Beérte a magyar internethasználat az EU átlagot

Megállapították, hogy 2015 óta folyamatosan emelkedett a magyarországi háztartások internetellátottsága, hat év alatt 15 százalékponttal nőtt, míg az uniós átlag 11 százalékpontos bővülés volt - állapították meg.

A fővárosban és Pest megyében a szélessávú internet penetráció 95,6, illetve 93,6 százalék volt, de még a legalacsonyabb penetrációval rendelkező régióban, Észak-Magyarországon sem volt alacsonyabb 86 százaléknál (86,3 százalék).A mobilinternet fejlődésének gyors ütemét jól jelzi, hogy Észak-Magyarországon 46 százalékról 72 százalékra nőtt a penetráció 2015 és 2021 között. Az észak-alföldi, valamint a dél-alföldi régiókban 40-ről 65 százalékra, valamint 34 százalékról 61 százalékra ugrott a mobilinternet hozzáféréssel rendelkezők aránya a teljes lakosságon belül.

A covidjárvány miatt bevezetett korlátozások felgyorsították a világháló napi használatának terjedését az élet minden területén. 2021-ben a hat évvel korábbihoz képest 19, 2019-hez viszonyítva 7 százalékponttal 82 százalékra emelkedett a naponta internetezők aránya, ami 2 százalékponttal haladja meg az uniós átlagot.

Iskolai végzettség szerint a 25-54 éves, felsőfokú végzettséggel rendelkezők 98,6 százaléka csatlakozott az internetre napi szinten.

Ugyanebben a korosztályban a középfokú végzetteknél ez az arány 91,6 százalékos volt. Az alacsony bázisnak köszönhetően a legnagyobb növekedést az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezőknél mérte a KSH. Ebben a körben a 25-54 évesek 73 százaléka használta naponta a világhálót tavaly, szemben a 2015-ös 42 százalékhoz és a 2019-es 55 százalékhoz képest.

A pandémia második évében nőtt az internetezéssel eltöltött idő is. A felhasználók fele több mint három órát töltött naponta a világhálón. A megkérdezettek 28 százaléka 3-4 órát, míg 26 százalékuk ennél is többet, legalább 5 órát fordított internetezésre. Az utóbbi arányszám 5 százalékponttal magasabb a 2020. évinél.

A világhálóra csatlakozók 30 százaléka értékesített magáncélból terméket vagy szolgáltatásokat weboldalon keresztül, ami a legnagyobb növekedést (14 százalékpont) érte el 2019-hez képest.

A magáncélú e-mailezést, az internetes híroldalak olvasását a használók fele szintén napi gyakorisággal végezte, míg hazai netezők magáncélú internetes tevékenységei - a banki szolgáltatások igénybevételének kivételével - meghaladták az uniós átlagot - áll az éves jelentésben.

Az internetes bankolás a 25-54 éves felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők körében volt a legmagasabb (92 százalék), míg az 55-74 éves alapfokú végzettségűeknél a legalacsonyabb (16 százalék).

A felhasznált eszközöknél megfigyelhető az asztali számítógépek térvesztése és a mobiltelefonok dominanciája. Előbbi részaránya 2018-hoz képest 18 százalékponttal 36 százalékra esett vissza. 2021-ben az internethasználók 87 százaléka mobil- vagy okostelefonon keresztül érte el az internetet, ez 2 százalékpontos növekmény 2018-hoz képest.

A kijárási tilalom miatt megváltozott kapcsolattartási szokások, valamint a folyamatos fejlesztések nagy lökést adtak az e-közigazgatásnak és ezen a területen a magyar adatok az uniós átlag felett voltak 2021-ben.

Közigazgatási ügyeik intézése során információszerzésre vagy űrlapletöltésre, vagy a kitöltött űrlapok online benyújtására a legnagyobb arányban a budapesti (89 százalék), míg a legalacsonyabb arányban Észak-Alföld régió lakosai használták a világhálót.  

Tavaly már a háztartások több mint kétharmada (66,3 százalék) nyújtott be az interneten valamilyen állami szervnek űrlapot, míg két évvel korábban csak minden negyedik. A 2015-ben a felhasználók alig negyede (24 százalék) használta ki teljeskörűen az e-ügyintézés előnyeit. Az e-közigazgatás mindhárom technológiai szintjén a 25-34 éves korosztály volt a legaktívabb.

A magyar online vásárlók aránya 2020 és 2021 között 7 százalékponttal 65 százalékra nőtt, 1 százalékponttal meghaladva az uniós átlagot.