Az aszály ellen nem védekezni kell, hanem alkalmazkodni hozzá - Papp Zsolt György a magyar agráriumról

Az agrárium évei következhetnek az előttünk álló időszakban: korábban nem látott forrásbőség jöhet az ágazatban. Milyen területeken érheti el a legnagyobb áttörést a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar? Melyek azok az alágazatok, ahol a legjelentősebb fejlődésre számít a támogatások hatására?

A hazánknak járó európai uniós források és a magyar kormány által biztosított maximális, 80 százalékos nemzeti hozzájárulás történelmi jelentőségű lehetőséget biztosít a hazai agrárium és élelmiszeripar fejlődésére, versenyképességének javítására. A már elérhető és a folyamatosan megnyíló agrártámogatások minden ágazat számára kiemelt lehetőséget biztosítanak a technológiai és agrárdigitalizációs fejlesztésekre. Az, hogy az ágazatok közül melyek élnek majd jobban ezekkel a lehetőségekkel és a fejlesztések hatására milyen piaci előrelépés valósul majd meg, előre nehezen prognosztizálható, hiszen azt a jelenlegi kiszámíthatatlan világpolitikai és gazdasági helyzetben előre nem látható folyamatok határozzák majd meg.

Az azonban biztos, hogy egyedül az előre menekülés adhat esélyt arra, hogy hosszú távon is piacon maradhassunk, ahogyan ez például a zöldséghajtató ágazatban már megmutatkozott, ahol az elmúlt évek átgondolt fejlesztéseinek köszönhetően világszínvonalú termelői bázis jött létre. Ez egy olyan alap, ami a további fejlődésnek is lehetőséget teremt.

Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke

Az élelmiszeriparban működő vállalkozások részéről kifejezetten nagy beruházási igény mutatkozik. Az új KAP Stratégiai Terv keretében meghirdetett felhívásokra a keretet messsze meghaladó támogatási igény futott be. A kisebb léptékű fejlesztéseket célzó felhívásra 54 milliárd forintnyi igény érkezett be (a keret 50 milliárd forint), míg a komplex fejlesztéseket támogató pályázati kiírás 150 milliárd forintos keretére 708,5 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett. A pályázatok értékelése folyamatban van.

Az élelmiszer-előállítás területén igen kiélezett verseny folyik a fogyasztói igények kielégítésére, ezért csak azok az üzemek tudnak áttörést elérni és piaci részesedést szerezni/növelni, amelyek alapanyag igényüket megfelelő mennyiségben és minőségben tudják megvalósítani és a leghatékonyabb feldolgozási struktúrában és üzemi körülmények között állítják elő termékeiket. Az a termékpálya lehet „nyerő”, ahol a mezőgazdasági és a feldolgozóipari fejlesztések kiegészítik egymást.

Az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó támogatások a „Több erdő, Jobb erdő és Versenyképes erdőgazdálkodás” komplex célkitűzés szerint hozzájárulnak egyfelől az új erdők és a fásított területek létesítésével a mezőgazdasági területek változatosabbá és ellenállóbbá tételéhez, illetve alternatív hasznosításához, egyúttal a szén-dioxid megkötés növelése révén a klímaváltozás elleni küzdelemhez, másfelől a meglévő erdők és erdőgazdálkodás fejlesztéséhez. Az utóbbi támogatási lehetőségek egy sor költségigényes, de az erdők fennmaradásához és a sokrétű funkcióinak ellátásához elengedhetetlen erdőgazdálkodási tevékenység ösztönzéséhez, illetve környezeti minőség szempontjából magasabb színvonalon történő elvégzéséhez járulnak hozzá. Az erdészeti támogatások nem utolsósorban hozzájárulnak majd az erdőgazdálkodók és erdészeti szolgáltató vállalkozások technológia- és telephely fejlesztéseihez, valamint tevékenységük diverzifikációjához.

