Sikertörténet a pénzügyi felügyelet és a jegybank integrációja
PénzügyA jegybank és a felügyelet integrációja kiváló, azóta senki által sem bírált döntés volt 2013-ban. Az MNB felügyeleti ágának elmúlt néhány évi teljesítménye pedig elismerést szerzett az egész jegybanknak itthon és külföldön is – mondta el Matolcsy György, az MNB elnöke a felügyeleti stratégia 2.0 megvalósításának öt esztendejét összegző jegybanki rendezvényen.
A lehető legjobbkor és a legnagyobb sikerrel történt meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Felügyelet tevékenységének egyesítése 2013-ban. Ennek eredményességét azonnal bizonyította, hogy az MNB 2014-2015-ben hatékonyan tudta koordinálni a devizaalapú hitelek elszámolását, forintosítását és kezelni a brókerbotrányokat – hangsúlyozta Matolcsy György elnök az MNB 2020-2025 közötti felügyeleti stratégiájának eredményeit bemutató jegybanki rendezvényen hétfőn.
Rámutatott: az integráció egyszerre erősítette a kreativitást és a közösséget a jegybank egészében. Ennek gyümölcsei – a magyar pénzügyi rendszer stabilitása és az abba vetett bizalom fenntartása – meglátszottak többek közt a svájci, amerikai bankválságok, illetve a koronavírus összetett gazdasági krízise időszakában is. A Felügyelet az elmúlt öt évben egyebek közt a tőkepiacba vetett bizalom ösztönzésével, a digitális (immár a blokklánc-technológiát is alkalmazó) felügyelés megerősítésével, a világújdonságnak számító hazai zöld felügyelés kialakításával szerzett elismerést itthon és a nemzetközi porondon is. Az MNB tevékenységében emellett felértékelte a fogyasztók védelmét és aktív szerepet vállalt – egyebek közt Magyarország tavalyi EU-elnöksége során is – az uniós pénzügyi felügyeleti jogalkotásban és az európai felügyeleti kapcsolatok erősítésében is – mutatott rá Matolcsy György.
Elnök úr négy dolgot kért 2019. évi kinevezésemkor: határozott, ám a legális piaci szereplőkkel együttműködő, támogató felügyelést, munkánk adatainak folyamatos mérését, illetve a tevékenységünk felgyorsítását. Mindegyik elvárást teljesítettük a 2020-2025 közötti időszakra meghirdetett, a stabilitás és a bizalom alappilléreire építő felügyeleti stratégiánk megvalósításával
– mondta el Kandrács Csaba, az MNB felügyeleti alelnöke.
A pénzügyi felügyelet az elmúlt években adatvezérelt módon, a teljesítmény (vissza)méréseinek feldolgozása és hasznosítása alapján működött. A lezárt vizsgálatok száma 2020-tól 5 százalékkal nőtt az előző hat évvel összevetve, amit a felügyeleti határozatok, végzések számának gyarapodása is visszaigazol. Az MNB az elmúlt 5 évben bő 160 felügyeleti ajánlással és vezetői körlevéllel támogatta a piaci szereplők megbízható működését, ami nehéz időszakokban (pl. a pandémia) is nagy segítséget jelentett. A Felügyelet engedélyezési reformjának köszönhetően az engedélyezési ügyek átlagos átfutási ideje kétharmadával mérséklődött.
Miközben a pénzügyi intézmények száma tovább csökkent az elmúlt években, az egy intézményre jutó mérlegfőösszeg, állomány megduplázódott. Minden egyes piaci szereplő esetében megnőtt tehát a felügyelés felelőssége. Az MNB a pandémia előtti utolsó „békeévhez”, 2019-hez képest is stabilabb, mérséklődött kockázatú bankrendszert felügyel mára.
Ezt erősítette egyebek közt 2022-ben az orosz-ukrán konfliktus miatt bedőlt Sberbanknál végzett gyors felügyeleti beavatkozás, illetve az MBH Bank – az ország 2. legnagyobb hitelintézete– létrejötte kapcsán vállalt eredményes engedélyezési-felügyelési tevékenység is.
Az MNB pénzügyi edukációs kezdeményezésekkel és kampányokkal – egyebek közt Kiberpajzs, lakásbiztosítási átszerződések, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási és otthonbiztosítási indexek –, illetve a Pénzügyi Békéltető Testület eredményes munkájával segítette a fogyasztókat az elmúlt években.
