Az Egyesült Államok hajóellenes rakétákat telepített a Fülöp-szigetek egyik északi szigetére, közvetlenül Tajvan szomszédságába. A Balikatan hadgyakorlat éles üzenet Pekingnek. F-35-ök állomásozhatnak Dél-Koreában, a Golden Dome csomagban 14 új hajó és 40 vadonatúj vadászgép szerepel, a Pentagon látványos felfegyverzésre készül, a célját nem is titkolják.
Az Egyesült Államok hadserege újabb stratégiai lépésre szánta el magát: először telepített hajóellenes rakéták kilövésére alkalmas állomást a Fülöp-szigetekhez tartozó Batan-szigeten. A tengerészgyalogosok egy nagy pontosságú fegyvert helyeztek el a szigetország északi peremén, közvetlenül Tajvan tengeri határainak közvetlen közelében.
A hadgyakorlat során amerikai és fülöp-szigeteki csapatok külön-külön rakéta- és tüzérségi sortüzeket zúdítottak a Dél-kínai-tenger irányába, egyértelmű üzenetet küldve Pekingnek. Az éleslövészeti gyakorlat célja több ellenséges repülőgépet szimuláló drón megsemmisítése volt – számolt be az eseményről az AP hírügynökség.
A hétvégi szimulált harci manőverek az éves Balikatan hadgyakorlat keretében zajlottak, amelyet az Egyesült Államok és legrégebbi ázsiai szövetségese, a Fülöp-szigetek közösen tartanak. Az idén különösen életszagúra sikerült a forgatókönyv: a gyakorlat olyan területeken zajlott, amelyek a Washington–Peking versengés egyik legforróbb frontvonalának számítanak. A hadműveletekben mintegy 9000 amerikai és 5000 fülöp-szigeteki katona vett részt, kiegészülve 260 ausztrállal, valamint több kisebb Japánról és más országokból érkezett megfigyelői kontingenssel.
Kína természetesen nem nézte jó szemmel a műveleteket és provokációnak nevezte a hadgyakorlatot – nem is minden alap nélkül. Pár nappal korábban ugyanis a kínai haditengerészet repülőgép-hordozó csoportja hajózott el a Batanes-szigetek közelében.
Ugyanezen a területen az amerikai hadsereg szombaton telepítette a Navy Marine Expeditionary Ship Interdiction System nevű rakétarendszert, a Bashi-csatorna közelébe, Tajvantól délre. Ez az átjáró stratégiai jelentőséggel bír – egyszerre kereskedelmi és katonai ütőér –, és mindkét nagyhatalom ellenőrzés alá próbálja vonni.
Washington a légi fölényre játszik?
A Korea JoongAng Daily április 27-i értesülései szerint az Egyesült Államok komolyan fontolóra vette, hogy F-35A Lightning II típusú, ötödik generációs lopakodó vadászgépeket állomásoztasson a dél-koreai Kunsan légibázison.
Ez jelentős szintlépést jelentene az amerikai légierő jelenlétében a Koreai-félszigeten, ahol jelenleg főként F-16-os vadászgépekre támaszkodnak. Míg az F-35-ösök eddig csak ideiglenes vendégként tűntek fel közös hadgyakorlatokon, a mostani tervek már egy állandó jelenlét előszobáját jelenthetik. A cél: megerősíteni az elrettentő képességet a térség egyik legforróbb biztonsági zónájában.
Kína ellen készülnek – most már ki is mondják
Az amerikai Kongresszus republikánus tagjai egy 150 milliárd dolláros, nagyszabású védelmi csomagot készülnek benyújtani – tudta meg a Reuters. A csomag első körben 27 milliárd dollárt különítene el Donald Trump „Aranykupola” (Golden Dome) néven ismert rakétavédelmi rendszerének megerősítésére. Ez az összeg az elfogadott 886 milliárd dolláros 2025-ös védelmi büdzsén felül érkezne, és többek között 14 hadihajó, új rakétaelfogó rendszerek, valamint THAAD rakétavédelem beszerzését is tartalmazza.
A törvényjavaslat célja a hadsereg legsürgetőbb igényeinek kielégítése – nyilatkozta Roger Wicker, a Szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának republikánus vezetője. Az Indo–csendes-óceáni térség katonai jelenlétének fokozása, az űrfelderítő képességek bővítése és a rakétavédelem fejlesztése egyaránt hangsúlyos célpontok.
„Az erő, különösen az Indo–csendes-óceáni térségben, visszatarthatja Kínát attól, hogy megpróbálja megváltoztatni a status quót, amely világszerte jólétet hozott olyan embereknek, akik korábban sosem tapasztalták ezt meg. Ez egy háborút megelőző terv része” – fogalmazott Wicker.
A kongresszusi tanácsadók szerint a 27 milliárdos Golden Dome beruházásból új rakétaelfogó rendszerek épülnek, THAAD egységek kerülnek beszerzésre, amelyeket a Lockheed Martin szállít.
A Reuters korábban arról is beszámolt, hogy Elon Musk cége, a SpaceX is esélyes az Aranykupola kulcsfontosságú alrendszerében működő, érkező rakéták követésére alkalmas űralapú érzékelők fejlesztésére.
Mike Rogers, a képviselőház fegyveres erők bizottságának vezetője közleményben jelezte, hogy a törvényjavaslatot a jövő héten nyújtják be. Céljuk, hogy a csomag minél előbb Donald Trump asztalára kerüljön.
„Újjáépítjük a védelmi ipari bázisunkat, növeljük az elrettentő képességünket a Kínához hasonló ellenfelekkel szemben és biztosítjuk katonáinknak a megérdemelt támogatást” – fogalmaz a közlemény.
A csomag legnagyobb tételét az a 29 milliárd dollár értékű hadihajó-beszerzés adja, amely 14 új hajót – köztük drónhajókat – tartalmaz. A 11 milliárdos vadászgép-beszerzésből körülbelül 40 darab Boeing F-15EX gépet vásárolna a Pentagon.
További 20 milliárd dollár új lőszerek gyártására, a kritikus ellátási láncok megerősítésére, valamint stratégiai nyersanyagkészletek feltöltésére megy. 14 milliárd dollárt irányoznak elő az olcsó, tömeggyártható fegyverek és az MI-alapú haditechnológia fejlesztésére – részben az ukrajnai háború tanulságait alapul véve.
A térség katonai súlyának növelését célzó intézkedésekre 6 milliárd dollárt különítenek el, míg az autonóm rendszerek fejlesztésére szánt 5 milliárd dolláros tétel a Biden-adminisztráció által jóváhagyott összeg tízszeresét jelenti.
Az üzenet világos: Washington a szavak helyett most már technológiával és költségvetéssel kívánja megerősíteni szerepét a Csendes-óceánon – és ezzel Pekingnek is üzent.