Kettős szorításban a magyar agrárium: háború, szárazság és fagy rontja a kilátásokat
AgráriumAz iráni háború, a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság, a száraz tavasz és a május eleji fagyok egyszerre nehezednek a magyar agráriumra. Az MBH Bank legfrissebb AgrárTrend Indexe szerint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar olyan környezetbe került, ahol a korábbi bizonytalanságok már nem átmeneti zavaroknak, hanem tartós működési feltételnek tűnnek.
A bank agrár- és élelmiszeripari szakértői szerint
az iráni háború közvetlenül is érinti az agrárgazdaságot, hiszen a Hormuzi-szoroson halad át a világ műtrágyakereskedelmének mintegy 30 százaléka. Ha ezen az útvonalon fennakadások keletkeznek, az nemcsak az azonnali jegyzéseket mozgathatja meg, hanem akár egy évre előre is felboríthatja a piaci viszonyokat.
A geopolitikai kockázatok mellé most az időjárás is felsorakozott. A téli csapadék még biztatóan alakult, márciusban azonban elmaradt a megfelelő utánpótlás, majd az elmúlt évek egyik legszárazabb áprilisa tovább rontotta a helyzetet. Az őszi vetésű kultúrák állapota emiatt nem kielégítő, a talajokból jelentős mennyiségű víz hiányzik.
A szárazság nemcsak a szántóföldi növénytermesztésben okoz gondot, hanem a kertészetekben és a gyümölcsösökben is, ahol a virágzás után különösen nagy szükség lenne vízre a terméskötődéshez és a gyümölcsnövekedéshez.
A magyar gyümölcs- és szőlőágazat egyre erősebb nyomás alá kerül a klímaváltozás és a munkaerőhiány miatt. A tavaszi fagyok ma már nem rendkívüli, hanem évről évre visszatérő kockázatot jelentenek, amely megfelelő védekezés és beruházások nélkül súlyos károkat okoz az ültetvényekben.
Egyes térségekben a fagykár a termés 85–100 százalékát is elviheti, ami nemcsak az adott évi bevételt, hanem a gazdák fejlesztési lehetőségeit is veszélyezteti
- mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. Hozzátette,
a helyzetet tovább nehezíti, hogy a gyümölcs- és zöldségtermesztés továbbra is erősen kézimunka-igényes, miközben a kelet-európai térség korábbi olcsó munkaerő-előnye fokozatosan eltűnik. A bérek emelkedése, az idénymunkások hiánya és a nyugat-európai elszívó hatás miatt egyre nehezebb fenntartani a versenyképes termelést.
Mindez azt jelenti, hogy a magyar gyümölcságazat jövője egyre inkább a technológiai fejlesztéseken, a fagyvédelmi beruházásokon és a célzott támogatásokon múlik. Ezek nélkül a hazai termelők egyre kiszolgáltatottabbá válnak az időjárási szélsőségeknek és a piaci versenynek.
Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának vezető szakértője szerint
a május eleji fagy a szőlőnél évszázadok óta nem látott terméskiesést okozhat, és akár a termelési érték 30 százaléka is kieshet. Mindez ráadásul egy eleve gyenge kereslettel induló szezonban történik, ami tovább rontja a termelők mozgásterét.
Romló kilátások
Az MBH AgrárTrend Index értéke 2026 első negyedévének végén 31,8 ponton állt, vagyis tovább távolodott az egyensúlyi növekedési szintnek tekintett 35 ponttól.
Negyedéves alapon ugyan csak 0,1 pontos volt a csökkenés, éves összevetésben azonban már 0,6 pontos visszaesés látható.
Az index legutóbb 2023 harmadik negyedévében volt hasonlóan alacsony szinten, akkor elsősorban a gabonák és az olajos magvak gyenge árai miatt. Most a legfontosabb rontó tényező az iráni háború és a Hormuzi-szoros forgalmának akadozása.
Az ágazatok között továbbra is a gyümölcs-, a tej- és a kukorica-termékpálya áll a leggyengébb helyen.
