Az idei nyár tanulsága - a tengerpartokról a hegyekbe menekülnek a turisták
Utazás
Egyre többen intenek búcsút a drága tengerpartoknak Olaszországban, helyette inkább a hegyeket választják, ahol nincs akkora hőség. A hegyi üdülőhelyek népszerűsége ugrásszerűen nő, de a megnövekedett forgalom komoly kihívások elé állítja a helyi turizmust.
Olaszországban a nyári vakáció hosszú évtizedeken át szinte egyet jelentett a tengerparttal: sokan már hónapokkal korábban lefoglalták napozóágyaikat kedvenc partszakaszaikon, és amikor eljött az idő, gyakorlatilag odaköltöztek a szezonra. A Federalberghi szállodaszövetség adatai szerint június és szeptember között 36 millió olasz vesz ki szabadságot, és utazik el valahova. 88 százalékuk pedig a belföldi pihenést választja.
Az idei szezon azonban nem hozta meg a várt eredményt: a tengerparton működő cégek drasztikus visszaesésről számoltak be a látogatók számát illetően, különösen azok vannak kevesen, akik hosszabb időre maradnának – írja az Euronews.
Egyesek az áremelkedéseket okolják a nyaralók távolmaradásáért, de a szakértők a hőhullámokat és a klímaváltozást is fontos tényezőként említik.
A tengerparti nyaralás egyre drágább
A statisztikák szerint júniusban és júliusban egyes olaszországi partszakaszokon akár 25 százalékos visszaesés is tapasztalható volt a látogatók számát illetően. Az olasz médiának nyilatkozó strandlétesítmény-tulajdonosok egyenesen úgy fogalmaztak, hogy
az év legforgalmasabb turisztikai szezonjában vagyunk, de sehol senki.
A visszaesés mögött több tényező is áll, de az egyik a legnyilvánvalóbb: a tengerparti pihenés látványosan megdrágult. A napozóágy bérlésének költsége ma átlagosan 17 százalékkal magasabb, mint négy évvel ezelőtt. Például Lazio partjain nehézkes két napozóágyat és egy napernyőt 30 eurónál (körülbelül 11 899 forintál) olcsóbban bérelni naponta. Ez az összeg ráadásul 90 euróra (körülbelül 35 698 forintra) emelkedik Puglia és Szardínia legnépszerűbb tengerparti üdülőhelyein.
Nő a hegyek népszerűsége
Nem mindenki a takarékosság miatt hagyja ki a strandolást, sokakat inkább a szélsőséges időjárás sarkall arra, hogy a hegyek felé vegyék az irányt. Szakértők szerint ez a tendencia jól mutatja, mekkora szerepe van az éghajlati változásoknak a nyaralási szokásaink átalakulásában.
Június globálisan az egyik legmelegebb hónap volt világszerte, Európát pedig intenzív és hosszan tartó hőhullám sújtotta, amelynek során több országban is 40 °C fölé emelkedett a hőmérséklet.
A hőség júliusban enyhült valamelyest, de összességében a múlt hónap így is Európa egyik legmelegebb júliusa volt a feljegyzések szerint. Emiatt rengeteg az olyan turista, aki hűvösebb éghajlatú helyekre utazik.
A Dolomitokba vezető utakon például több kilométeres sorokban álltak idén nyáron az autók.
Ezrek ugyanazon az ösvényen
A megnövekedett látogatószám mentőövet jelent sok hegyi üdülőhely számára, amelyek a melegebb telek és a lerövidült síszezon miatt nehéz helyzetbe kerültek.
A szakértők szerint azonban most különösen fontos lenne fejleszteni az infrastruktúrát, hogy elkerülhető legyen a túlterheltség, mivel több népszerű úti cél is nehezen tudott megbirkózni a hatalmas turistaáradattal.
Egy példa még a nemzetközi médiában is nagy visszhangot váltott ki: magasan a Dolomitokban, a Seceda-hegynél található túraútvonal olyan felkapott lett, hogy állítólag volt olyan nap júliusban, amikor közel 8000-en járták végig az ösvényt, hogy elkészítsék a tökéletes „Instagram-kompatibilis” fotót.
A helyiek szerint a megoldás kulcsa a tudatosabb tervezés, ha a turisták nem egyszerre ugyanazokat a helyeket látogatnák, a felkapott helyektől nem messze is találhatók ugyanolyan gyönyörű, de kevésbé ismert területek.
Az egyre hosszabb európai nyarak pedig lehetőséget kínálnak arra, hogy ne csak a nyári csúcsidőszakra koncentráljunk: szeptemberben és októberben is érdemes a hegyek kínálta látnivalókhoz utazni, és így a látogatók száma is jobban eloszlana.
