A kelet-ázsiai turisták egyik kedvencévé vált Magyarország

Fotó: Shutterstock, Gresham-palota

Rekordot döntött tavaly a hazai turizmus, ami egyes állítások szerint nem kis részben a kelet-ázsiai régióból érkező vendégek számának volt köszönhető. Mennyire alapozzák meg ezt a vélekedést a hivatalos adatok? Csakugyan a távol-keleti világutazók egyik kedvenc célpontja lettünk?

Tavaly csakugyan minden korábbinál több, közel 18 millió turista érkezett a magyarországi szálláshelyekre, ami csaknem 11%-kal múlta felül a 2023-as, szintén kiemelkedő eredményt. A nemzetközi vendégforgalom kimagasló bővüléséből a kelet-ázsiai régió is kivette a részét. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai szerint 450 ezer vendég érkezett tavaly ebből a régióból, ami látványos, 44%-os növekedésnek számít.A legtöbb vendég Kínából érkezett. Ezzel a távol-keleti állam - az ideérkező turisták száma alapján felállított, úgynevezett küldőpiacok rangsorában - az országos adatok alapján a 14., Budapest szempontjából pedig a 11. helyezést érte el. A Dél-Koreából érkező beutazóforgalom is erősödött. Japán a harmadik legjelentősebb volt a kelet-ázsiai államok sorában 2024-ben: több mint 35 ezer vendég érkezett, 44%-kal több, mint egy évvel korábban.

A kiemelkedő tavalyi év után a legfrissebb adatok tükrében pedig az látható, hogy idén újabb rekord felé tartunk a Kelet-Ázsiából érkező beutazóforgalom tekintetében is. A térségből már az első negyedévben 40%-kal többen érkeztek hozzánk, mint az előző év azonos időszakában.

Az ország melyik részei a legnépszerűbbek a kelet-ázsiai turisták körében?

Elsősorban az a célunk, hogy vendégeink Magyarországot olyan helynek ismerjék meg, amelyik változatos élményeket kínál, amelyekért érdemes rendszeresen visszatérni hozzánk.

A kelet-ázsiai turisták elsődlegesen a fővárost keresik fel. Emellett ‒ főként a kínai és japán vendégek ‒ előszeretettel látogatják a hazai fürdőket, különösen Hévíz a kedvelt vidéki helyszín számukra. Vonzza őket hazánk épített és kulturális öröksége, szívesen keresik fel a kastélyokat és világörökségi helyszíneket, a nyári szezonban pedig a Balatont. Kulturális látnivalói miatt nagy népszerűségnek örvend Budapest környéke is (főként Szentendre, Gödöllő és Visegrád).

Fotó: Shutterstock, Gödöllői Királyi Kastély

Milyen típusú szolgáltatásokat vesznek a leggyakrabban igénybe? Milyen kategóriájú szállásokat részesítenek előnyben?

A kelet-ázsiai népekkel meglévő kulturális párhuzamok is hozzájárulnak ahhoz, hogy az innen érkező utazók számára a kulturális és épített örökségünk, gasztronómiánk és egyedi fürdőkultúránk egyaránt fontos hívószavak. Emellett hazánkat biztonságos úti célként ítélik meg, ami szintén jelentős vonzerőt jelent. A kelet-ázsiai térségből érkezőket kiemelten vonzzák Budapest világörökségi helyszínei, különösen a Duna panorámája, a jól fényképezhető helyszínek. A legtöbb kínai turista számára szinte kihagyhatatlan program egy - lehetőleg esti - sétahajózás a Dunán, a kivilágított várossal a háttérben. Ez az élmény mára Budapest egyik legismertebb „védjegyévé” vált a kínai közösségi médiában.

Fürdőink – főként a Széchenyi és a Gellért ‒ elsősorban a japánok körében népszerűek, a hazájukban szintén erős fürdőkultúra miatt. Valamennyiük számára fontos, hogy megismerjék az autentikus magyar konyha fogásait. A fiatalabb kelet-ázsiai generációk körében népszerűek a kézműves termékeink, illetve az interaktív kiállítások, míg a dél-koreai látogatók különösen érdeklődnek a néphagyományokkal kapcsolatos élmények iránt.

Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda

A legfontosabb kelet-ázsiai, úgynevezett küldő országokból érkező látogatók jellemzően a felsőkategóriás szállodákat részesítik előnyben, emellett érdeklik őket a Michelin-csillagos éttermek és a prémiumszolgáltatások is.Különösen a japánok és kínaiak hajlandók arra, hogy a többi külhoni turistához képest többet áldozzanak a hazai szolgáltatásokra magyarországi tartózkodásuk alatt.

Amellett, hogy látványosan növekszik a kelet-ázsiai vendégek száma, hogyan próbálják hazánkat még vonzóbbá tenni a számukra? Milyen új élményeket, szolgáltatásokat vagy úticélokat terveznek számukra a jövőben?

Magyarország az idei, Oszakai Világkiállításon hat hónapon át nemzeti pavilonnal képviselteti magát, amely kiemelt lehetőséget kínál a kelet-ázsiai térségből érkező turistaforgalom további élénkítésére, valamint hazánk turisztikai vonzerejének erősítésére. A szervezők több mint 28 millió látogatóra számítanak a rendezvény 184 napja alatt. Az április 13-ai nyitás óta rendkívül népszerű az autentikus építészeti megoldásaival és izgalmas kulturális programjaival büszkélkedő Magyar Pavilon.

A folyamatosan fejlődő, közvetlen kelet-ázsiai légikapcsolatok is megalapozzák a látogatók számának további bővülését. Az elmúlt évek járatfejlesztéseinek köszönhetően a magyar főváros ma már Kelet-Közép-Európa piacvezetőjének számít a kínai légi összeköttetésekben. A kínai járatok a japán turisták számára is fontos átszállási lehetőséget kínálnak Magyarország felé. Hazánk a hosszú távú járatfejlesztésekkel is nyitni kíván kelet felé, a potenciális célpontok között Japán is kiemelt helyen szerepel.

A kelet-ázsiai piacok további dinamikus bővülését emellett a nemzeti marketingszervezet, a Visit Hungary adat- és élményalapú turisztikai kampányokkal, tartalomgyártói együttműködésekkel is elősegíti.

A tavaly őszi sikeres kampányokat követően a tervek között szerepel ezek megismétlése, többek között kínai online véleményvezérek meghívásával. Emellett a további forgalomélénkítés érdekében a Visit Hungary kiterjedt és folyamatos együttműködést folytat Kínával és Japánnal, többek között turisztikai kiállítások, szakmai roadshow-k és tanulmányutak segítségével ismerteti meg hazánk unikális látványosságait és megújult kínálatát a kelet-ázsiai szakmai partnerekkel.