A vízgazdálkodás már nem csupán szakpolitika – társadalmi párbeszédre van szükség
AgráriumA víz nem csupán természeti kincs, hanem gazdasági, társadalmi és ökológiai szempontból is stratégiai jelentőségű erőforrás. Az éghajlatváltozás, a szélsőséges időjárási viszonyok, valamint a mezőgazdaság és az ipar vízigénye egyre fokozódó nyomást helyez az elérhető vízkészletekre. Ebben a kihívásokkal teli helyzetben a felelős, fenntartható vízgazdálkodás nem választás kérdése, hanem szükségszerű lépés. V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára, a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztályának rendezvényén átfogó képet nyújtott a vízgazdálkodás jelenlegi helyzetéről, az ágazati integráció szükségességéről és az előttünk álló kihívásokról.
2024 augusztusában fontos fordulópont következett be a hazai vízgazdálkodás kormányzati rendszerében. Három, korábban külön minisztériumhoz tartozó terület, a víziközmű-szolgáltatás, a vízvédelem és a vízgazdálkodás, egy tárca alá került.
Mára a vízzel kapcsolatos állami felelősség és feladatok egy kézben koncentrálódnak. Ez komoly előrelépést jelent a hatékonyság, az integráció és a szakpolitikai szinergiák megvalósítása felé.
-hangsúlyozta az együttműködés fontosságát V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára, a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság elnöke.
Egyetlen terület maradt ki az integrációból, mégpedig az öntözés, amely továbbra is az agrártárca hatáskörében maradt.
A víz nem ágazati ügy, hanem társadalmi érdek
A vízgazdálkodás nem egy önálló, elszigetelt szektor. Nincs saját célrendszere, nem önmagáért létezik, hanem egyfajta eszköz a társadalmi jólét, a gazdaság működése és a természetes környezet megőrzése szempontjából. A vízügyi szolgálat feladata, hogy ezeket az érdekeket összehangolja, de ehhez minden szereplő bevonására szükség van. Így elengedhetetlen az együttműködés a közigazgatás, a mezőgazdaság, az ipar, a civil társadalom és a tudományos közösségek között.
A problémák egyre több esetben túlmutatnak a klasszikus vízgazdálkodáson. A klímaváltozás, a földhasználat átalakulása, a birtokszerkezet vagy éppen a szennyezőanyagok jelenléte mind összetett, rendszerszintű válaszokat igényelnek. Ezért is van szükség egy ágazatközi szemléletre, amely képes a koordinációt és az érdekkiegyenlítést megvalósítani.
-hívta fel a figyelmet a vízproblémák összetettségére V. Németh Zsolt.
Az elmúlt tíz évben több mint 170 milliárd forint értékben valósultak meg vízmegtartást célzó beruházások. Jelentős fejlesztések indultak Észak-Nyírségben, Debrecen térségében, Mórahalomnál, valamint a Duna–Tisza közi Homokhátságon is, ezek összértéke meghaladja a 60 milliárd forintot. Emellett az elmúlt 10 év során árvízvédelemre mintegy 450 milliárd forintot fordított a kormány.
A következő időszak kiemelt feladatai közé tartozik a Kvassay Terv felülvizsgálata, a „Víz Törvény” új normaszövegének megalkotása, valamint a 2025. évi központi költségvetésben meghatározott 10 milliárd Ft felhasználásának meghatározása.
-számolt be a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság előtt álló feladatokról V. Németh Zsolt.
A vízgazdálkodás kihívásairól szóló teljes előadást az alábbi linken tekintheti meg.
