Önvezető autó, zongorázó robot: vadonatúj tanszék nyílt az ELTE-n

Be kell kapcsolódni a nemzetközi versenybe

Napjainkban, a XI. század elején megszokhattuk, hogy a technika és az informatika rohamos fejlődése a szemünk láttára változtatja meg a világot. Ez a változás azonban egyszerre egy verseny is. Versenyeznek az országok, a vállalatok és az egyetemek, hogy részesei lehessenek a fejlődésnek, hogy ki tudják fejleszteni a legújabb technológiákat, hogy versenyképesek lehessenek és hogy minél nagyobb tudástőkét halmozzanak fel.

Ha ebben a versenyben két különböző szereplő összefog és összeadja az erejét az pedig versenyelőnyt jelent számára. Épp ezért Nyugat-Európában már évek óta bevett gyakorlat, hogy a vállalati szektor és az egyetemek keresik az egymással való együttműködést, mert így összeadódnak az erősségeik és kiegészítik egymást a különbözőségeik, ami rendszerint egy win-win-win helyzetet eredményez. Hiszen az ilyen együttműködésekkel nyer a vállalat, mert hozzájut az egyetemi szellemi tőkéhez, kapcsolatba kerül a legkiválóbb egyetemi hallgatókkal, kiképezheti a jövőbeni munkatársait, és nem utolsósorban a saját kutatás-fejlesztési projektjeibe is bevonhatja az egyetemeket. Nyernek vele az egyetemek is, hiszen plusz külső erőforrásokhoz jutnak a vállalatok által, a hallgatók színvonalasabb képzést kaphatnak, valós vállalati projektekben vehetnek részt, és ezáltal javul az egyetem elismertsége, és az egyetemi tudományos munka is új szintekre léphet. Végül, pedig nyerhet vele az állam és az egész társadalom, hiszen ma már az országok és a társadalmak is versenyeznek és egy ország egy társadalom akkor versenyképes, ha versenyképes az oktatás és a vállalati szektor, az ilyen együttműködések pedig növelik az efféle versenyképességet, miközben értékes szakembereket és értékes fejlesztéseket adnak a társadalomnak.

Új tanszék az ELTE-n

Az elmúlt években Magyarországon is egyre gyakrabban hallani az ilyen együttműködésekről és egyre több egyetem és vállalat kezd kooperációba. Most hazánk egyik legjelentősebb felsőoktatási intézménye, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) lépett együttműködésre Magyarország egyik legnagyobb foglalkoztatójával, a Bosch Csoporttal.

Ennek keretén belül a Bosch támogatásával létrehozták Magyarország első mesterséges intelligencia ipari tanszékét az ELTE Informatikai Karán, ahol a kutatási tevékenység olyan területeken járul hozzá a hazai innovációhoz, mint az önvezető járművek fejlesztése, a gépi látás, az ipari automatizáció, vagy éppen az emberi agy működését egyre jobban leképező rendszerek kidolgozása.

Az egész ország számára fontos

Az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszék a jövőbe mutató innovációs tevékenységével most még kézzelfoghatóbbá teszi a hazai felsőoktatás és az ipari kutatás-fejlesztés stratégiai kapcsolatát.

Meggyőződésünk, hogy a leginnovatívabb nemzetközi vállalatok és a felsőoktatás együttműködése Magyarország számára kiemelten fontos, hiszen így egyre magasabb hozzáadott értékkel lehetünk jelen a gazdasági értékláncban, és az ország munkahelymegtartó képessége is jelentősen növekedhet a befektetésekért folyó globális versenybe

-fogalmazott az új tanszék megnyitóján Szászi István, a Bosch Csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

Beszédet mond az új tanszék megnyitóján Szászi István, a Bosch Csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban

Kiemelte, hogy a vállalat fontos partnerként tekint a magyar egyetemekre, nemcsak a mérnök- és informatikusképzés, hanem a közös kutatás-fejlesztés területén is. Így a hazai egyetemek az ilyen hosszútávú partnerség keretében közvetlenül is bekapcsolódhatnak az ipari innováció nemzetközi folyamataiba, így az akadémiai szektor még aktívabban vehet részt a jövő technológiáinak a formálásában.

Mivel az ELTE Informatikai Karán eddig is szervesen beépült az innováció és alkalmazásközpontú szemléletmód a kiváló alapkutatásba, így az szilárd szakmai alapot ad az innovációban érdekelt, tudásintenzív vállalatok, így a Bosch számára, növelve az üzleti versenyképességet.

Kulcskérdés az egyetemek modernizációja

Az egyetemek modernizációja napjaink egyik kulcskérdése, nagymúltú tudományegyetemi karként különösen fontos küldetésünknek és felelősségünknek tartjuk a társadalmi és gazdasági értékteremtést, a 3. generációs kutatóegyetemi modell keretében – hangsúlyozta Horváth Zoltán, az ELTE Informatikai Karának dékánja a megnyitón.

