Tudják, de nem teszik - a fiatal magyarok nyugdíj-paradoxona
PénzügyA megkérdezett 18-35 éves fiatalok háromnegyede már gondolkodik a nyugdíj kérdésén, csaknem a felük tudja, hogy fiatalon kellene elkezdeni a megtakarítást – mégis csupán 17 százalék tesz félre ténylegesen erre a célra. Az iskola helyett leginkább a közösségi médiában és más online tartalmakból tájékozódnak a fiatal felnőttek pénzügyi kérdésekben. Az OTP Pénztárak megbízásából készült friss kutatás számokba öntötte azt a különös ellentmondást, amelyet a pénzügyi szakemberek összefoglalóan „nyugdíj-paradoxonnak” hívnak: a fiatalok tudják, hogy kellene cselekedniük, mégis halogatnak.
Háromnegyed gondolkodik, de csak töredékük cselekszik
A reprezentatív megkérdezés eredményei egy éles paradoxont tárnak fel: a 18-35 évesek 75 százaléka már foglalkozik a nyugdíj kérdésével, és csaknem felük (46 százalék) egyet is ért azzal, hogy egészen fiatalon érdemes elkezdeni a félretevést.
Mégis, a szándék és a valóság között mély szakadék tátong: ténylegesen csupán 17 százalék takarékoskodik nyugdíjra. Külön figyelmet érdemel, hogy a maradék 25 százalék - minden negyedik fiatal - még nem is gondolkodik a kérdésen, ami jelzi: az edukációs munkát még folytatni szükséges.
A fiatalok nem igazán bíznak az állami nyugdíjban: 43 százalék szerint nem lesz elég a megélhetéshez, és 29 százalék egyáltalán nem is számít rá. Ennek ellenére kevesen tesznek bármit, halogatnak, mondván: „még ráérek”.
A jelen biztonsága fontosabb, mint a jövő biztosítéka
A kutatás rámutat arra is, milyen célokra fókuszálnak a fiatalok, amikor mégis félretesznek.
A megtakarítók körében első helyen áll a biztonsági tartalék képzése (59 százalék), második helyen az utazás és az élmények (39 százalék), harmadikon az ingatlan (33 százalék).
A hosszú távú, jövőorientált tervezés – a nyugdíj- és egészségügyi célú megtakarítás – háttérbe szorul az azonnali élmények mögött. A rangsor önmagáért beszél: ma még a célzott nyugdíj-előtakarékosság a lista végén áll – miközben az idő súlyos árat követel minden halogatott évért.
A havi megtakarítási készség is rétegzett: a megkérdezetteknek csupán negyede tesz félre minden hónapban fix összeget, 29 százalék próbál, de nem mindig sikerül, a fiatalok ötöde pedig egyszerűen nem takarékoskodik.
A leggyakoribb havi megtakarítási összeg 10 és 50 ezer forint közé esik – ami önmagában elegendő lenne ahhoz, hogy hosszú távon valódi változást hozzon.
Mekkora különbséget jelent 10 év késés?
Az idő a legfontosabb tőke a nyugdíjmegtakarításban, ahol a kamatos kamat hatása hosszú távon sokszorosítja a félretett összegek értékét. A számok segítségével jól érzékelhető, mit jelent valójában egy-két évtized előny – vagy késés:
- Ha valaki 25 évesen kezd el havi 15 ezer forintot félretenni, a hozammal és az évi 150 ezer forintos adó-visszatérítéssel együtt közel 35 millió forint gyűlhet össze nyugdíjas korára.
- Aki ugyanezt 35 évesen kezdi el havi 15 ezer forinttal, már csak 17,5 millió forintra számíthat.
- 45 éves kezdéssel a cél már komolyabb: már havi 60 ezer forint szükséges ahhoz, hogy 32 millió forintos vagyon gyűljön össze a nyugdíjas korig.
Ez a három szám jól érzékelteti a különbséget: aki 25 évesen indul, annak elegendő havi 15 ezer forint; aki csak 45 évesen dönt az öngondoskodás mellett, annak négyszer annyit kell félretennie havonta ugyanannak az eredménynek az eléréséhez.
A megtakarítás megkezdésének időzítése jelentősen alakítja a havi ráfordítás nagyságát.
A nemi különbségek figyelmeztetőek
Nemi különbségek is erősen kirajzolódnak: a nők az átlagosnál alacsonyabb arányban foglalkoznak a nyugdíj kérdésével, és ők azok, akik a legnagyobb arányban érzik úgy, hogy gyermekkorban nem kaptak kielégítő pénzügyi alapokat otthonról.
A megkérdezett nők 61 százalékának a családjában nem voltak a pénzügyeket érintő beszélgetések. Ez azt jelzi, hogy az öngondoskodás terén is van szükség további, célzott edukációra, különösen a női célcsoport körében.
Pénzügyi tájékozódás: az iskola helyett a közösségi média vezet
A kutatás feltárja azt is, honnan tájékozódnak a fiatalok pénzügyi kérdésekben. A legjelentősebb forrás a saját tapasztalat (73 százalék), ezt az online tartalmak követik (41 százalék), majd a családi információk (39 százalék). A közösségi média is jelentős szerepet játszik, különösen a 18-24 évesek körében. Ezzel szemben az iskola csupán a megkérdezettek 22 százalékának biztosított pénzügyi ismereteket.
Az adatok azt mutatják, hogy a fiatal generáció pontosan érti és tisztában van a nyugdíj-előtakarítékosság fontosságával, a tényleges lépések azonban még gyakran késnek. A nyugdíjmegtakarítás terén ez kiváltképpen súlyos következményekkel jár, hiszen az idő az egyetlen tényező, amelyet utólag nem lehet pótolni. Az OTP Nyugdíjpénztár elkötelezett amellett, hogy megkönnyítse az első lépés megtételét: már kis összeggel is el lehet indulni, és az időben megkezdett öngondoskodás a legokosabb befektetés, amit valaki a saját jövőjébe tehet
– mondta el Budai József, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezetője.