A helyi termelés és értékesítés fejlesztését, valamint a helyi gazdaság erősítését segítheti elő a hamarosan megnyíló Rövid Ellátási Láncok (REL) fejlesztése című pályázati felhívás, melynek kerete 1,6 milliárd forint. Ez a forrás támogatja a REL együttműködések szervezését és annak működtetését továbbá a piacra jutás, értékesítés bővítését szolgáló fejlesztések megvalósítását, eszközök beszerzésesét. Gyakorlati tapasztalatszerzést biztosító szakmai tanulmányutak, hálózatosodást segítő workshopok és szakmai tanácsadás szervezése, valamint marketing és promóciós tevékenységek is támogathatók lesznek a projekt keretében. Ezeken kívül még az E-kereskedelemhez és online-, kártyás, automatás értékesítéshez kapcsolódó tevékenységek megvalósítása és védjegy, illetve minőségrendszer bevezetése is lehetővé válik a pályázatnak köszönhetően. 

Magyarországon az elmúlt években is sikerült megőrizni, sőt kis mértékben még növelni is az erdővel borított területek nagyságát - Grafika forrása: MTI

A már említett Közös Agrárpolitika részeként fontos szót ejteni az Agro-ökológiai programról is, amely 2023-ban zárta működésének első évét. Milyen tapasztalatokkal rendelkezünk egy esztendő távlatából? Hogyan értékelné a program első évét? Milyen eredményeket értek el és milyen problémákkal szembesültek?

A KAP Stratégiai Terv keretében 2023-ban bevezetett új, a gazdálkodók számára önkéntesen választható támogatási jogcím valamennyi földhasználati kategóriában olyan agronómiai és gazdálkodási gyakorlatok elterjedését hivatott ösztönözni, amelyek kedvezően hatnak a talajállapotra, a vízvisszatartásra a biológiai sokféleségre, és a beporzók életkörülményeire. Ezeknek a gyakorlatoknak a vállalása önkéntes, de az adott támogatási év vonatkozásában a teljes gazdaság területére kötelező az előírások betartása.

Mivel ez egy teljesen új támogatási jogcím, a kérelmek beadását megelőző időszakban a NAK országos szinten több száz előadást, fórumot szervezett és tartott ezzel kapcsolatban. Már ebben az időszakban is rengeteg kérdés merült fel, ezért a NAK szakértői folyamatosan egyeztettek az Agrárminisztérium, a Magyar Államkincstár és a Nébih szakértőivel. Mindemellett a társintézményekkel közösen létrehoztunk egy Gyakran Ismételt Kérdések felületet is, ahol a gazdálkodók folyamatos tájékoztatást kaptak a gyakorlati problémákkal kapcsolatban.

Vélhetően ennek is köszönhető volt, hogy az indulás első évében mintegy 62.000 gazdálkodó több, mint 4 millió hektár földterületre igényelt ezen a jogcímen támogatást. A tervezéskor az Agrárminisztérium kb. 2,5-2,6 millió hektárral kalkulált. Az új támogatási rendszer miatt sokan igyekeztek alkalmazkodni az előírásokhoz és azokat saját gazdaságukra vetítve gazdálkodni. Az Egységes Kérelmek beadásakor négy földhasználati kategóriában (szántó, ültetvény, gyep és Natura 2000 gyep), összesen 21 gyakorlatból lehetett kiválasztani azt, hogy milyen vállalásokat tesz a gazdálkodó mezőgazdasági üzemének vonatkozásában. A legnagyobb területi részaránnyal a „Növénytermesztés diverzifikációja” gyakorlat bírt. Ez a gyakorlat, a korábbi „Zöldítés” rendszerben már megszokott és alkalmazott kötelező elem volt, így megítélésünk szerint emiatt volt a legnépszerűbb a termelők körében. A második helyen a „Mikrobiológiai szerek alkalmazása szántóterületeken” gyakorlat, míg a harmadik helyen a „Talaj- és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása szántóföldi területeken” gyakorlat végzett. Ennek oka, hogy a szántó művelési ág, földhasználati kategória a legnagyobb területű, de elmondható, hogy arányaiban a gyepterületekre és ültetvényekre is nagy számban tettek vállalást a gazdálkodók.

Az Agro-ökológiai Programban (AÖP) előírt intézkedések és azok gazdálkodói alkalmazása hozzájárultak a fenntarthatóbb földhasználathoz. Például a talajtakarás, a növényvédőszer-használat csökkentése és a zöldtrágyázás gyakoribbá vált.

