Ez a betegség már soha nem fog eltűnni Magyarországról
AgráriumA magyar szőlőültetvények jövőjét ma egyszerre fenyegeti a felmelegedés, az új kórokozók megjelenése és formálja a fenntartható termelés kényszere. A mostani járványhelyzet különösen élesen mutatja meg, hogy a borvidékeknek már nem elég jó bort készíteniük: a tőkék egészségéért is minden eddiginél szervezettebben kell küzdeni.
A klímaváltozás, az új növényegészségügyi kockázatok és a fenntarthatósági elvárások egyszerre alakítják át a magyar szőlőtermesztés jövőjét. Erre a gyorsan változó környezetre kívánt szakmai válaszokat adni a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egysége, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közös rendezvénye.
A konferencián a szakemberek a felmelegedés szőlőtermesztésre gyakorolt hatásaitól a járványhelyzeten és a kabócafélék növényvédelmi szerepén át az innovatív fajtákig és a fenntartható borászati technológiákig tekintették át az ágazat előtt álló legfontosabb kihívásokat.
A magyar szőlőültetvények előtt olyan növényegészségügyi kihívás áll, amely túlmutat a hagyományos növényvédelem keretein.
A szőlő aranyszínű sárgasága nem egyszerűen egy újabb betegség a sok közül: ha a fertőzött tőke és az amerikai szőlőkabóca egyszerre van jelen, a kórokozó gyorsan járványszerű terjedésbe kezdhet.
A hatósági szigor tehát indokolt: laboratóriumi igazolás után fertőzött területet és pufferzónát jelölnek ki, elrendelik a beteg tőkék eltávolítását, és kötelező védekezést írhatnak elő a vektor ellen. A szakmai vita ma már nem csupán arról szól, hogy meg lehet-e állítani a betegséget, hanem arról is, hogyan lehet együtt élni vele úgy, hogy a magyar szőlő- és bortermelés gazdasági alapjai ne sérüljenek végzetesen.
Az éghajlatváltozásra is igaz a megállapítás, hogy nekünk Mohács kell
- indította előadását Molnár Ákos, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa Szőlészeti szekciójának elnöke. Mint mondta, a betegség várhatóan nem fog teljesen eltűnni Magyarországról, ezért a cél legfeljebb az lehet, hogy a gazdasági károkat kezelhető szinten tartsák.
A védekezés a szakember szerint több pillérre épülhet, ezek a felderítés és diagnosztika:
ide tartozik a hatósági szemle, a mintavétel, a laboratóriumi vizsgálat, valamint a drónos vagy digitális felderítési módszerek alkalmazása.
A vektor, vagyis az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés. Mivel a fitoplazmás betegség önállóan nem képes terjedni, a kabóca elleni célzott fellépés kulcsfontosságú. A Nébih is hangsúlyozza, hogy a fertőzést elsősorban az amerikai szőlőkabóca terjeszti.
A fertőzött szaporítóanyag kiszűrése, mivel terjesztheti a betegséget.
Ezért különösen fontos a minősített, ellenőrzött szaporítóanyag használata. A fertőzött tőkék gyors eltávolítása és az elhanyagolt ültetvények kezelése, ugyanis ha egyszerre van jelen a fertőzött tőke és a vektor, akkor kialakulhat a járvány. Ha viszont mindkettő jelenlétét radikálisan csökkentik, a terjedés fékezhető.
A legnagyobb gondot az elhanyagolt, gazdátlan vagy rosszul kezelt területek jelentik, mert ezek fertőzési gócpontként működhetnek.
A rezisztens fajták dobhatnak mentőövet
A valódi megoldást hosszabb távon a nemesítés jelentheti.
Olyan új szőlőfajtákat kell létrehozni, amelyek keresztezéssel, tudatos szelekcióval és ellenálló genetikai háttérrel képesek jobban alkalmazkodni a mai körülményekhez.
Ez nem egyszerűen technológiai kérdés, hanem a szőlőtermesztés jövőjének egyik alapfeltétele.
A szőlőnemesítésnek világszerte több iránya alakult ki, és Magyarország ezen a területen hagyományosan erős pozícióval rendelkezett. Amikor Európában megjelentek az amerikai eredetű kórokozók és kártevők, a nemesítők először a filoxéra pusztítására próbáltak választ adni.
Magyarországon ebben különösen fontos szerepe volt Mathiász Jánosnak, aki Kecskemét térségében, a homoki szőlőkultúra fejlesztésével és nemesítői munkájával meghatározó alakja lett a magyar szőlészetnek. Életművét ma is a magyar szőlőnemesítés egyik kiemelkedő örökségeként tartják számon
- erről Koch Csaba, a Magyar Bor Akadémia tiszteletbeli elnöke beszélt.
Mint elhangzott,
a Bianca az egyik legismertebb rezisztens fehérborszőlő-fajta, amelyet sok gazda azért választott, mert termesztése biztonságosabb, növényvédelmi igénye kisebb, és gazdasági szempontból is kiszámíthatóbb lehet.
Az előadás egyik fontos üzenete tehát az, hogy a klímaváltozás, a betegségek terjedése, a társadalmi elvárások és a gazdasági kényszerek egyszerre terelik a szőlőtermesztést az ellenállóbb, korszerűbb fajták felé. A fogyasztók egészségesebb, környezetkímélőbb módon előállított élelmiszereket és borokat szeretnének, miközben a termelőknek meg kell őrizniük a termésbiztonságot és a gazdaságosságot is.
