A felmérést, amelyben a válaszadók lefedik az építőipar teljes értékláncát a kivitelezőktől az építőanyag-gyártókon át a mérnöki irodákig azzal indokolták, hogy az építőipar meghatározó szerepet játszik Magyarország energia- és környezetvédelmi kihívásainak kezelésében. Megállapították, hogy a nagy cégek 92 százaléka az energiafogyasztást, 77 százaléka a keletkező hulladékot és 72 százaléka a vízhasználatot méri, de a közvetett kibocsátások – például szállítás, utazás – nyomon követése jóval ritkább, ezeket csak a válaszadók 42, illetve 37 százaléka figyeli.
Rámutattak, a körforgásos gazdaság elvei széles körben jelen vannak: a válaszadók 82 százaléka foglalkozik újrahasznosítással és hulladékcsökkentéssel, 62 százalék pedig beszerzéseinél is figyelembe veszi a fenntarthatósági szempontokat.
Az irányítási szempontokban ugyanakkor hiányosságokat tapasztaltak: mindössze a cégek 32 százaléka vizsgálja alvállalkozói fenntarthatóságát és kevesebb mint felük rendelkezik olyan kockázatkezelési rendszerrel, amely a fenntarthatósági kockázatokat is figyelembe veszi.
Megjegyezték: a piaci tapasztalat az, hogy mikro- és kisvállalkozói körben a fenntarthatósági kérdésekben komoly elmaradások vannak a nagyvállalatokhoz képest. A nagyobb piaci szereplők tudásának, gyakorlatának megosztására is szükség van.
A legnagyobb kihívásokat a kapacitáshiány, az adminisztratív terhek, a magas költségek és az adatgyűjtés nehézségei jelentik - ismertette közleményében az ÉVOSZ.
A közlemény idézte Kálmán Pétert, az ÉVOSZ Fenntarthatósági Tagozatának elnökét, az Óbuda Group vezérigazgatóját, aki az építőipar és a fenntarthatóság kapcsolatát tekintve arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország teljes energiakészletének 40 százalékát az ágazat használja fel, és a keletkező hulladék több mint fele szintén az építkezésekhez, az épületekhez köthető.
Az építőipar óriási hatással lehet az energiafüggőség csökkentésére és a megtakarításokra, valamint a hulladékgazdálkodásra - tette hozzá a szakember.