A gyümölcságazatot egyszerre sújtja a szárazság, a fagyveszély és a hosszabb távú szerkezeti alkalmazkodási kényszer. A tejpiacon az árak egyelőre oldalaznak, a beszállított és feldolgozott mennyiség stagnál, érdemi javulás pedig csak akkor várható, ha Nyugat-Európában szűkülni kezd a kínálat és stabilizálódnak az árak.
Egyre súlyosabb probléma a szárazság
A szakértők szerint kulcskérdés a feldolgozottság növelése, vagyis az, hogy a magyar agrárium ne pusztán alapanyagot állítson elő, hanem nagyobb hozzáadott értékű termékekkel jelenjen meg a piacon.
A szántóföldi növénytermesztésben a vetésszerkezet is átalakulóban van. A bankhoz érkező visszajelzések szerint a kukorica vetésterülete 700 ezer hektár alá csökkenhet, a napraforgóé 800 ezer hektár fölé nőhet, a búzáé pedig megközelítheti az egymillió hektárt. A repce és az árpa területe várhatóan 150 ezer, illetve 300 ezer hektár körül stagnál. A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek: az új kultúrák térnyerése önmagában nem megoldás. Ha túl sok termelő fordul ugyanahhoz a növényhez, miközben a piac nem képes felszívni a többletet, gyorsan túlkínálat és kedvezőtlen árszint alakulhat ki.
A kertészetekben szintén érzékelhető a szárazság hatása.
A szabadföldi vetések az átlagosnál vontatottabban haladnak, pedig a zöldségtermő területek 90 százaléka öntözött. A csemegekukorica tervezett vetésterülete 26 éve nem látott mélypontra csökkenhet, a zöldborsóé pedig 13 éves mélypontra eshet. Ez már nem egyszerű piaci ingadozás, hanem annak jele, hogy a zöldség-gyümölcs ágazat hosszabb távon is átalakításra szorul.
A baromfiágazat helyzete valamivel kedvezőbb.
A madárinfluenza idei tavaszi szezonja nem okozott olyan súlyos károkat Magyarországon és Európában, mint korábban, bár Lengyelországban továbbra is érezhető volt a hatása. A kínálat helyreállása miatt az árak valamelyest csökkentek, éves alapon azonban még mindig magasabbak. Új kihívást jelenthet a Mercosur-megállapodás hatályba lépése is, amely a baromfi esetében öt év alatt 180 ezer tonna dél-amerikai csirkehús, jellemzően mellfilé európai beérkezését jelentheti.
A sertéságazatban egyelőre nincs érdemi fordulat.
Bár az irányadó külföldi árak valamelyest emelkedtek, ez még nem elég ahhoz, hogy rövid távon kedvezőbb jövőkép rajzolódjon ki. Az abrakfogyasztó ágazatok számára most még könnyebbséget jelent, hogy a gabonák és fehérjenövények ára csökkent, így a takarmányozás viszonylag olcsóbb. Ez azonban az év végére megváltozhat.
Az MBH szakértői szerint a mostani helyzet egyik legfontosabb tanulsága, hogy a beruházások elkerülhetetlenné váltak.
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar ellenállóképességét csak technológiai fejlesztésekkel, hatékonyabb működéssel, korszerűbb termelési szerkezettel és stabil finanszírozással lehet növelni.
A Közös Agrárpolitika keretében megvalósuló rekordösszegű beruházások ezért nem pusztán fejlesztési lehetőséget jelentenek, hanem talán ritkán visszatérő esélyt a magyar agrárium szerkezeti megerősítésére.
A tét nagyobb, mint egyetlen rossz szezon.
A magyar mezőgazdaság előtt most az a feladat áll, hogy felkészüljön egy olyan korszakra, amelyben az időjárási szélsőségek, a geopolitikai zavarok, az árkilengések és az importnyomás egyszerre alakítják a mindennapi működést.
Aki ebben a környezetben nem fejleszt, az egyre kiszolgáltatottabbá válik. Aki viszont időben lép, annak a mostani válság nemcsak veszteséget, hanem fordulópontot is jelenthet.
