Már több mint 23 ezer cég igényelte a fix 3 százalékos kamatozású vállalkozói hitelt

Szabados Richárd a Baranya Vármegyei Kormányhivatal által szervezett munkáltatói fórumon megtartott előadásában kiemelte: a kormányzat intézkedése nyomán biztosított kamattámogatott hitel "felrobbantotta" a piacot.

Ma a vállalkozások csak 8 és 10 százalék közötti kamatteher mellett lennének képesek piaci banki kölcsönhöz jutni, a támogatott hitel pedig az erősödőben lévő turisztikai szektor szereplőinek is komoly támogatást jelent

- fűzte hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a turizmus a magyar gazdaság egyik legfontosabb hajtóereje, ezért a kormányzat egy 5+1 elemből álló, összesen mintegy 100 milliárd forintot megmozgató akciótervet dolgozott ki a vendéglátó vállalkozások, közöttük a cukrászdák támogatására.

Az intézkedéseknek köszönhetően - egyebek mellett - az éttermi fogyasztáshoz köthető reprezentációs adóterhek jelentősen csökkentek, megfelezték a turizmusfejlesztési hozzájárulás mértékét, kiterjesztették a felszolgálási díj kedvezményes adózási feltételeit, kedvezményes hitelt kínálnak a Kisfaludy-programon keresztül, továbbá az adminisztrációs terhek is folyamatosan és komoly mértékben csökkennek - sorolta.

Az államtitkár abban bízik, hogy a kormányzati intézkedések nyomán az idén és jövőre tovább emelkedik a forgalom a turizmusban, így a vendéglátóipar is megerősödik, és a korábbiaknak megfelelően továbbra is a Széchenyi pihenőkártyával megvalósuló vásárlások segítik az e területen működő vállalkozásokat.

Szabados Richárd szólt arról is, hogy a kormány vállalkozásfejlesztési támogatási politikájának részeként 2025-ben és 2026-ban már évi több mint 6 ezer milliárd forintot fordítanak gazdaságfejlesztésre. Vállalkozásfejlesztési kiadásokra pedig a gazdaságfejlesztési forrásoknak a 41 százaléka juthat 2026-ban, ez utóbbinak közel kétharmada a 2,5 millió embert foglalkoztató kkv-szereplőkhöz kerül - emelte ki.

Mint mondta, a gazdaságirányítás működésének optimalizálásával tovább növelik a vállalkozásfejlesztésre szánt források versenyképességjavító hatását.

Ennek érdekében a kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) között együttműködési megállapodás jött létre, hogy a közfeladatok hatékony elosztásával a gazdasági növekedést segítsék elő - emelte ki.

Kitért arra is, hogy a Demján Sándor program megvalósítása jól halad; a legtöbb programelem első üteme lezárult vagy hamarosan lezárul, illetve sok területen már a második ütem zajlik.

Felhívta a figyelmet, hogy a támogatások már ott vannak a cégeknél, és várhatóan ebben az évben, illetve jövőre a gazdasági növekedést szolgálják.

Bánki Erik (Fidesz), az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke felidézte, hogy turizmus szempontjából a 2025-ös rekordév volt, hiszen a vendégek száma meghaladta 20 milliót, a vendégéjszakák száma pedig megközelítette az 50 milliót.

Mivel 400 ezer ember dolgozik turizmusban, amely a bruttó nemzeti össztermékben is komoly arányt képvisel, a kormány kiemelten kezeli az ágazatot.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány által hozott intézkedések mellett az idegenforgalom és a vendéglátóipar további erősödését szolgálhatja a határainkon kívül a béke, határainkon belül pedig a további iparosodás. Előbbinek köszönhetően ugyanis az emberek bátrabban áldoznak üdülési célokra, jóléti szolgáltatásokra, az utóbbinak köszönhető foglalkoztatás-bővülés pedig az emberek felhalmozását segítheti.

Horváth Zoltán baranyai főispán arról szólt, hogy a térség egyelőre csak felzárkózóban van a fejlett magyarországi gazdasági övezetekhez, jelenleg is kissé magasabb az álláskeresők aránya, mint másutt, ezért munkaerőpiaci programoknak, illetve azok részeként megvalósuló munkáltatói fórumoknak különös jelentősége van - utalt a keddi eseményre.

A beszédeket követően a Baranya vármegye kiemelt gazdasági szereplőinek részvételével előbb a vállalkozások, majd az önkormányzatok turizmusfejlesztésben betöltött szerepe kapcsán kerekasztal-beszélgetéseket rendeztek.