Lángokban a Közel-Kelet, miközben egy vagyont már elköltött Amerika az iráni háborúra
HírekA Pentagon tájékoztatása szerint az Irán elleni háború eddig 45,1 milliárd dollárba került az Egyesült Államoknak, ehhez azonban olyan közvetett költségek adódnak, amelyek messze túlszárnyalják a hadikiadásokat az energiaárak , a magasabb kamatkörnyezet és az infláció révén. Eközben az iráni támogatású húszik és Szaúd-Arábia között eszkalálódik a háború, Irán új feltételeket szabott a béketárgyalások folytatásához, a szaúdi olajexport központját, Janbu kikötőjét a húszik lövik, a Hormuzi-szoros után a Vörös-tenger is csatatér lett.
Új fejezet nyílhat az iráni háborúban: Teherán katari közvetítőkön keresztül eljuttatta a Fehér Házhoz a tárgyalások folytatásának feltételeit: követelések között szerepel a háború leállítása minden fronton, a befagyasztott iráni vagyon feloldása, valamint az iráni kikötők elleni amerikai tengeri zárlat megszüntetése.
A jemeni húszik közben a saját elmondásuk szerint „érzékeny” célpontokat támadtak Szaúd-Arábia-szerte, beleértve a fővárost, Rijádot, valamint az Aramco olajlétesítményeit Janbu kikötővárosában, amely az olajexport központja.A szaúdi vezetésű koalíció közölte, hogy elfogtak egy Rijád felé indított ballisztikus rakétát, és más támadásokat is meghiúsítottak Bís, Tájif, Faraszán és Janbu városai felett - számolt be az Al Dzsazíra.
Az amerikai hadikiadások az iráni háborúban 45,1 milliárd dollárnál tartanak, de ez nem jelenti a teljes végösszeget - írja a CNN.Nem tartalmazza a megrongálódott katonai bázisok és épületek helyreállítási költségeit, valamint a törvényhozók kérése ellenére sem nyújtott részletes kimutatást a katonai műveletek közvetett költségeiről.A 45,1 milliárdos összeg meghaladja mind a Pentagon júliusi (37,5 milliárd dollár), mind a Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO) augusztus 1-jéig becsült 38 milliárd dollár összeget. A költségek túlnyomó részét a lőszer- és fegyverfelhasználás teszi ki.
Augusztus elseje után a háború várhatóan havi 2–3 milliárd dolláros pluszterhet jelent az USA-nak, amely az intenzívebb harci időszakokban még magasabb lehet. A háború 2027 első negyedévében várhatóan növelni fogja az inflációt, ami tovább nehezíti az amerikai lakosság gazdasági helyzetét.
A szaúdi vadászgépek ügye
A Trump-adminisztráció egy 24,3 milliárd dollár értékű fegyvereladási csomagot hagyott jóvá, amely a legfejlettebb amerikai vadászgépeket (F-35 Lightning II) és a hozzájuk kapcsolódó felszereléseket tartalmazza Szaúd-Arábia számára.
Amennyiben a megállapodás megvalósul, Szaúd-Arábia lenne a második közel-keleti ország Izrael után, amely F-35-ösökkel rendelkezik. Ez jelentősen megerősítené a szaúdi légierőt, és átírhatná a térség katonai egyensúlyát.A fegyvereladáshoz még a Kongresszus jóváhagyása is szükséges. Több törvényhozó aggodalmát fejezte ki Szaúd-Arábia és Kína szoros kapcsolatai miatt. A döntés elfogadása esetén is évekig tarthat a gépek faktikus leszállítása.
A szaúdi adásvétel egyik gyenge pontja, hogy az amerikai törvények értelmében Washington köteles biztosítani Izrael „minőségi katonai fölényét” a térségben. Izraeli biztonsági források korábban súlyos aggodalmuknak adtak hangot a szaúdi vásárlás miatt.
Diplomáciai kudarc
A vadászgépek eladását eredetileg Szaúd-Arábia és Izrael kapcsolatainak rendezéséhez kötötték volna, ami jelentős külpolitikai siker lett volna Trump számára. Rijád azonban nem hajlandó a jelenlegi helyzetben Izraellel békülni, és a gázai helyzet rendeződéséhez kötötte volna a békejobbot. A Trump-féle gázai béketervet azonban az izraeli kormány nem tartotta elfogadhatónak a Hamász lefegyverzésének módja és ideje miatt.
MIndeneetre az amerikai Külügyminisztérium szerint a vadászgépek eladása az USA nemzetbiztonsági érdekeit szolgálja egy kulcsfontosságú, NATO-n kívüli szövetséges megerősítésével, valamint javítja Szaúd-Arábia önvédelmi és elrettentő képességeit.
Az első Trump-adminisztráció idején az Egyesült Arab Emírségeknek szánt F-35-ös üzlet egyébként már a Biden-kormányzat alatt bukott el a Kínával való katonai együttműködés miatti aggályok miatt.
Ugyanezek a kínai kapcsolatokkal kapcsolatos aggodalmak Szaúd-Arábia esetében is fennállnak, a Trump-adminisztráció ennek ellenére továbblépett az eladási folyamatban, és a szaúdiaknak már tavaly is jóváhagytak egy rekordnagyságú, 142 milliárd dolláros fegyvercsomagot.
Irán ellenőrzi a Hormuzi-szorost, a Teherán által támogatott jemeni húszi lázadók pedig Bab el-Mandeb-szorost, miközben az olajárak 100 dollár felett tartanak.
\