Tovább csökkenhetnek az élelmiszerárak az erősebb forintárfolyam miatt

Az infláció az elmúlt hónapokban a vártnál sokkal gyorsabban mérséklődött. A június és augusztus közötti tényadatok alacsonyabbak lettek mind az MNB júniusi előrejelzésénél, mind az elemzői várakozásoknál.

Míg Európa többségében a geopolitikai konfliktusok miatt gyorsult az áremelkedés, a magyar infláció csökkenése nemzetközi összevetésben is kiemelkedő. Ez azt jelzi, hogy a külső környezet mellett jelentős hazai tényezők is hajtották a dezinflációt.

A vártnál alacsonyabb inflációhoz döntő részben a leginkább árfolyamérzékeny termékcsoportok járultak hozzá - olvasható a Magyar Nemzeti Bank Inflációs Jelentésében.

Az élelmiszerárak éves bázisú inflációja április és augusztus között 4,2 százalékponttal csökkent.Havi alapon a hazai élelmiszerárak júliusban 1,7%-kal, augusztusban 0,7%-kal mérséklődtek, ami jelentősen meghaladja az eurózónában mért adatokat (július: -0,2%, augusztus: stagnálás).

A csökkenésben a szezonális élelmiszerek mellett a feldolgozott élelmiszerek széles körű áresése is szerepet játszott.

Az euróban számított árak alapján valószínűsíthető, hogy van még tér a további ármérséklődésre, mivel a forinterősödés még nem épült be teljesen.

Az iparcikkek inflációja ugyanezen időszak alatt 0,7 százalékponttal mérséklődött (miközben a régiós és európai iparcikkárak lényegében stagnáltak).

Május óta a hazai havi átárazások átlagosan 0,2 százalékponttal alacsonyabbak voltak, mint a 2017–2020 közötti árstabilitási időszak átlaga.

Az élelmiszerek és iparcikkek együttesen 1,0 százalékpontos hozzájárulást jelentettek az áremelkedés csökkenéséhez, ami teljes mértékben megmagyarázza az elmúlt 4 hónap dezinflációját.

Miért volt a vártnál gyorsabb az árfolyam begyűrűzése?

A korábbi modellek alapján a forintárfolyam elmozdulásának mértéke nem befolyásolta közvetlenül a begyűrűzés sebességét. A jelenlegi gyorsabb alkalmazkodás mögött az alábbi tényezők állnak:

• Jelentős árfolyam-erősödés: A forint erőteljes drágulása intenzívebb áralkalmazkodást váltott ki a piaci szereplőkből.

• Euróban számolt magasabb árszint: Az élelmiszerek esetében a korábbi árfolyamerősödés miatt kialakult magas eurós árszint felerősítette az árak lefelé történő korrekcióját.

• Fokozódó online verseny: Az iparcikkek terén az online értékesítési csatornák térnyerése felerősítette a versenyt, ami gyorsabb árazási alkalmazkodásra kényszerítette a cégeket.

• Tartós árfolyam-erősödésbe vetett bizalom: A vállalatok nem átmenetiként tekintettek az importköltségek csökkenésére, így gyorsabban átültették azt a fogyasztói árakba.