Budapest középkori látnivalói, amelyeket muszáj legalább egyszer felkeresni

Gótikus terem

Aki betér a Várhegyen magasodó palotába, azt olyan időutazás várja, amely igen messzire vezet. A világháborús ostrom után ugyanis a vár több feltárt középkori maradványát is helyreállították. A munkálatoknak hála ma már a tárnokmester háza, vagy a királyi kápolna is szemügyre vehető. A legmutatósabb az a nagyterem, amely Luxemburgi Zsigmond király idején, vagyis több mint 600 éve készülhetett el.

A fejedelmi helyiség még egy rekonstruált kályhának is helyet ad, amely épp úgy néz ki, mint régi királyok idejében.

Forrás: varmuzeum.hu

Pesti városfal

Több mint 500 éve Pestet még városfal vette körül. A védelmi rendszernek négy erődített kapuja is volt. A hűlt helye mondhatni most is látszik, hisz a mai Kiskörút túlnyomórészt ott fut, ahol régen a városfalak álltak. Romos állapotba először a török hódoltság idején kerültek. Később a városfal nagy részét lebontották, de néhány részlete mind a mai napig áll. A töredékeket nemcsak különféle házudvarokban, hanem a pár éve átadott Bástya parkban is szemügyre lehet venni.

Mária kapu

A műemlékvédelemnek egy egészen sajátos formája szökött szárba a francia forradalom után. A régi épületekre olyan részletek kerültek rá, amelyek korábban sose álltak ott. Új tornyok, díszítések készültek, amelyek úgy néztek ki mintha évszázadokkal ezelőtt álmodták volna meg őket.

A tervezők sokszor arra hivatkoztak, hogy az eredeti középkori elképzeléseket tartották szem előtt és megépítették azt, amire régen nem volt forrás.

A Mátyás templom is ebben a szellemben lett felújítva nem sokkal a millenniumi ünnepségek előtt. Bár a középkorban nem így nézett ki, mégis középkoriasnak hat. 

Viszont ez nem azt jelenti, hogy a régi Mátyás templomból semmi nem maradt. Van például olyan helyreállított kőfaragvány az épületen, amely eredetileg az 1260-as években készült. A fennmaradt régi részletek közül az egyik legértékesebb maga a főbejárat, vagyis a Mária kapu, amely jelentős részt úgy fest, mint a XIV. században.

Gercsei-templom

Több olyan Árpád-kori egyházi épület is van Budapesten, amely teljesen helyre lett állítva. A legismertebb a Margitszigeten álló Szent Mihály kápolna. De van egy olyan is, amely jóval messzebb van a központtól. A főváros szélén áll egy románkori templom, melynek a falait majdnem 900 éve húzták fel. Eredetileg egy középkori faluhoz Gercséhez tartozott az épület. A templom jelentős része odaveszett egy tűzvészben. Mai formájában 1997-ben hozták helyre.

Vörös Sün ház

Budapest legrégibb polgári háza a Hess András téren áll. A fehér épület eredetileg az 1200-as években készült. Akkor még négy külön ház állt itt, amelyeket az idők során egybeépítettek. Sokáig Buda egyetlen fogadója működött a falai között. Akkor kapta a Vörös Sün nevet.

Nehéz eltéveszteni: a bejárat felett ugyanis egy vörös sün díszeleg.

Ülőfülkék a Budai Várban

Hogy a középkorban a budaiak pontosan miért építettek fülkéket a bejáratok mellé az a mai napig rejtélynek számít. Vannak teóriák, amelyek szerint csupán díszekről van szó, mások szerint a szolgák pihentek ezekben a „vájatokban”, de egy olyan verzió is létezik mely szerint a borok kimérésénél használták a középkori fülkéket. Akárhogy is nagy népszerűségnek örvendett ez az építészeti megoldás, hisz csak a várban több mint 60 „ülőfülke" található.