Az AÖP 2023-as évi tapasztalatai megmutatták, hogy a program iránya helyes és maga a program sikeres, de számos finomhangolás vált szükségessé. Ennek következtében a 2024-es évre a választható gyakorlatok száma bővült, egyes gyakorlatok előírásai módosításra kerültek. A rendelet módosításának köszönhetően a gazdálkodók adminisztrációs terhei csökkentek (pl. EGN helyett adatszolgáltatási kötelezettség), továbbá egy jóval gazdabarátabb szankcionálási rendszer került alkalmazásra (sávos szankcionálási rendszer). 2024-ben az igényelt terület már mintegy 4,2 millió hektárra nőtt.

2025-ben további pontosítások, módosítások, új gyakorlatok bevezetése várható az új jogszabályban, hogy a gazdálkodók könnyebben teljesíthessék a program feltételeit megfelelve annak céljainak.

A KAP-hoz kötődően a támogatásokkal kapcsolatos elvárásokat az unió módosítani szeretné: milyen veszélyeket rejt a módosítás, ami ellen a  NAK és a MAGOSZ petíciót is indítottak?

A Stratégiai Dialógus egyik leghangsúlyosabb pontja a területalapú támogatásokra jogosultak körének jelentős szűkítésére vonatkozik. Területalapú támogatás nélkül a gazdák létszáma drasztikus mértékben lecsökkenne, ami társadalmi szinten súlyos következményekkel járna. Egyes falvakból eltűnne a maradék vállalkozói réteg, a termőföldek használatát pedig a gazdasági társaságok vennék át. A javaslat azonban nem csak a mezőgazdasági termelést lehetetlenítené el, hanem a fogyasztói árak drasztikus emelkedésével járna és teret nyitna a kétes minőségű és élelmiszer-biztonsági szempontból igencsak aggályosnak számító, harmadik országokból származó élelmiszerek előtt. 

A Stratégiai Dialógus egyértelmű célként jelölte meg a húsfogyasztás csökkentését, ennek érdekében az állattartó gazdákat egyszeri kifizetéssel ösztönöznék az állatállomány csökkentésére. Az intézkedés – minden hazai kormányzati intézkedés és támogatás ellenére – jelentősen rontaná a hazai állattenyésztési ágazat kilátásait.

A Stratégiai Dialógus által felvázolt támogatási rendszer jelentősen megnövelné a kritériumok körét, ezáltal bővítve az Európai Bizottság beavatkozási lehetőségét miközben a tagállamok mozgástere tovább szűkülne.

Az uniós döntéshozatal során a versenyképességi szempontokat és az élelmiszerellátás stratégiai szerepét nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ennek érdekében a támogatási szabályokat nem bonyolítani, hanem egyszerűsíteni kell és csökkenteni a gazdákra háruló adminisztrációs terheket. A legfontosabb azonban, hogy az uniós döntéshozók ne politikai, hanem szakmai szempontok alapján alakítsák az európai mezőgazdaság jövőjét.

Rólunk, nélkülünk ne döntsenek!

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) Ifjú Gazda Tagozatának elnökeként mit gondol a fiatal gazdálkodók számára jelenleg rendelkezésre álló lehetőségekről? Milyen támogatásokhoz juthat ez a kör?

A jelenlegi támogatási rendszer jó alapot biztosít a fiatalok számára a mezőgazdaságban, de a belépési feltételek és a pályázatokra beérkező jelentős túligénylés továbbra is kihívást jelenthet. A fiatalok a beruházási pályázatok esetén +15% emelt támogatási intenzitást kapnak, valamint számukra külön támogatások is elérhetők a KAP Stratégiai Tervben. Az I. pillérből évente igényelhető területalapú jövedelemkiegészítő támogatásból részesülhetnek, míg a II. pillérből a fejlesztési célú fiatal gazda támogatás benyújtási időszaka nyárra várható, akár 89,6 millió forint támogatási összeghatárig. A támogatásra várhatóan 18–40 év közötti fiatalok pályázhatnak, akik 10 000–50 000 euró STÉ üzemmérettel, valamint mezőgazdasági végzettséggel vagy két év szakmai gyakorlattal rendelkeznek. A végleges felhívás megjelenését követően − a kisüzemes pályázatokhoz hasonlóan − érdemes a NAK falugazdászaihoz fordulni, akik naprakész információkkal rendelkeznek majd a feltételekről, a dokumentációs követelményekről, valamint a benyújtási folyamat lépéseiről.

