Visszatér az állam? Így változott a gazdaságpolitika a válságok után
ElemzésekAz elmúlt másfél évtized válságai miatt az állam szerepe folyamatosan erősödött, azonban továbbra is nyitott kérdés, hogy ez egy ciklikus jelenség, vagy egy tartós gazdasági átrendeződés kezdete. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) és a Hitelintézeti Szemle közös panelbeszélgetése az állam gazdasági szerepének átalakulását állította középpontba. A szakértők arra keresték a választ, hogy a 21. század meghatározó globális folyamatai, a demográfiai változások, a technológiai átmenet, a klímaváltozás és az egyenlőtlenségek növekedése, miként formálják az állam és a piac viszonyát.
Az állam gazdasági szerepéről szóló vita egy idős a modern közgazdaságtannal. A központi kérdés ma is az, miként válhat egy nemzet gazdagabbá és hogyan érhet el sikeres felzárkózást. Ebben kulcsszerepet játszik, hogy milyen arányban oszlanak meg a koordinációs feladatok a piac és az állam között.
Az utóbbi időszak azonban fordulatot hozott. A 2008-2009-es pénzügyi válság, majd különösen a 2020-as pandémiás sokk után az állami szerepvállalás világszerte erősödött.
A kérdés az, hogy ez egy klasszikus „inga mozgás” része-e, vagy olyan mélyebb megatrendek állnak mögötte, amelyek tartósan nagyobb állami jelenlétet tesznek szükségessé
- vetette fel az állam gazdasági szerepvállalásának erősödésének kérdését Virág Barnabás, az MNB elnökének főtanácsadója, a Hitelintézeti Szemle Szerkesztőbizottságának elnöke, az MKT Versenyképességi szakosztályának elnökségi tagja.
A jelenlegi kihívások nem különálló jelenségek, hanem egymással szorosan összekapcsolódó trendek. A technológia például egyszerre jelent megoldást és kockázatot. A digitalizáció és a mesterséges intelligencia növeli a hatékonyságot, ugyanakkor új biztonsági, munkaerőpiaci és egyenlőtlenségi problémákat is felvet.
A klímaváltozás szintén túlmutat az ökológiai dimenzión. A gazdasági hatásai, különösen a növekvő költségek és beruházási igények, közvetlenül befolyásolják az államok mozgásterét. Hasonlóan összetett kérdés a védelempolitika, amely egyre inkább technológiaintenzív területté válik
- elemezte a klímaváltozás gazdasági hatásait P. Kiss Gábor, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője.
A társadalmi folyamatok közül kiemelkedik az idősödés és az egyenlőtlenségek növekedése. Az egészségügyi kiadások nem csupán a demográfiai változások miatt emelkednek, hanem a technológiai fejlődésből fakadó többletköltségek miatt is. Eközben a mesterséges intelligencia és az automatizáció tovább növelheti a jövedelmi különbségeket.
Költségvetési korlátok és növekvő kiadások
Az állam szerepének erősödése ugyanakkor komoly korlátokba ütközik. Az egyik ilyen az államadósság fenntarthatósága, amely függ a kiinduló adósságszinttől és a kamatkörnyezet alakulásától. A másik korlát az adóbevételek oldala, ahol a globalizáció és az adóalapokért folytatott verseny szűkítheti a mozgásteret.
Ezzel párhuzamosan a kiadási oldalon egyre nagyobb nyomás jelentkezik. A klímaváltozás jelentős beruházásokat igényel, miközben a működési költségeket is növeli. Az idősödő társadalmakban emelkednek az egészségügyi kiadások és a nyugdíjtranszferek. Az egyenlőtlenségek kezelése szintén költségvetési forrásokat igényel, míg a védelem és biztonság területén a beruházási és működési kiadások egyaránt nőnek.
Adóverseny és nemzetközi együttműködés
A globalizáció új kihívásokat hozott az adóztatás terén is. A digitális gazdaság lehetővé teszi, hogy vállalatok jelentős bevételt érjenek el fizikai jelenlét nélkül, ami megkérdőjelezi a hagyományos adózási kereteket. Az OECD–G20 kezdeményezések, például a globális minimumadó, ezekre a problémákra próbálnak választ adni, de új dilemmákat is felvetnek, különösen a nemzeti szuverenitás és a bevételmegosztás kérdésében.
A globális kihívások közötti állami szerepvállalásról szóló teljes panelbeszélgetést az alábbi linken tekintheti meg.