Karunk ebben a keretben nemzetközi színtéren is elismert innovációs eredményeket mutat fel. Nagy hagyományokra visszatekintő mesterséges intelligencia kutatásaink, a világ 500 legjobbja közé rangsorolt informatikusképzésünk, a Bosch csoporttal fojtatott K+F+I együttműködéseink teremtették meg az alapot ahhoz, hogy a mai napon felavathassuk az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszéket

-fogalmazott.

Magyarország az európai elvonalba kell kerüljön

Az együttműködés létrejöttét és az új tanszék létrehozását az Innovációs és Technológiai Minisztérium is támogatta. Az átadón Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter kiemelte annak jelentőségét, hogy az ipar, illetve a közös kutatás-fejlesztés megjelenjen az egyetemeken.

Jelenleg számos konstrukció segíti az innovációs ökoszisztéma kialakítását, hatékonyságának növelését, erre jó példa többek között a nemzeti laboratóriumok, a kompetencia központok és a science parkok (innovációs központok) létrehozása – ismertette a tárcavezető.

Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter, az új tanszék megnyitóján

Palkovics László kitért arra is, hogy három évvel ezelőtt jelentették be a hazai Mesterséges Intelligencia Koalíció megalakítását. A koalíció célja, hogy Magyarország a mesterséges intelligencia fejlesztések és alkalmazások terén az európai élvonalba kerüljön, és erre minden esély megvan - hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a platformnak már több mint 350 tagja van.

Önvezető technológiát fejlesztenek

Az esemény során megtudtuk, hogy a partnerség keretében az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszéken gyakornoki, ösztöndíj- és doktori programok valósulnak majd meg egyebek mellett az önvezető járművek, az ipari automatizáció, a gépi látás, vagy az emberi agyműködést leképező neurális hálók területén. A Bosch és az ELTE egyik legizgalmasabb közös területe a Level 4 és 5 szintű önvezetést támogató rendszerek fejlesztése, ahol a gépi intelligencia már teljes mértékben emberi felügyelet és beavatkozás nélkül át tudja venni a járművek biztonságos irányítását.

Különböző szenzorokkal ellátott önvezető autó az ELTE Lágymányosi Campusán

XXI. századi környezetben folyik az oktatás

A Bosch az együttműködés keretén belül egyébként nem csak az ipari hátteret és tudást biztosítja a tanszék számára, hanem annak fizikai megvalósításában is segítséget nyújtott. Így a lágymányosi Duna-parton egy modern kutatási környezet és egy egészen új típusú, a hazai egyetemeken eddig talán ismeretlen egyetemi tér jött létre. Az új tanszék bejárása során valóban szokatlan volt a hagyományos egyetemi környezethez szokott szem számára a látvány. Nem hosszú előadókban és szokványos szemináriumi termekben zajlik az oktatás. Ehelyett inkább kisebb, emberi léptékű kutatóműhelyekkel, csoportszobákkal, informatikai laboratóriumokkal találkoztunk. A berendezés is minden tekintetben XXI. századi. Nyoma sincs az előző évtizedekből itt maradt eszközöknek. A legmodernebb számítógépek, VR-szemüvegek, robotok, szemléltető eszközök és különböző berendezések segítik itt majd a hallgatókat. Az egész tanszék inkább egy modern munkahely hangulatát árasztotta sem mint egyetemét. Kényelmes fotelek, a szoba végében kialakított modern teakonyha, állítható magasságú különböző csatlakozókkal ellátott munkaasztalok, zöld növények, Dunára néző panoráma várja itt a hallgatókat. Az eseményen elhangzottak alapján mindez megegyezik a Bosch ’’New Way of Working’’ megközelítésével. A megújult 400 négyzetméteres tanszéken munkaállomásokat, kollaborációs teret, workshop szobát és könyvtárhelyiséget is kialakítottak – tudtuk meg.

A Bosch térszervezési elvei mentén megálmodott új tanszéki helyszín kialakításának legfontosabb szempontja az volt, hogy a legtöbb funkció egy helyen és könnyen elérhető legyen, emellett segítse az együttműködést, a közös gondolkodást a hallgatók, oktatók, egyetemi ipari kutatás-fejlesztési szakemberek között.

Emberi kézmozdulatokat felismerő, zongorázni képes robot

A bejárás során sok izgalmas eszközt megtekinthettünk. Az alábbi videón látható robot képes felismerni az emberi kézzel mutatott szolmizációs jeleket és az alapján zongorán eljátszani az elmutogatott zenét. Napjainkban fontos kutatási terület az úgynevezett gesztusvezérlés. Többek közt a modern autókban is találkozhatunk ezzel a technológiával. Az ilyen és ehhez hasonló eszközök sokat segíthetnek az ide kapcsolódó kutatási munkákban: