Agrárium: csak Nyugat-Magyarország menekülhet meg 

Az MBH Bank szakértői szerint a gazdálkodás megtérülésének kiszámíthatóságára és tervezhetőségére is hatással van az agrárvállalkozások körében az új kihívások, így a jelenlegi volatilis termelési és piaci környezetben ismét felértékelődik a stabilitás, és újból előtérbe kerülhet a forgóeszközfinanszírozás.

A magyar agrártermelést több kihívás is éri egyszerre.  A második negyedév rendkívül száraz hónapokat hozott, ami tovább súlyosbította a vízhiányos állapotot, így a főbb növényeink terméseredményei és jelenlegi kilátásai is kedvezőtlenek. A forintárfolyam elmúlt hónapokban végbement erősödése is új helyzetet teremtett azáltal, hogy egyes termékpályák esetében rontja a hazai gazdálkodók versenyképességét az exportpiacokon. Az iráni konfliktus miatt továbbra is magas olaj- és energiaárak pedig rövid távon növelhetik a mezőgazdasági munkák és az alapanyagárak költségeit, és emelkedhetnek az ellátási kockázatok is

– mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, kiemelve még a sertés- és a tejpiac elhúzódó válságát. Kettősség tapasztalható: a lassuló infláció, a csökkenő forintkamatok, az élénkülő gazdaság, valamint a bővülésnek induló fogyasztás mellett az átlagosnál gyengébb agrárévre lehet számítani jelenleg.

A mostani sérülékeny és volatilis piaci-termelési környezetben különösen fontos a gazdálkodás megtérülésének kiszámíthatósága és tervezhetősége, az átgondolt értékesítési stratégia kialakítása, ami még inkább felértékeli a bankok mint erős pénzügyi partnerek szerepét. Ismét előtérbe kerülhet a likviditás biztosítása, így az alkalmazkodóképesség kulcsát jelentő beruházások megvalósítása mellett újból nagy hangsúlyt kaphat a forgóeszközfinanszírozás is.

Kiderült az is, hogy hazánkban komoly területi egyenlőtlenségek alakultak ki, és főként a nyugat-magyarországi (dunántúli) megyékben hullott érdemi csapadék, ezzel szemben a kelet-magyarországi térséget az aszályosodási folyamat veszélyezteti. 

Magyarországon rendkívül éles, kettészakadt időjárási és mezőgazdasági helyzet alakult ki: míg a nyugat-magyarországi megyék lokálisan jelentősebb csapadékot kaptak, addig Kelet-Magyarországot és az Alföldet súlyos, a 2022-es történelmi aszályhoz mérhető katasztrofális szárazság sújtja. 

Az aszályos időjárás rontotta legerőteljesebben a kilátásokat

Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő, és a hivatalos statisztikákat megelőző agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke 2026 második negyedévének végén tovább távolodott az egyensúlyi szintnek tekintett 35 ponttól: negyedéves összehasonlításban 0,8 pontot csökkenve 31 ponton állt, éves összevetésben pedig 2,7 pontos a csökkenés.Az érték legutóbb 2023 második negyedévében volt hasonlóan alacsony szinten, akkor a magas inputanyagárakkal párosuló alacsony terményárak miatt.

Most azonban az aszályos időjárás a romló helyzetértékelés legfőbb oka

– mondta Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai ügyfelekért felelős központjának vezetője. Az index végén ezúttal a gyümölcs-, a sertés- és a kukorica-termékpálya áll. 

A baromfi- és a tojáságazat viszont továbbra is az egyensúlyi szinthez közel vagy afölött áll, a növénytermesztési ágazatok közül pedig a zöldségtermesztés közelít a stabilitáshoz

– mondta Héjja Csaba, kiemelve, hogy utóbbi két terület esetében az öntözés és az üvegházak által biztosított kiszámíthatóság jelentősen mérsékli a klímakockázatokat. Az élmezőnyben szerepel még a húsmarhaágazat, amely ugyan szintén elszenvedi a kiszáradó legelők és a takarmányellátás kockázatát, de az élőmarha-export biztos alapot jelent számára. 

Szűkülő jövedelmezőséget hozhat az év a szántóföldi növénytermesztésben

A magyar mezőgazdaság kibocsátásának gerincét adó szántóföldi növénytermesztésben a második negyedévben tovább súlyosbodott a csapadékhiány, amely sok területen eléri a 70-120 millimétert.

A talaj felső egy méteres rétegéből az Alföldön 140–170, a Dunántúl nagy részén 110–150 milliméter nedvesség hiányzik. Az átlag felett alakuló hőmérséklet fokozta a párolgási veszteségeket, és gyorsította a növények fejlődését. Mindennek következtében is a búza országos termésátlaga 4-5 tonna között van, noha kedvező termelési környezetben ez 5,5-6 tonna körüli szokott lenni. A repce szintén gyengébb évet zárt kisebb termőterületen hektáronkénti 2,5 tonna átlaggal, míg az árpa hektáronkénti 4,3-4,5 tonnás termésátlaga szintén a 2022-es rendkívül aszályos év eredményeit idézi. 

Az augusztusi csapadékellátottság meghatározó lesz a tekintetben, hogy sikerül-e elkerülni a 2022-es negatív rekordot. Ha kapnak még esőt azok a kultúrák – elsősorban a kukorica –, amelyek lokálisan még jó állapotban vannak, nyílhat esély a veszteség elkerülésére

– mondta Héjja Csaba. Mint hozzáfűzte, a jelenlegi árszintek mellett búzából például intenzív agrotechnológiával 5,5-6, extenzívvel pedig hektáronkénti 4-4,5 tonna termés jelenti a fedezeti pontot. Emellett több helyen a termés minősége sem a legjobb a visszajelzések szerint. 

Lokálisan kedvezőbb lehet a helyzet, de – a likviditási helyzettől függően – vélhetően többen így is a későbbi értékesítésre készülnek, az árak világpiaci növekedésére várva. Ez azonban a magyar felvásárlási árakban egyelőre nem mutatkozik meg.

Kedvezőbb helyzetben a baromfi, elindulhatnak felfelé a termelői árak a tejpiacon

Az állati termékpályák közül a baromfi és a tojás helyzete a legstabilabb. A baromfi iránti kereslet visszaállt a korábbi magasabb szintre, és ez EU-s importnyomás ellenére a tojás esetében is keresleti a piac. Szintén pozitív hír, hogy a kacsahús esetében megindult az Európai Bizottság arra irányuló eljárása, ami talán segíthet a hosszú ideje fennálló kínai importnyomás enyhítésén. 

A tej termékpályán a hazai termelői árak talán elérhették a mélypontot, az EU-s spotárak már jelzik az áremelkedést. Jelenleg a termelői árak 130-140 forint között mozognak szerződéstől függően, ami nagyon kevés esetben termelhető ki, így jellemzően egyelőre önköltség alatti az értékesítés. 

A magyar húsmarha-előállítás jelenlegi volumenével alapvetően kedvező az ágazat helyzetértékelése, de a klímakockázat talán itt jelentkezik a legjobban, az extenzívebb tartás miatt

 – mutattak rá a szakértők, kiemelve, hogy az aszályos időjárás az állattartók számára is komoly kihívás a szálastakarmány rendkívül magas ára és nehézzé vált beszerezhetősége miatt, és a gyephozam is alacsony.

Magas termésbiztonság az öntözött kertészeti kultúráknál

A fontosabb kertészeti kultúrák – csemegekukorica, zöldborsó – termőterülete csökkent ugyan, de öntözés esetén magas a termésbiztonság, ami az üvegházi termelést is idevéve tükrözi a kontrollált termelési környezet kialakításának jelentőségét. A hajtatott zöldségeknél ugyanakkor az európai és magyar viszonylatban is rendkívül nyomott árszint átmeneti zavarokat okoz a jövedelmezőségben. 

A gyümölcsöknél jelentős kiesést okozott a tavaszi fagy. A meggy- és a cseresznyeszezon befejeződött, a kajszié és az őszibaracké zajlik – közepes árszinttel, különösebb zavarok nélkül. Az alma mint a legfontosabb magyar gyümölcs komoly károkat szenvedett Szabolcsban, ennek mértéke azonban csak a harmadik negyedévben körvonalazódik ki pontosabban. A szőlő-bor esetében a fitoplazma, a fiatal ültetvényeknél az aszály, a termelési oldalon pedig még a tavaszi fagy komoly károkat okozott, érdemi szőlőár-növekedés azonban a jelentős borkészletek miatt nem várható. Gyengélkedik a lédig bor exportja, ami miatt a hazai feldolgozók vélhetően kisebb mennyiséget fognak feldolgozni. Előrelépés a palackos boroknál, az export esetében látszik, főként a fehérborok esetében.