Baszkföld egy igazi élménymozaik: lenyűgöző hegyek, vadregényes óceánpartok, történelmi városok és világhírű gasztronómia várja az utazót. Útinaplónkban a természet szerelmeseinek válogattunk össze néhány igazán lenyűgöző baszk úti célt.
Baszkföld (Euskadi) Spanyolország északi részén található autonóm közigazgatási terület. A 7234 négyzetkilométer nagy része hegyvidék, az Atlanti-óceán partvidékétől a Pireneusok nyugati vonulatáig terjed.
A tengerpartot sziklás öblök, meredek sziklák és homokos strandok jellemzik, míg a belső területeken nagy hegyek, zöld völgyek és erdők találhatók. Baszkföld a tömegturizmus zajától távol, mégis minden érzékre ható kaland – vadregényes tájai, nyugodt hangulata és autentikus élményei miatt az egyik legizgalmasabb rejtett gyöngyszem Európában. A baszkok nagyon büszkék a nyelvükre (euskara) és a hagyományaikra.
Híresek szorgalmukról, vállalkozószellemükről és arról, hogy nagyra értékelik a munkát és az önellátást.
Az identitástudatuk erős, és sokan aktívan ápolják a kultúrájukat, legyen szó néptáncról, zenéről, sportról vagy gasztronómiáról.
Fotó: Shutterstock: Baszk népviselet
Baszk-parti UNESCO Globális Geopark
A Vizcayai-öböl és a Baszk-hegység közé ékelődött kis területet - amely Mutriku, Deba és Zumaia településeket foglalja magában - első pillantásra a zöld különböző árnyalatainak harmóniája teszi különlegessé.
A rétek és erdők követik a meredek partvonalat, ám a hely igazi érdekessége a látványos tengerparti képződményekben van, amelyek a Föld legújabb kori történelmének néhány lenyűgöző epizódját őrzik.Zumaia geológiai szempontból világhírű, mert ott található az egyik legjobb állapotban megőrződött irídium réteg a Kréta–tercier határról (K–T vagy ma inkább K–Pg határnak nevezik). Ez a réteg körülbelül 66 millió évvel ezelőtt keletkezett, és a dinoszauruszok kihalásához kapcsolódó aszteroida-becsapódás egyik fő bizonyítéka.A Geopark tizenhárom kilométer hosszúságú szikláin látványos kőzetrétegek - sokszor függőlegesen összegyűrödve - az úgynevezett Flysch-lerakódások (réteges üledékes kőzet) találhatók, amelyek egy nagy enciklopédia módjára mutatják be a Föld történetének több mint 60 millió évét.
Fotó: Gónusz Gabriella: Függőleges flysch-lerakódások, Zumaia Geopark
A tengerparthoz simulva, a híres Itzurun strandja fölé magasodó sziklák peremén áll, San Telmo (Elmo) temploma, lenyűgöző kilátást nyújtva az Atlanti-óceánra. A halászok és tengerészek védőszentjének szentelt kis kápolna a tenger iránti tisztelet szimbóluma is. Neve a tengerészek körében jól ismert jelenségre is utal: a misztikus „San Elmo tüze” gyakran jelent meg viharos éjszakákon az árbócok vagy hajógerincek tetején pislákoló kékes fény formájában, hitték, hogy San Elmo őrködik felettük. A templom így nemcsak egy festői építmény a part szélén, hanem mélyen átszőtt emlékhelye is a tenger misztikumának és az emberi hit erejének.
Fotó: Gónusz Gabriella: San Telmo temploma, Zumaia Geopark
Az Urkiola-hágó vadlovai
Ha baszk utazásunk alakalmával ellátogatunk Vitoria-Gasteiz-be, a baszk autonóm közösség hivatalos fővárosába, akkor iktassunk be egy közepesen nehéz gyalogtúrát az innen harminc kilométerre találhatón Urkiola Nemzeti Parkba!
Az Urkiola-hágó (Puerto de Urkiola) a Baszkföld szívében, a Durangói-hegységben található festői hegyi átjáró, amely 711 méteres tengerszint feletti magasságban húzódik. A hágó közvetlen közelében található az Urkiola Természetvédelmi Park. Legismertebb csúcsa az 1331 méter magas Anboto, amely a baszk mitológiában Mari istennő lakhelyeként ismert. Az Urkiola Park változatos domborzata mészkősziklákból, meredek lejtőkből, szurdokokból és karsztos fennsíkokból áll, amelyek gazdag és sziklás tájat alkotnak. A park területén számos barlang, víznyelő és hasadék található.
Fotó: Gónusz Gabriella: Látkép Urkiolaggire csúcsáról.
Gyalogtúránk alkalmával a 980 méteres Larrano majd a 1010 méteres magasságban elterülő Urkiolaggire csúcsra másztunk fel. Szanaszét dobált sziklák között, dús zöld növényzet ölelésében, „harapnivaló” levegőben tettük meg az összesen nyolc kilométer körüli túrát.
Fotó: Gónusz Gabriella: Vadlovak az Urkiola-hegységben
Az Urkiola Természetvédelmi Parkban tett hegyi gyalogtúra során lenyűgöző körpanoráma tárult elénk, amely a Baszkföld vadregényes tájait ölelte fel. A hegyről lefelé ereszkedve különleges élményben volt részünk: hosszúszőrű baszk vadlovak, azaz pottokák között haladtunk el. Ezek a kisméretű, őshonos lovak főként a Pireneusok nyugati részein élnek, és a régió kulturális örökségének fontos részét képezik. A park növény és állatvilága is gazdag és változatos, több mint 140 gerinces faj él itt. A madarak közül kiemelkednek a ragadozó madarak, mint az egyiptomi keselyű, a vándorsólyom és a héja. Az emlősök között - a vadlovakon és teheneken kívül – élnek itt vadmacskák, a borzok is.
Fotó: Gónusz Gabriella San Juan de Gastelugatxe, Sárkányvár
Lenyűgöző panoráma, mitikus történetek és filmszerű táj, San Juan de Gaztelugatxe
Bermeo közelében, a Vizcayai-öböl vadregényes partjainál, mindössze 35 kilométerre Bilbaótól bújik meg a lenyűgöző, mesébe illő kis sziget, Gaztelugatxe. A szárazfölddel egy látványos kőhíd köti össze, melyről 241 kacskaringós lépcsőfok vezet fel a meredek sziklák tetejére. Itt áll a 10. századból származó, aprócska, ám annál különlegesebb Keresztelő Szent János kápolna, amely nemcsak a történelem, de a legendák színhelye is. Úgy tartják, maga Szent János is partra szállt itt – egy kőbe vésett lábnyom őrzi emlékét, épp a lépcsősor csúcsán.
Fotó: Gónusz Gabriella, Keresztelő Szent János Kápolna, Gaztelugatxe
De nemcsak a történelem és a természet szerelmeseinek jelent bakancslistás úti célt: a Trónok harca rajongói számára is szent hely. A sorozat egyik legikonikusabb forgatási helyszíneként a Targaryenek ősi otthona, Sárkányvár (Dragonstone) elevenedett meg itt – ez volt Daenerys Targaryen diadalmas visszatérésének színtere.
