsődlegesen a hitelintézetek és a tagállamok feladata,

a nemteljesítő hitelek jelenlegi állományainak csökkentése, továbbá a jövőbeni túlzott mértékű felhalmozódásának megelőzése egyértelmű Uniós dimenzióval is rendelkezik.

A nemteljesítő hitelek kezelésére irányuló átfogó Uniós stratégia részeként

az Európai Parlament és a Tanács ennek szellemében fogadta el azt, a hitelgondozókra és a hitelfelvásárlókra, vonatkozó (2021/2167) irányelvet, amit a tagállamoknak 2023. december 29-ig kell a nemzeti jogukba átültetniük.

Az Uniós irányelv politikai

célja az, hogy a nemteljesítő hiteleknek a hitelintézetektől a hitelfelvásárlókra való átruházásához kötődő akadályok eltávolításával és az átruházásra vonatkozó biztosítékok meghatározásával elősegítse a nemteljesítő hitelek másodlagos piacának fejlődését az Unióban, ugyanakkor megvédje a hitelfelvevők jogait is.

A vonatkozó bizottsági indokolás kifejezi a követeléskezelői szektor kiemelt gazdasági jelentőségét és rögzíti, hogy a nemteljesítő hitelek magas állománya megterheli a bankok teljesítményét, mivel egyrészt az a bank tőkéjét csökkentő veszteségeket okozhat, másrészt a nemteljesítő hitelek jelentős részben lekötik a pénzintézetek emberi és pénzügyi erőforrásait, ami csökkenti a bankok hitelezési kapacitását, ideértve a kis- és középvállalkozások (kkv-k) által elérhető hiteleket is. A kkv-kat pedig különösen súlyosan érinti a csökkentett hitelkínálat, mivel a nagyobb vállalatokhoz képest sokkal jelentősebb mértékben függnek a banki hitelezéstől, ami pedig kihat a gazdasági növekedésre és a munkahelyteremtésre is.

Az Uniós jogalkotás azt is felismerte, hogy az eltérő nemzeti szabályozásból fakadó akadályok miatt jelenleg a hitelfelvásárlók és a hitelgondozók nem tudják kihasználni a belső piac előnyeit, nincsenek közös uniós szabályok a hitelgondozók és a követelésbehajtás szabályozására.

Mivel az Unió számára prioritás a nemteljesítő hitelek kezelésére irányuló átfogó stratégia kialakítása, ennek részeként az irányelv közös keretet és követelményeket állapít meg a nemteljesítő hitelmegállapodások hitelfelvásárlói, és a nevükben eljáró hitelgondozók vonatkozásában; többek között meghatározza a hitelgondozási tevékenység mibenlétét és szabályait is.

Fontos kiemelni, hogy az irányelv csak szabályozási keretet nyújt, a részletszabályok megalkotása a tagállami jogalkotás feladata.

Hazánkban jelenleg nincs egységes követeléskezelői törvény, és a követeléskezelésre vonatkozó szabályok többsége, így például a panaszkezelésre, valamint a hitelfelvevővel (adóssal) való kommunikációra vonatkozó előírások, MNB ajánlásban kerültek meghatározása.

A MAKISZ olyan szabályozást szorgalmaz, amely az adós számára jól érvényesíthető fogyasztóvédelmi jogokat biztosít, és az adósok érdekében meghatározza az adósok érdekvédelmi szervezeteivel szembeni szakmai elvárásokat is, ugyanakkor a követeléskezelők számára is egyértelműsíti a cselekvési lehetőségeket, egyúttal törvényi szintre emeli az adatkezelés és a kapcsolattartás jogi feltételeit

A Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége egyértelműen üdvözli az EU-s irányelv elfogadását, és a hitelgondozói illetve hitelfelvásárlói szektor fejlődését célzó rendelkezések bevezetését, ugyanakkor javasolja a direktívában foglaltak kiterjesztését a nem hitelmegállapodásból eredő egyéb – közüzemi és más szolgáltatói -, követelésekre is.