OECD: tíz éve nem volt ilyen magas az adószint
Elemzések
A munkaerőt terhelő adók 2016 óta a legmagasabb szintre emelkedtek, mert az infláció miatt emelkedtek a bérek, és többen magasabb adósávba kerültek – derül ki az OECD friss jelentéséből. A visegrádi országok esetében Szlovákiában a legnagyobb, Lengyelországban a legkisebb a munkáltató kifizetése és a nettó bér közötti különbség.
A 38 OECD-országra vonatkozó kimutatás szerint a munkavállalókra vonatkozó átlagos adóterhelés tavaly 35,1 százalékra emelkedett. A bérek reálértékben a 38 ország közül 35-ben nőttek, ennek oka, hogy az inflációhoz kötött béremelkedés miatt többen kerültek át a magasabb adósávba.
A legtöbb adót továbbra is Belgiumban (52,5%), Németországban (49,3%) és Franciaországban (47%) kell fizetnie a munkavállalóknak, Magyarországon az adóék 41,2 százalék volt tavaly. Az európai országok közül Svájcban a legkisebb az adóék, 23 százalékkal
– írja a szervezet adóterhelésről szóló jelentése.
A visegrádi államok közül Szlovákiában a legmagasabb az adóék, itt 42,7 százalék a különbség a munkaadó által fizetett összeg és a nettó fizetés között. Csehországban az adóék megegyezik a magyar szinttel.
A szervezet kiemeli, hogy a visegrádi államok bőkezű családi adókedvezményt vezettek be a demográfiai kihívások orvoslására.
Lengyelországban az OECD-országok közül az egyik legalacsonyabb az adóterhelés mértéke a gyermekes háztartások esetében (12–15%).
A magas adómentes küszöbnek és a fiatalok személyi jövedelemadó-mentességének köszönhetően sok lengyel munkavállaló nagyon kevés tényleges jövedelemadót fizet, bár a magas társadalombiztosítási járulékok miatt a teljes munkaerőköltség jelentős marad, így a lengyel adóék 35 százalék, vagyis minimálisan az OECD-átlag alatti.
A 38 tagállam adózását összesítve az átlagbért kereső, gyermektelen egyedülálló munkavállaló adóterhe átlagosan a munkaerőköltségek 35,1 százalékát tette ki, amely 2016 óta a legmagasabb szint. 2024 és 2025 között a gyermektelenek adóterhe 24 országban nőtt, 11-ben csökkent, háromban pedig változatlan maradt. A gyermektelen munkavállalóknál a személyi átlagos adókulcs (amely a jövedelemadót és a munkavállalói társadalombiztosítási járulékokat a bruttó jövedelem százalékában fejezi ki) az OECD-országokban átlagosan 25,1% volt.
A tagállamok átlagát nézve a gyermekes háztartások adóterhe nagyobb mértékben nőtt, mint az egyedülálló munkavállalóké.
Az átlagbért kereső, kétgyermekes, egykeresős házaspárok adóterhe 22 országban emelkedett – írja az OECD. A jelentésben elemzett nyolc háztartástípus közül az adóterhelés legnagyobb emelkedése az átlagbér 67 százalékát kereső egyedülálló szülő esetében volt megfigyelhető. E háztartástípus adóterhelése 22 országban növekedett. A gyermekes házaspárok esetében, ahol mindkét szülő az átlagbért keresi, az átlagos adóterhelés 22 országban emelkedett.
Az OECD-országok átlagában az adóterhelés a legnagyobb mértékben az átlagbért kereső, kétgyermekes, egykeresős házaspárok esetében nőtt.
A kétgyermekes egyedülálló szülők kivételével minden háztartás esetében az átlagos adóterhelés 2018 óta a legmagasabb szinten volt. Az átlagbérek és az adózás utáni jövedelmek reálértékben nőttek az OECD-országokban, az átlagbér nominálértékben az előző évhez képest mind a 38 OECD-országban nőtt (inflációs hatás), reálértékben pedig 35 országban emelkedett. Az átlagbért kereső egyedülálló munkavállaló adózás utáni jövedelme 2025-ben reálértékben 28 országban nőtt.
