A titokzatos szultánság, amelyet egyszer látni kell

Az Arab-félsziget délkeleti peremén elhelyezkedő Omán egyre népszerűbb célpont a magyar utazók körében. Az arab hagyományokat sajátos módon őrző szultanátust bő 4 millió ember lakja, és meglepő a különbség, ha valaki Katarból vagy az Egyesült Arab Emírségekből érkezik.

Annak ellenére, hogy Omán szintén az olajnak köszönheti gazdagságát, és a fejlődése is hasonló szakaszokat járt be, mint a többi Öböl-menti országé, a kulturális eltérés szembeötlő.A fővárosban sokkal kevesebb a felhőkarcoló, inkább a néhány emeletes, fehér színű házak dominálnak, összességében az egész ország sokkal emberléptékűbb benyomást tesz az utazóra.

Muscat (fotó: növekedés.hu

Az ország történelme ötezer éves múltra tekint vissza, és - a szunnita többségű Öböl-menti államokkal ellentétben - Omanban az iszlám egy másik formáját, az ibadizmust követik.

Egy rövidebb portugál és egy hosszabb brit korszakot leszámítva Omán többnyire független volt, kivételes földrajzi helyzetéből fakadó gazdasági előnyeit pedig jól kihasználta.

Bilad Sayt, egy festői hegyi falu Ománban (Forrás: Shutterstock)

Lovagvárak, mecsetek, homokos tengerpart

Az országban számos gyönyörű vallási épület, több mint 500 erőd és őrtorony található, legtöbbjük ma is jó állapotban van.

A Muscatba látogatóknak mindenképp érdemes megnézni a Kabúz-szultán mecsetet, amely a világ negyedik legnagyobb mecsete, emellett a régi fővárost, Nizwa-t, ahol két erőd is található, valamint a Wadi Bani Khalid-ot, a sivatag közepén megtalálható oázist, amely pálmafákkal és kristálytiszta vízzel várja a látogatókat.

Flamingók az ománi tengerparton (fotó: növekedés.hu)

Omán fő kikötőit sem szabad kihagyni, amelyek a tömjén, az arany és az arab lovak exportálásának fő helyszínei voltak a középkorban.A tengerpartok nagyon szépek, sok helyen fehér homokkal, de kevésbé kiépítettek, mint Katarban vagy Dubajban. A lakosság nagy része beszél angolul, barátságosak, és a városok tiszták, rendezettek, jónak mondható a közbiztonság. 

Omán egyik vára, a Nizva-erőd (Forrás: Shutterstock)

Portugál, oszmán, majd brit befolyás

A hetedik évszázad első felében az Arab Birodalomhoz csatolták a mai ország területét. Az 1500-as évek elejétől a portugál gyarmatosítók foglalták el Muscatot és környékét, a XVII. század közepétől pedig az Oszmán Birodalom alá tartozott Omán területe.

1741-ben a jelenleg is uralkodó dinasztia alapítója, Ahmad ibn Szaíd kivívta a terület függetlenségét, és egyesítette az országot.Az első világháború előtt az ország belsejében élő törzsek fellázadtak a brit uralom ellen, és kikiáltották a független Ománi Imamátust. A függetlenséget végül 1920-ban ismerték el.

1964-ben fedezték fel az első olajkészleteket, a kitermelés 1967-ben megkezdődik. 1970-ben Kábúsz bin Szaíd szultán magához ragadja a hatalmat egy puccs következtében, ezután mérsékelt reformpolitikát folytat. 2002-ben a szultán kiterjesztette a szavazati jogot minden 21 éven felüli állampolgár számára.

Olajállam - másképp

Az ország az Arab-öböl térségében a kevésbé gazdagokhoz tartozik, de az egy főre eső GDP jelenleg így is Görögország szintje körül alakul. Összehasonlításképp az Öböl-menti államok közül Katar a legtehetősebb, de az Egyesült Arab Emirátusokban is magasabb az életszínvonal, de Kuvaittal összehasonlítva már sokkal kevésbé érzékelhető a különbség.

A turisták az életszínvonalbeli eltérést inkább azon mérhetik le, hogy Ománban sokkal kevesebb a vendégmunkás, mint a gazdagabb olajállamokban.