Az elmúlt évek egyik kiemelkedő eredménye, hogy kiépült a jégkármérséklő rendszer. Mekkora ma az országos lefedettség? Hány százalékát érinti a magyar termőföldeknek? Mik a tapasztalatok, megközelítőleg mekkora értékű károkozást háríthatott el a rendszer?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrárminisztérium összefogásával Európában egyedüliként Magyarországon épült ki és működik – 2018 óta – az ország teljes területét lefedő jégkármérséklő rendszer.

A jégkárt teljes mértékben nem lehet megelőzni, azonban számítások szerint minden évben több tízmilliárd forint kárt előzünk meg a mezőgazdaságban, a lakossági-, ipari- és állami létesítményekben, ingatlanokban és ingóságokban.

A 2024-es évben, április 15. és szeptember 30. közötti 169 napos védekezési szezonban összesen 93 napon alakult ki jégveszélyes felhőzet hazánk felett, ebből 32 napon extrém módon jégveszélyesek voltak a zivatarok. A rendkívüli időjárást jól mutatja, hogy ez utóbbi szám közel kétszerese a 2023-asnak. A talajgenerátorokat 2024-ben 93 napon, összesen közel 188 ezer üzemórára kellett bekapcsolni. 2024-ben a gazdálkodók 47 192 hektárra jelentettek be jégkárt, ennek jelentős részét, összesen 15 254 hektárt a június 1-jei 3 szupercellás zivatar okozta az országban.

A rendkívül zivataros időjárás ellenére jóval kevesebb jégkár volt hazánkban, mint a térség más országaiban. Míg 2024-ben szerte Európában hatalmas jégkárok keletkeztek – Németországban és Lengyelországban például mezőgazdasági területeken okoztak súlyos károkat a jégesők –, Magyarországon a jégkármérséklő rendszernek köszönhetően csak jóval kisebb károkat lehetett tapasztalni.

A jégészlelések százalékos változásából jól látszik, hogy Magyarországon a 2015 és 2017 közötti átlagos, 2 centiméternél nagyobb átmérőjű jégbejelentések számában 2024-re 103 százalékos emelkedés mutatkozik, ugyanakkor ez az emelkedés még mindig elhanyagolható – azonos időszakokokat figyelembe véve – egész Európában mért 334 százalékos emelkedéssel szemben. A kontinens egészét érintő emelkedő tendencia jól mutatja, hogy a klímaváltozás hatására egyre gyakrabban lehet – 2 centiméter átmérőt meghaladó – jégesőre számítani, ugyanakkor a Magyarországon működő jégkármérséklő rendszer hatékonyságának köszönhetően hazánkban ez a tendencia jelentősen mérsékeltebb.

Jégkármérséklő működik a Baranya megyei Garén - Sütő Gábor, az országos jégkármérséklő rendszer egyik talajgenerátorának üzemben tartója nézi működés közben a szerkezetet a Baranya megyei Garén 2018. május 7-én. Idén május 1-től működik az országos jégkármérséklő rendszer, ami a termelőknek nem jelent többletkötelezettséget, mivel a gazdák befizetésein alapuló agrárkárenyhítési alapból finanszírozzák. A magyarországi jégkármérséklő rendszer Európában elsőként a teljes országot lefedő hálózattal rendelkezik. Ebben az évben is 986 talajgenerátor, köztük 222 automata berendezés működik majd. Kép forrása: MTI/MTVA - Sóki Tamás

Sokan félreértik a rendszer működését, holott a jégkármérséklő rendszer nem számolja fel teljesen a jégeső kialakulását, csupán jelentősen mérsékli annak lehetőségét, illetve csökkenti a jégszemcsék potenciális méretét. Mi a magyar rendszer működési mechanizmusa? Mennyire unikális a magyar jégkármérséklő rendszer Európában?

Egyelőre sehol a világon nem áll rendelkezésre olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető a jégeső.

A határainkon túlról érkező, jéggel teli zivatarfelhők ellen nem lehet védekezni, ahogy a szupercellák ellen sem, ezek ugyanis több mint 10 kilométeres magasság fölé tornyosulnak, és folyamatos bennük a jégképződés. Azt azonban garantálni tudjuk, hogy a NAK által választott legmodernebb és leghatékonyabb, talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer alkalmazásával a lehulló jégszemek mérete kisebb lesz, mint amelyek a rendszer működtetése nélkül alakulnának ki, tehát a jégkár által a mezőgazdaságban és a teljes lakosság körében jelentkező károk hatékonyan csökkenthetők a jövőben is.

Az aszály elleni védekezéssel kapcsolatban milyen beruházásokat terveznek a következő években?

A kérdés megfogalmazását nem tartom szerencsésnek, az aszály ellen nem védekezni kell, hanem alkalmazkodni hozzá. Az aszály egy klimatikus esemény és mint olyan nehezen kezelhető főleg, ha tartósan van jelen. Mindezek mellett szükséges alkalmazkodni hozzá, tompítani kell a hatását, ezáltal az együttélést több módszerrel meg tudjuk valósítani.

A központi megoldási javaslatokon, támogatásokon túl a gazdálkodókban is óhatatlanul felmerül az egyéni alkalmazkodás szükségessége annak érdekében, hogy gazdaságukat hatékonyan, klímaadaptáltan működtessék.

Az átmenet folyamatos lesz, és a gazdák figyelmén és bölcsességén múlik majd, hogy a megfelelő időben megtegyék a megfelelő válaszlépéseket a mezőgazdálkodás tevékenység hosszabb távú biztonsága érdekében.

Az öntözési rendszerek kialakítása, valamint a megfelelő szárazságtűrő növények termesztése mellett - amely megoldások inkább az aszály elleni küzdelem kategóriába sorolhatóak –, a természetes megoldásokat sem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen bár komplexebb szemléletet követelnek meg, mégis hosszú távon fenntarthatóbbak. Ide sorolhatók például a regionális vagy kistérségi, esetleg területi szinten kialakított agro-ökológiai rendszerek, amelyek minden szinten magas biodiverzitással rendelkeznek, ezáltal ellenállóbbak tudnak lenni a szélsőségekkel szemben, természetes ellenállási képesség tud kialakulni a területen. Ennek alapfeltétele az összetett rendszerekben történő, átfogó gondolkodás, azonban egy jól tervezett területhasználattal a gazdálkodók számára megfelelő források állnak rendelkezésre a kihívások leküzdésére.

Öntözőrendszer működés közben Mórahalmon 2021 nyarán - Kép forrása: Shutterstock

Ilyen összetett rendszerek kiépítéséhez a KAP Stratégiai Terv pályázati felhívásai közül az idei évben lesz lehetőség a gazdálkodók számára pályázatot benyújtani a „Földhasználat váltást elősegítő beruházások és azok fenntartása -KAP RD21-RD22-1-24” kiírás keretén belül. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy egy pályázat nem tud minden problémát megoldani, és az aszály kérdésében is komplex szemlélettel szükséges eljárni. A KAP támogatási rendszerében szisztematikusan találkozhatunk már a vízvisszatartás és a vizes területek támogathatóságával (a talaj takarásának fontossága, a talaj szervesanyag készletének, szerkezetességének növelése, mindezek által a vízgazdálkodás javítása, például az AKG zöldtrágyázás, istállótrágyázás, szármaradványok talajba dolgozása, AÖP talajkondícionálók alkalmazása). Fontos ösztönző, hogy támogatottá váltak a vizenyős területek, tehát a gazdálkodók a tartósan vízzel borított területek után is jogosultak területalapú támogatást igénybe venni.Az erózió elleni védekezéssel is sokat tehetnek a gazdálkodók, hogy a talajok takarásával csökkentsék a kipárolgást, lassítsák az elfolyó vizek sebességét, ezáltal növelve a víz talajba szivárgásának lehetőségét. Ugyanezen célokat segíthetik a nem termelő beruházások által kialakítható, vízmegtartást is szolgáló beavatkozások, úgymint erózióvédelmi sávok, sorközgyepesítések, gyepesítések.

Minden gazdálkodónak saját jól felfogott érdekében érdemes foglalkoznia a vízmegtartással, az ezt szolgáló gazdálkodási gyakorlatok elterjesztésében pedig fontos szerepe van az Agrárminisztérium által biztosított pénzügyi ösztönzőknek is.